Alternatív munkahely

Múló szeszély, vagy újfajta munkahelyi gyakorlat, amely kezdi átvenni a hagyományos irodák szerepét? Tény, hogy egyre növekszik az olyan szervezetek száma, amelyek alternatív munkahelyi programok bevezetésével kísérleteznek. Mi készteti a vállalatokat arra, hogy felmérjék, hol végezhetik még a munkájukat a dolgozók és milyen messzire lehet elmenni a munkahely átalakításában?

Múló szeszély, vagy újfajta munkahelyi gyakorlat, amely kezdi átvenni a hagyományos irodák szerepét? Tény, hogy egyre növekszik az olyan szervezetek száma, amelyek alternatív munkahelyi programok bevezetésével kísérleteznek. Mi készteti a vállalatokat arra, hogy felmérjék, hol végezhetik még a munkájukat a dolgozók és milyen messzire lehet elmenni a munkahely átalakításában?

Természetesen a költségcsökkentés a legfontosabb ok. Az Egyesült Államokban egy-egy cég több millió dollárt takarított meg azzal, hogy megszüntette azon irodáit, amelyekre nem volt szüksége és másokat összevont. Jellemzően az értékesítési és a forgalmazási egységek átszervezésével érték el ezt az eredményt.

Hasonlóan komoly ok a termelékenység növelésének lehetősége. Az alternatív munkahelyen dolgozók sokkal kevesebb időt és energiát pazarolnak a szokásos irodai rutinfeladatokra és így több idő jut az ügyfelekre. Ezzel számottevően emelkedik az alkalmazottak munkájának hatékonysága.

A tehetséges munkavállalók megszerzésében és a legjobbak megtartásában is szerepe van az alternatív munkahelynek. Az ilyen kezdeményezésekkel meg lehet tartani azokat a tapasztalt szakembereket, akik kifejezetten vonzónak tartják az otthoni munkavégzés rugalmasságát.

Az Egyesült Államokban kormányzati támogatás is igénybe vehető és az önkormányzatok olyan adótörvényeket alkotnak, amelyek révén lehetővé válik az otthoni iroda fenntartási költségeinek levonása költségként.

Otthon van az alternatív munkahely?
Nem feltétlenül. Van olyan vállalat, ahol az alternatív munkahely pusztán annyit jelent, hogy ugyanazt az asztalt vagy irodát használják a különböző műszakok dolgozói. Másik lehetőség, hogy az addig szeparált tereket, irodákat egybe nyitják és az emberek szükségük szerint vándorolhatnak mobiltelefonukkal és hordozható számítógépükkel. "Szálloda"-munkahelynek nevezik az olyan irodákat, ahol az alkalmazottaknak mobil irattárolójuk, szekrényük van (személyes) holmijaik tárolására, amelyekkel napokra, hetekre letelepedhetnek egy-egy zugba. Telefonhívásaikat, e-mailjüket könnyedén átirányítják, és pillanatok alatt személyessé varázsolják "kuckójukat" elektronikusan tárolt fényképeik előkészítésével. A nomád munkahelyek karakteresebb formája, ha az óriási létesítmények kisebb munkahelyek láncolatára bomlanak. Ezek esetlegesen közelebb helyezkednek el az ügyfelek telephelyéhez vagy az alkalmazottak otthonához. Így bővül a potenciális alkalmazottak köre, csökken annak veszélye, hogy zsúfoltság alakul ki a központi telephelyen és megtakarítást jelent, hogy a külterületeken olcsóbbak az épület fenntartási költségei, pl. az iroda bérleti díj.

"Klasszikus" megoldás az alternatív munkahely megvalósítására a teleingázás. A munkavállaló saját maga által kiválasztott helyen, elektronikus munkaeszközökkel dolgozik. Az ilyen munkavégzés legtöbbször csak kiegészíti a "normális" munkahelyet, van azonban olyan vállalat, ahol a teleingázás a cég egészére legfőképp jellemző munkastílus. Például egy kereskedelmi igazgató, aki sokszor van üzleti úton, e-mailen keresztül rendszeres kapcsolatot tarthat fenn munkatársaival a világ minden tájáról. Kérdéseket tehet fel kollégáinak, és akár néhány órán belül megkaphatja tanácsukat a legfontosabb döntésekre vonatkozólag. Ezzel lehetővé válik az együttműködésen alapuló, szervezeti és földrajzi határokat átívelő teammunka kerek e világon bárhol.

Az otthoni munkavégzés az alternatív munkahely egyik legáltalánosabban elfogadott formája. Sok vállalat infrastrukturálisan is támogatja az effajta munkavégzést: laptopot, telefonvonalat, nyomtatót, szoftveres támogatást nyújt, valamint teljes műszaki hátteret bocsát a dolgozók rendelkezésére. Egy nagyvállalat még ennél is tovább ment, és bútor- és berendezés vásárlási juttatással támogatta az alkalmazottakat.

A legtöbb menedzser azon a véleményen van, hogy több fajta alternatív munkahely lehetőség alkalmazása a leggyümölcsözőbb. A szervezet sajátos igényeihez alkalmazkodva a dolgozók kiválaszthatják a nekik legmegfelelőbb konstrukciót.

Hol alkalmazható az alternatív munkahely?
Néhány kérdést nem árt tisztázni saját vállalatunkkal kapcsolatban, mielőtt belevágnánk az alternatív munkahelyek kialakításába.

Először is azt, hogy a vállalat elkötelezett-e az új működési módozatok bevezetése mellett. Figyelembe kell venni az alábbi tényezőket:

· az újfajta munkavégzési stílushoz át kell alakítani a teljesítménnyel kapcsolatos szabályzókat, valamint a motivációs rendszert és a juttatási koncepciót,
· az értékeléskor az eredményekre kell koncentrálni az erőfeszítés helyett,
· a munkahelyi kultúra meg fog változni a személyes találkozások hirtelen lecsökkenése miatt.

Fontos szempont, hogy a menedzsment filozófiája és stílusa informatikai vagy ipari jellegű-e. Nehéz alternatív munkahelyet kialakítani bürokratikus, ipari jellegű vállalatnál, ahol a cég szerkezete, rendszere és menedzsment-folyamatai személyes interakciókra épülnek, és az alkalmazottak konkrét munkahelyhez és -időhöz vannak kötve. Az informatikai jelleg ezzel szemben nem csúcstechnológiát jelent, hanem azt, hogy a modern hang- és adatátviteli rendszerek segítségével a menedzserek, az alkalmazottak és az ügyfelek kommunikációja és magatartása rugalmas. Ezt az attitűdöt közvetlenség, a változtatás képessége, mások idejének tiszteletben tartása valamint a technikai eszközök teljesítménynövelés céljából való igénybevétele jellemzi. A nyílt vállalati kultúra és a proaktív szemlélet az alternatív munkahely program melegágya lehet. Egy dinamikus, lapos, csúcstechnológiát alkalmazó vállalat hamarabb sikerre vihet egy alternatív munkahely tervet, mint egy bonyolult felépítésű, szigorú rend szerint működő szervezet. Előnyt élveznek a fiatal, kisebb méretű, információ szolgáltató, elektronikus kereskedelemmel foglalkozó cégek.

Működnek-e a vállalati funkciók alternatív munkahely környezetben? Sok menedzser igencsak meglepődik, amikor kiderül, hogy sokkal többféle munka végezhető alternatív módon, mint ami első látásra látszik. Csak végig kell gondolni az alábbi kérdéseket:

· mi a funkciója a munkának?
· telefonon, személyesen, vagy számítógéppel végzik a munkát?
· mennyi időt tölt az alkalmazott kollegáival, az ügyfelekkel, feletteseivel?
· lényeges az iroda elhelyezkedése a teljesítmény szempontjából?
· van-e jelentősége a munkaidőnek?

Ha sikerül részletesen megvizsgálni minden érintett tevékenységet és az derül ki, hogy a vállalati funkciók leglényegesebb része alternatív munkavégzés környezetben nem működik, akkor túl kevés haszon származna a szükséges erőfeszítésekből és nem érdemes bevezetni. De legtöbbször nem ez derül ki.

Könnyű megszokni a "hontalanságot" a munkahelyen? A pályakezdők és a fiatal munkavállalók nem szoktak hozzá a saját térhez az irodában, kötődés sem alakulhatott ki bennük. Azonban sok alkalmazott számára a konvencionálistól az alternatív munkahelyre történő átmenet nem olyan könnyű: nehezen szokják meg a saját maguk diktálta munkarendet, a munkatársak személyes jelenlétének hiányát. Nehéz a helyzetük a középvezetőknek is: beosztottaik hirtelen "eltűnése" mintha fölöslegessé tenné őket, pedig csak a velük fenntartott kapcsolat jellegét kell megváltoztatniuk.

Megoldható-e otthon a munkatér kialakítása? Fizikai és logisztikai akadályok még mindig megakadályozhatják az otthoni munkavégzést, ha a többi feltétel adott is. A kis lakásokban ugyanis nincs irodává alakítható tér. Japánban különösen igaz ez, ezért nehéz elképzelni, hogy ott sikeres legyen az "otthon az iroda" elképzelés.

Hajlandó-e a szervezet teljes mértékben támogatni az alternatív munkahely programot? A sikeres bevezetéshez szükséges az, hogy minden résztvevő rendelkezzen a szükséges eszköztárral, elvégezze a megfelelő tanfolyamot és rugalmas támogatást kapjon. Ide tartozik a szoftverek telepítésétől kezdve a képzett műszaki segélyszolgálat. Hiszen zavarhoz és termelékenység kieséshez vezethet, ha egy alkalmazott otthonról nem tud kapcsolatba lépni munkatársaival, ügyfeleivel, vagy a technika zavara miatt nem fér hozzá időben a megfelelő információkhoz.

Gazdasági megfontolások
Fiatal vállalatok számára kifejezetten előnyös, ha költséget takaríthatnak meg azzal, hogy nem kell új munkahelyeket létrehozniuk, drága bérleti szerződéseket kötniük. Az átlagvállalat számára azonban ez nem ilyen egyszerű dilemma. Felvet olyan kérdéseket, hogy a vállalat üzemeltessen-e büfét vagy fitness termet, vagy az alkalmazottaknak olyan módon nyújtsanak támogatást, hogy ezeket a szolgáltatásokat máshol vehessék igénybe.

Az alternatív munkahely gazdasági oldalát három szempont szerint kell megvizsgálni: a vállalat, az alkalmazottak és az ügyfelek szempontjából. Ezután a fizikai eszközökbe és az immateriális javakba történő befektetéseket kell a haszonnal egybevetni.

A vállalatnál előforduló egyszeri ráfordítások: hardver, szoftver, oktatás, berendezés vagy bútor.

Folyamatos költségek: telefondíjak, technikai segítségnyújtás.

Immateriális ráfordítások: új munkastílus és a kollegákkal, illetve a vevőkkel folytatott új kommunikációs stílus elsajátítására fordított idő.

Megtakarítások, hasznok: ingatlanköltségek (bérleti díj csökkenése, az iroda kihasználásának növelése, rezsiköltség megtakarítás), alkalmazottak megnövekedett termelékenysége, az új munkaerő kiválasztásának és megtartásának szélesebb lehetőségei (könnyebb a vállalathoz csábítani a jó szakembereket a rugalmasság ígéretével), munkahelyre utazás költségei és ideje, hatékonyabb munkaidő kihasználás. A megnövekedett szabadidőt és az afölötti gazdálkodás örömét értékelik a beosztottak. A vevőknek nő a megelégedettségük, ha megtanulják kihasználni a vállalattal való elektronikus kommunikáció előnyeit, könnyebben kapcsolatba léphetnek az alkalmazottakkal és személyesebb kiszolgálásban részesülhetnek.

Alternatív munkahely bevezetése
A szervezetek többsége esetében az alternatív munkahely-program annyi újítást tartalmaz, hogy nem árt kísérleti bevezetéssel kezdeni. Ettől akkor lehet eltérni, ha a vállalat komoly bajban van és radikális változtatások menthetik csak meg, vagy ha informatikai jellegűvé vált, és sok utazó, illetve független dolgozója van. Ebben az esetben kicsi az esélye annak, hogy a teljes körű bevezetés kudarcba fullad.

Érdemes olyan munkatársakkal kezdeni a programot, akiknek munkájukhoz elég egy telefon és egy laptop. Ők rendszerint közvetlen eladással, telemarketinggel, tanácsadással foglalkoznak. Ez az alulról felfelé szerveződő átalakítás többnyire sikerre viszi a projektet.

1. A munkaerő felosztása
Első lépésként célszerű az alkalmazottakat beosztásuk és munkakörük alapján három csoportra osztani: irodához kötöttek, utazók és függetlenek.

Az irodához kötött munkatársak szinte minden idejüket munkaállomásukon töltik. Esetükben az jelenthet alternatív munkahelyet, ha többműszakos munkaműveleteknél többen használják ugyanazt az asztalt vagy irodát.

Az utazó munkatársak a megfelelő technikai támogatással akár teljesen függetlenné tehetők az "anyahajótól". Számukra ugyanis az irodán kívül, az ügyfelekkel töltött idő jelenti a teljesítmény alapját.

Bárhol dolgozhatnak a független alkalmazottak. Munkájukhoz nem szükséges, hogy akár az ügyfelekkel, akár a kollegákkal közvetlen kapcsolatot tartsanak. Az írók, tudósok, tanácsadók a független dolgozók klasszikus példái, de a nagy, bonyolult felépítésű vállalatoknál is van példa ilyen munkakörökre. A független dolgozók megtakaríthatják az ingázás költségeit, saját tempóban és időbeosztásban dolgozhatnak, és önmaguk alakíthatják ki munkakörnyezetüket - otthon.

2. Teljesítménycélok megfogalmazása
Nehéz olyasvalaki teljesítményét ellenőrizni, aki nincs a szemünk előtt. Éppen ezért az alternatív munkahely sikerének nélkülözhetetlen eleme, hogy a kezdetektől fogva világosan meghatározzák a teljesítmény mérésének és a haladás ellenőrzésének módját. Ezért el kell gondolkodni minden egyes feladat céljáról és eredményéről. Ezt követően a menedzsmentnek is alkalmazkodni kell az új munkastílushoz. A távigazgatás a korábbi gyakorlattól sokban eltér: ha például egy hagyományos munkahelyen az alkalmazottnak gondja, kérdése van, bekopoghat a főnök ajtaján és megbeszélheti vele. Ilyenkor persze előfordulhat, hogy sokat kell az ajtó előtt ácsorognia és mégsem sikerül elcsípni a főnököt. Ilyen időpocsékolás a virtuális irodában elképzelhetetlen. A virtuális iroda menedzsere előre elkészíti a megbeszélések menetrendjét (például hogy a hét melyik napján, mikor jönnek össze), és így az alkalmazotak kifejezett céllal gyűlnek össze. Ráadásul nem csupán megvitatni szeretnék itt a feladatokat, mint a hagyományos meetingeken, hanem döntéseket hozni. Az alternatív munkahelyeken is nélkülözhetetlen bizonyos mértékű közvetlen kapcsolat: a fizetések és a teljesítmény áttekintésének mindenképpen személyesen kell történnie. A kommunikációs során lényeges, informatív szerepe van a testbeszédnek is, amit lehetetlen e-mailen vagy telefonon keresztül észlelni. A teljesítmény egy része az elektromos rendszerek segítségével figyelhető: hány telefont intézett el az alkalmazott? Milyen jól és milyen gyorsan?

3. Kultúra és technika
Meg kell tanítani a munkatársakkal az újfajta munkavégzés részleteit: mikor dolgozzanak, mikor, milyen gyakran vegyék fel a kapcsolatot a központtal, e-mailben vagy telefonon kommunikáljanak. El kell fogadniuk, hogy úgy szerves részei a vállalatnak, hogy fizikailag nincsenek jelen. Ugyanakkor fegyelmezetten külön kell választaniuk a munkát és a családi életet. Nem szabad, hogy egyik a másik rovására elfajuljon. Olyan tudnivalókat is el kell sajátítani, hogy hogyan férhetünk hozzá az adatbázishoz, hogyan irányíthatjuk át telefonjainkat és e-mailjeinket, stb. Egyes vállalatoknál rutinműveletek segítségével tanítják az otthoni munkavégzést: hogyan kell reggel elbúcsúzni a családtól és a nap végén rendbe rakni az íróasztalt, kikapcsolni a számítógépet, és a híreket megnézni a televízióban. Ezek a munkahelyi megszokásokat helyettesíthetik: a reggeli kávézást, a vonatozás közbeni újságolvasást. Az effajta rítusok fontossága abban rejlik, hogy összekötik a klasszikus irodai munkavégzés hagyományait az otthon kialakított iroda újfajta valóságával.

4. Az ügyfelek nevelése
Az alternatív munkahely program beindítása előtt az ügyfelekkel is tudatni kell terveinket. El kell magyarázni számukra annak előnyeit rájuk nézve és azt, hogy ez miként befolyásolhatja a szervezettel fenntartott kapcsolataikat. Fel kell készíteni őket arra, hogy a jövőben nehezebb lesz a személyes találkozó, de ez pótolható a telefonos megbeszélésekkel. Előfordulhat például, hogy sokkal precízebben megfogalmazott üzeneteket kell hagyniuk.

5. Folyamatos "karbantartás"
Biztosnak kell lenni abban, hogy az alkalmazottak képesek arra, hogy a hivatalos és a családi életvitelük között egyensúlyt tartsanak fent. Ehhez mindkét fél részéről őszinteségre és bizalomra van szükség. A megoldás kulcsa mindenképpen a munkavállaló kezében van, neki kell megtanulnia éles határvonalat húzni a munka és a magánélet közé. Ehhez a vállalatnak is megfelelő körülményeket kell teremteni, elfogadni például azt, ha valaki délben rendszeresen úszik egyet és utána folytatja a munkát. Napjainkban már sokszor nem a kommunikáció feltételeinek kialakításáról, hanem ellenkezőleg, a társadalmi és elektronikus elszigetelődés lehetőségéről kell gondolkodni. Ezt az ellentmondást kell az alternatív munkahelyeket létesítő vállalatoknak szem előtt tartaniuk. Kötélen táncolva kell egyensúlyban tartani az egyén és a vállalat érdekeit.

Forrás: www.karrier.hu