Atlantisz eltűnt? Vagy még megtaláljuk Gotland szigetén?

Gotland fővárosába, Visby-be invitált professzor barátom, amikor az atlantiszi kultúrákról beszélgetünk. Télen-nyáron nyílnak itt a rózsák a tengeri légáramlat hatására. Békések, kedvesek a sziget lakói, olyan egyszerű jómódban élnek, hogy nincs értelme az irigységnek, semmit se kell elkeríteni, elzárni egymás elől. Úgy mondják, a középkorban aranyguzsallyal fontak az asszonyok.

Meglátogattuk Visby közelében lévő Trojeborg híres kőlabirintusát. Időtlen világok tárultak szemünk elé, mint Stonehenge látogatásakor. Óriások lakhattak itt valamikor, jólelkű, szelíd óriások, akik tisztában voltak az élet és halál jelentőségével. A kőlabirintus talán az alvilágot jelképezi. Ezek rituális jelentősége igen régi időkre nyúlik vissza.

Túlvilág
A kőemlékeken ábrázolt labirintus talán a halott túlvilágra vezető ösvényét jelenti, a tényleges labirintusokat a temetések idején használták. Ezeket általában a tengerparton látjuk, elképzelhető, hogy a tengerészek számára építették. Gazdag, jelképrendszerük egy sajátos kozmikus rendről szól, olyan világról, ahol az ég istene uralkodott, s a holtakat hajón szállították a túlvilágra (mint az ugyancsak hajós görög nép mitológiájában).

Kozmológia
A kövek csodásan megmaradt ábrázolatai a kozmikus rendről vallanak. A nagy forgó napkorong az uralkodó, a Yggdrasill Világfa a skandináv világegyetem központját jelképezi, a Midgardsormr-kígyó pedig körbetekeri a földet. A hajó az emberi világot jelképezi, melyen átevezve a halál birodalmába juthatunk.

Sírok, kövek
A sziget tele van hajó alakú sírokkal, a festett kövek is hajókat ábrázolnak. Egy viking kori kövön csatajelenetet látunk. Alul a hajót, mely a hőst elviszi a túlvilágra. A kő tetején egy ember akasztását ábrázolták, az áldozat fölött sas jelenik meg, a svédek madara, alatta a valknut, három egybefonódó háromszög. Ez az isteni oldás-kötés jelképe.
A bronzkorból több száz kődombot találhatunk, a vaskorszak emlékét hetven erőd őrzi. A kereszténység templomai is fennmaradtak, hiszen ezt a szigetet évszázadokon át senki se támadta meg erőszakosan.

Gót ősök
Történelmi emlékeinkben a Római Birodalom bukása után gyakran találkozhatunk a népvándorló gótokkal, akiknek itt lehetett a székhelye. Mielőtt a gótok megtelepedtek volna, a gonosz szellemek naponta süllyesztették, és emelték ki a vízből a szigetet. Tjelvar gót vezér nem félt a szellemektől, tüzet élesztett a szigeten, s amíg az égett, a szellemek nem merték megközelíteni. Fában nem volt hiány, az egész sziget erdőségekből áll, tehát csak emberi bátorságra és találékonyságra volt szükség, hogy a gonosz ellenséget távol tartsák. A szellemek megismerték az emberi lélek hatalmát, és megalázkodtak az emberek előtt, felajánlották szolgálataikat, s feltárták kincseiket, melyekre nekik nem volt semmi szükségük. Így aztán a hajós népek számolatlan kinccsel gazdagodva indították el a tengeri kereskedelmet a szigetről. Honfitársaik jó kézművesek voltak, baltafejeket készítettek, és ellátták vele, a környező országokat is. Lassan ellenőrizni tudták a Balti-tengeri hajóforgalmat.

A kereskedelem jelképei
A hajók, a szekerek a mindennapok kereskedelmi eszközei voltak. Egyúttal a szekér jelképezi az égitest nappali utazását az égen (a görög Apollón kocsija), a hajó az éjszakát, amikor a napkorong a tengerbe süllyedni látszott.

Bevándorlók
Gyönyörű a sziget, és Svédország sok magyart befogad. De miért költözik valaki a barátságos Marosvásárhelyről a távoli, idegen, hideg Svédország területére? Szomorú, de bizony sokan mennek. A jobb életfeltételekért. Egy tudósnak a világtól való mesterséges zártság börtönnek tűnik. Aki egyik nap német kollégájával beszélget a tudomány gyors változásáról, másnap pedig már a spanyollal, annak egyszerűbb olyan országban lakni, ahol semmi adminisztratív akadályt nem állítanak az ember kutatása elé.

Erdélyi tudós barátom a 90-es években Svédországban kiadott egy ökonómiai tárgyú könyvet. Hazahozta Magyarországra, lefordítottuk, egy neves kiadó megkapta az anyagot, kifizette a fordítást, és  – írd és mondd – eltelt azóta több mint 5 év: a lemez már eltűnt a kiadóban, és a könyv máig se jelent meg.

Hát ezért mennek nyugat felé honfitársaink. És ez nemcsak a rendszer hibája…

A hős
Tjelvar és Odüsszeusz nem féltette magát és egészségét, kicsi nyugdíját, amikor ismeretlen földekre léptek. Kereskedelem, kézművesség, művészet kísérte bátor elszántságukat. Igaz, feleségüket, családjukat otthon hagyták. Bartha István barátom felesége Erdélyben híres színésznő volt, Svédországban megbénult. Neki a nyelv volt az eszköze, azt nem lehetett pótolni mással. István nyolcvan évén túl még él, utazik, alkot. Engem is vendégül látott Gotland földjén.

Ha érdekelnek a titokzatos, mágikus helyek, nézz szét rovatunkban>>

Dobosy Ildikó