Iránytű vagy bejárat? Feng shui iskolák

Ha téged is zavar, hogy nem érted, miért mondja így az egyik és úgy a másik szakértő, vagy ha már sok könyvet olvastál, de még mindig nem érted, itt az egyszerű magyarázat. A feng shui a térrendezés ősi kínai tudománya, amelynek célja a harmonikusan rendezett élet. Alapfogalma a bágua térkép, mely kilenc részre osztva bármely lakásra felfektethető.

így meghatározható, hogy mely törekvésünknek melyik fizikai térrész felel meg. (például Szerelem, Bölcsesség, Gyermek…)

Ha előadást vagy tanfolyamot tartok valahol, mindig megkérdezem a jelenlévőktől: olvastatok már egy feng shui könyvet? Sokan felteszik a kezüket. Olvastatok-e legalább két feng shui könyvet? Erre is sokan szoktak jelentkezni. A harmadik kérdés az utálatos: és ezek után is értitek-e a dolgot? Rendszerint nevetés a válasz. Ezek szerint a kínai térrendezés elvei megértésének legjobb módja, ha minél kevesebb könyvet olvas el az ember...

Emiatt gyakran kapom azt a visszatérő kérdést, hogy vajon hogyan kell tájolni a bágua térképet? Hogyan határozhatjuk meg, hogy a lakásunkban az adott életterületek hol találhatók? Mivel hogy az egyik könyv azzal kezdi, hogy végy egy iránytűt, a másik pedig azzal, hogy indulj el a bejárati ajtótól.

A magyarázat egyszerű. Két irányzat létezik:
1. a luo-pan (melynek legfőbb eszköze egy iránytű) és a
2. bágua-iskola, mely utóbbi a bejárati ajtót tartalmazó falsíktól kiindulva tájolja be a területeket.

A régi Kínában ez nem okozott gondot, mivel eleve tájolva építkeztek az emberek – ennek megfelelő voltát a Jin és Jang Hivatala államilag ellenőrizte is! Nálunk nem ez a helyzet: ahol lakunk, az adott, és ha személyes irány-számításaink alapján (koa-szám) Északnyugaton kéne lenni a bejáratnak, akkor soha az életbe’ se lesz az Délkeleten, mondjuk, legfeljebb ha költözünk, de valljuk be: azért nem ennek szokott prioritása lenni az ingatlanpiacon.

Másrészt: a „jótékony” vagy „káros” irányok, égtájak megítélése Kínán belül is ellentmondásos. A kontinensnyi országban pár ezer év alatt azért észrevették, hogy nem mindegy, merre van az ablak, ajtó. Abszolút a józan ész alapján. Északon például a hideg, szibériai szél Észak felől fúj. Ez az, ami lefagyasztja a termést, az eredmény éhínség, halál. A barbárok is észak felől támadnak, nem véletlenül kellett felépíteni a Nagy Falat. A Halál iránya tehát egy észak-kínai, mondjuk mandzsúriai ember számára Észak lesz, otthonának ajtaja még véletlenül se fog erre nézni. Egy belső-mongóliai földműves számára (Belső-Mongólia a nevével ellentétben Kínában van!) a Góbi-sivatag felől, Nyugat felől fúj az a forró és száraz szél, ami aszályt, éhínséget, halált hoz. Neki tehát a Nyugat lesz a Halál iránya. És mi a helyzet Délen? Itt monszun-éghajlatot találunk. Kelet felől, a tenger irányából fúj az a szél, ami zuhogó esőt és árvizet hoz. Ki lehet találni, mi lesz itt a Halál iránya.

Namármost, e három vidéken tanult három feng shui szakértő kivándorol Amerikába – ahol már megint nem arról fúj a szél – és könyvet írnak, persze: háromfélét, de egyik se az amerikai viszonyokra méretezett! Ezért aztán inkább elkezdenek azon filozofálni, hogy hová jó ásni az úszómedencét… Majd mindezt magyarra is lefordítják. Az eredmény ismeretes. Ezért én az európai viszonyokhoz inkább illő bágua (törekvés) módszert alkalmazom.

Ám ha valakinek az Iránytű iskola jön be, miért ne használhatná azt? Jó mindegyik, csak nem célszerű összekeverni.

Honnan lehet tudni, hogy melyik könyvet milyen orientációjú (szó szerint!) szerző írta? Lapozzunk bele. Ha táblázatokat, számításokat találunk bent nagy számban, akkor az Iránytű-iskola könyvéről van szó. Ha több szó esik a formákról, tárgyakról, a bejárat milyenségéről és az emberi vágyakról, akkor a Törekvés-iskola követőjének művéről van szó. Mindenképpen érdemes arra figyelni, hogy megszólít-e a szöveg, nekünk írták-e, érthető-e a nyelvezete. Azért vannak már ilyenek is.