Telepátia és együttműködés ember és állat között (Csodás képekkel!)

Macskám, Grétamét. Kutyám, Jerry Lee után szabadon. Igaz történet arról, hogy ember és állat között sokszor könnyedén, és gyorsabban létrejöhet a telepátia, mi több, egészen hibátlan módon működhet a kommunikáció, ha hajlandóak vagyunk odafigyelni rá.

Egyszer volt...
Grétamét másfél éve vetődött a kertbe. Sohasem akartam macskát, nem hívtam nem kértem, maradékokat megosztottuk a környék állataival, ne vesszen kárba, segítse őket is. Feltűnt egy fiatal macska még kölyök volt, kicsi szürke, aranyos, de közeledni nem mert, alig foglalkoztunk vele. Később egyre többször került elő, s ő volt az elsőszámú, ha macskákat szólítottam, aki jött. Az utolsó telet nagyrészt szabadban vészelte át, amikor a higanyszál a mínusz tizet közelítette, szalonnát kaptak, és a zsír átsegítette őket a legvadabb hidegeken.

Tavasszal egyre többet bújt, ő volt az egyetlen, aki engedte simogatni magát – kezdetben féltem és féltettük a család apraját is, de rá kellett döbbennünk, ez a macska jámbor, türelmes, barátságos, nem férges, nem bolhás. Tiszta és önálló.

Gyanús
Aztán később gömbölyödni kezdett, s a vidéki környezet rosszat jósolt neki és kölykeinek. Etetni és eldobni, agyonütni azonban embertelen és ellentmondásos, így fel kellett szólalnuk környezetünk véleménye ellen. Sikerrel, mert ugyan nehézségek árán, de megszülettek a kicsik. Egy ugyan távozott, de három megmaradt, egy fiú és két kisleány, akik őrületemből kifolyólag szanszkrit neveket kaptak, és büszkén viselték.


HarmoNet tipp: Kutyás horoszkóp >>

Grétamét szavak nélkül kommunikál, halk nyávogásokkal, testbeszéddel, és érthető mit szeretne. Ha kullancsot szedett össze, vagy épp begyulladt az emlője, megmutatta, észre lehetett venni a viselkedésén. Tudta mikor megyünk orvoshoz, és az első alkalom után már nem húzódozott. Amikor a kölykeit a világra hozta, engedte őket megvizsgálni, s bár figyelt, és jelezte hogy pihenést óhajt, békésen fogadta a közeledésem. A kicsik, 3 falatnyi macska, 35 kullancsot szedtek össze. A horrorszerű esemény egy hétig tartott, ennyi idő kellett ahhoz, hogy eltávolítsuk egyesével az aljas állatokat, s hogy védelmet adjunk számukra – szerencsére segített az állathomeopátia.

Megérti?!
Egy beavatkozás fájdalmas és kellemetlen a kicsinek. Az egyik csöppség mikor 20 perce lógott a tarkójánál fogva, egyszer csak felnyitotta a szemét, és rám nézett, és én bőgtem, amiért egy fizikai erő hatására nyílt ki az a szép szem, amiért ennyit szenved szegény állat. De nem adtuk fel, felneveltük őket. Jól mozogtak, kerítést másztak, egyetlen nap alatt tanulták meg a szobatisztaságot, és finoman játszottak az emberekkel. Bár mások sopánkodnak, hogy nehéz a macskát hazaküldeni, nekem halk szavamra is hallgat. Sokszor nem értjük egymást, mert más nyelvet beszélünk, de a szeretet és odafigyelés által az ember megértheti az állat jelzéseit. Ha könnyedén felfogjuk kéréseit, szükségleteit, és alkalmazkodunk, akkor nem egy elkényeztetett házikedvencet kapunk, hanem egy biztonságot érző, szerető állatot, aki önálló, saját életét is képes élni.

Egyértelmű jelek
Valahogy így működtünk hónapokig. A cicák szépek s egészségesek lettek, nagyok és erősek, és a telepátiát, az emberrel való együttműködés képességét is eltanulták anyjuktól. Az apák – mert nem csak egy lehet! – látogatóba érkeztek olykor, s Grétamét ilyenkor eleinte segítséget is kért.

 Álltunk csak a teraszon, a 3 apró kis jövevényt közrefogva, és együtt bámultuk a bozótban settenkedőt. Egy vonalban, egyenrangúan, a két nőstény, és én nem bántam, sőt élveztem ezt az ösztönös erőt, amely minden nő sajátja, saját gyermekével szemben, de az állatok kölykeivel szemben is. Együtt működtünk, egy falka voltunk, vagyunk. Ugyan a kölykök kirepültek, s új utakon járnak, Grétamét a kertet rója, s a környező lugasokat, s most is érzem, ahogy sejti, hogy róla írom e sorokat.

HarmoNet tipp: Állati telepátia >>

Fodor Kata