Stresszpróba az állásinterjún - Készülj fel, hogy ki ne készülj!

Állásinterjún hajlamosak vagyunk a "Jól bírom a stresszt” általános kijelentés puffogtatására. De a munkáltató szempontjából mégis mi számít "jó tűrésnek”? Hogyan lehet felmérni, hogy egy pályázónak mekkora a tűrőképessége? A munkáltatók ennek mérésére a legenyhébb módszerektől kezdve a legdurvább vallatásig bármit bevetnek.

Egyes munkaköröknél nagyon lényeges, hogy kiderüljön, a jelentkező mennyire képes a tartós stresszhelyzeteket elviselni. Főleg olyan pozícióknál lényeges ez, ahol a dolgozónak frappánsan és gyorsan kell reagálnia az őt bombázó kérdésekre. Ilyen lehet pl. az ügyfélszolgálatos, recepciós, vagy értékesítői munkakörben dolgozók körülményei. Az ilyen interjúk célja az, hogy a jelentkezőt kizökkentsék begyakorolt szerepéből, hogy megfigyeljék, hogyan reagál váratlan, stresszes helyzetekre.

Váratás
A legegyszerűbb módszer, ha váratják a jelöltet. A megbeszélt időponthoz képest jóval később hívják be, így felmérik, hogyan bírja a várakozással, bizonytalansággal járó stresszt. Ezt lehet tetézni azzal, ha a jelentkezőt egy olyan szobában várakoztatják, ahol túl meleg van, ahol kényelmetlen a szék, kevés a levegő, stb.


Durva hangnem
Ha a pályázó már eléggé kényelmetlenül érzi magát az interjúztatók folytatják a tortúrát. Durva, kioktató hangnemben kérdezgetik a jelöltet, leértékelik az eredményeit, az iskoláit kritizálják, családi életére tesznek megjegyzéseket, stb. Megkérik mondjon példát a szaktudására, a kreativitására, a hozzáértésére, majd a válasz után visszakérdeznek: „Csak ennyit tud?” Egészen addig folytatják ezt, amíg ki nem hozzák a jelöltet a sodrából. Megesik, hogy megkérik, sorolja fel a gyengeségeit, hozzon példákat olyan esetekre, amikor egy problémát nem volt képes megoldani, majd ezeket elkezdik kivesézni, mit miért csinált rosszul.

HarmoNet tipp: Stresszből allergia, allergiából idegeskedés - Megelőzés a gyökerektől >>

Kérdésözön
Az ilyen interjúk alkalmával kérdésekkel árasztják el a jelentkezőt. Egymás után teszik fel neki a kérdéseket, gyakran a szavába vágva. Megesik, hogy az interjú alatt újabb kolléga csatlakozik az interjúztatókhoz, aki újabb kérdéseket tesz fel a jelöltnek. Ezzel mind azt vizsgálják, mennyire őrzi meg a pályázó a hidegvérét, a nyugalmát, hogyan reagál erre a túlfeszített helyzetre, hogyan változik a beszédmodora, a gondolkodása, a testbeszéde.

Tanácsok stresszinterjúkra – avagy hogyan éljük túl?
Nagyon fontos, hogy készüljünk fel rá, hogy ilyen módszerrel találkozunk egy interjún. Így nem fog annyira váratlanul érni, és higgadtabban tudunk reagálni. Lényeges dolog, hogy a kérdéseket ne személyes sértésként kezeljük, így el tudjuk kerülni a túl heves válaszadást.


A túl gyorsan érkező kérdéseknél nyerjünk időt. Igyunk egy korty vizet, vagy kérdezzünk vissza. Extrém esetben álljunk fel, és kezdjünk el sétálni, ezzel kizökkentjük a kérdezőket a szerepükből, s ha ők ülve maradnak, jelképesen a kérdezők fölé kerekedünk. Kérdezzünk vissza, megpróbálhatjuk átvenni az irányítást.

HarmoNet tipp: 7+7alapvető álláskeresési hiba, amit ne kövess el >>

Megfelelő levezetés
A stresszinterjúra általában nem szokás előre felhívni a jelölt figyelmét – hiszen csak így érheti el kellő célját, ha a jelentkező váratlanul csöppen a furcsa helyzetbe. Az ilyen alkalmakon többnyire pszichológus is részt vesz, egyrészt azért, hogy az ő segítségével lehessen a pályázó viselkedését kielemezni, másrészt azért, ha a jelölt nem várt módon reagál, azt is kezelni tudják a helyszínen. Mindenesetre, a stresszinterjú végeztével célszerű a jelölteket megnyugtatni, elmondani nekik, hogy ez egy direkt generált helyzet volt, és esetleg az elvesztett önbizalom helyreállításáért kedvesen és nyugodtan elmondani, hogy az elvárthoz képest hogyan teljesített.