A meghűlés kockázata: tüdőgyulladás - Ne várd meg!

A baktériumok által okozott, klasszikusnak tekintett tüdőgyulladások jellegzetes tünetei: A hirtelen kialakuló, magas láz, gyakran hidegrázás, köhögés, rossz általános közérzet, sápadtság, hányás és hát- és hasi fájdalom, mely különösen csecsemőkorban gyakori. Súlyosabb esetekben nehézlégzés, szapora pulzus, illetve magas légzésszám (>30/perc), zavartság alakulhat ki. Miért várod meg, amíg kialakul?

Csecsemőknél, időseknél, legyengült immunrendszerű személyeknél gyakran alattomosan, a jellegzetes és látványos tünetek nélkül fejlődik ki a tüdőgyulladás.

Az újszülöttkori tüdőgyulladás során az étvágy romlása, hőemelkedés, esetleg a testhőmérséklet csökkenése(!), sápadtság, és szapora szívműködés észlelhető, a baba elesett benyomást kelt.

Az idős emberek tüdőgyulladása esetén is gyakran hiányzik a magas láz. Ha egy idős ember ismert ok nélkül az ágyában marad, gyenge, esetleg félrebeszél vagy zavarttá válik, mindig gondolni kell tüdőgyulladásra. Idegrendszeri károsodások esetén gyakori a félrenyelés, amely szintén tüdőgyulladáshoz vezethet.

Mit tehetek, mielőtt orvoshoz fordulnék?

Lázcsillapítás 
Gyógyszerek, betegségek összefoglalása
Köpetvizsgálat

Hogyan mondjam el az orvosomnak?

A legfontosabb információk az orvos számára a betegség tünetei, azok kialakulása. Tünetek alatt azokat a jeleket értjük, amelyeket a beteg szokatlannak, kellemetlennek érez, amelyek miatt orvoshoz fordult (köhögés, fulladásérzés, fáradékonyság, gyengeség, láz, hányás, fájdalom stb.). Mondja el röviden az orvosának, hogyan alakult ki a betegsége, megelőzte-e valami egyéb szokatlan történés (pl. elesett, elkezdett folyni az orra, ütést érzett a mellkasában, étvágytalanság, fogyás stb.).

Tévhitek
  1. Tévhit, hogy a tüdőgyulladás ma már veszélytelen, az antibiotikumokkal könnyedén gyógyítható betegség. A tüdőgyulladás a 10. leggyakoribb halálok.
  2. Tévhit, hogy a tüdőgyulladást minden esetben kórházban kell kezelni, de igaz az, hogy a veszélyeztetett, illetve a súlyos állapotban lévő betegek gyakran szorulnak kórházi kezelésre.
  3. Tévhit, hogy a tüdőgyulladás gyanúja esetén elegendő a lázcsillapítás, a „majd otthon kifekszem”, és nem kell vele orvoshoz fordulni.
  4. Tévhit, hogy a dohányzás segít a tüdőgyulladásos betegnek felköhögni a köpetét, hiszen a dohányzás önmagában is egy hörgőgyulladást vált ki és tart fenn. Egyetlen szál cigaretta elszívása órákra megbénítja a hörgőrendszer legfontosabb öntisztító rendszerének, a csillószőröknek a működését, így jelentősen lassítja a beteg gyógyulását.

A 4 leggyakoribb kérdés a tüdőgyulladásról
Fertőző betegség-e a tüdőgyulladás? 
Kiújulhat-e a tüdőgyulladás? 
Miért röntgeneznek meg, ha már hetek óta jól vagyok a tüdőgyulladásom után?
Miért kell kétféle antibiotikumot szednem egyszerre a tüdőgyulladásomra? 
Megelőzés
A tüdőgyulladások teljes biztonsággal nem védhetők ki. A dohányzás abbahagyása után helyreáll a tüdő öntisztuló képessége, amely jelentősen csökkenti a tüdőgyulladás kialakulásának a kockázatát.

Az influenza elleni védőoltással megelőzhető az influenza fertőzések 50-80%-a, és a halálos szövődmények (pl. tüdőgyulladás) akár 90%-a is. Ezért minden idős és krónikus beteg embernek évente meg kellene kapnia az influenza elleni védőoltást.

A pneumococcusok okozzák a tüdőgyulladások jelentős részét, és különösen időseknél, valamint krónikus betegeknél igen súlyos lehet a lefolyásuk. A leggyakrabban súlyos tüdőgyulladást okozó 23 pneumococcus törzs ellen létezik védőoltás, amelyet a krónikus betegeknek, illetve 65 éves kor felett mindenkinek meg kellene kapnia. A pneumococcus elleni védőoltás különösen fontos, gyakorlatilag kötelező lépirtottaknak, illetve sarlósejtes vérszegénységben szenvedőknek.