Súlyos, kemény fej, több ész?

Ha valakire azt mondjuk, hogy nehézfejű, az általában azt jelenti, hogy nem annyira okos, de a legújabb felfedezések szerint a vastag agyállomány a jó képességekre utal.

Az elmúlt évtizedben a világ tudósai egymásnak ellentmondó bizonyítékokat sorakoztattak fel arra nézve, hogy az intelligencia helye hol van az agyban. 2000-ben például angol és német kutatók felfedezték azt, hogy az intelligencia az agy elülső lebenyeitől függ. “Ez egy kicsit meglepő volt.” – mondta Sherif Karama, a Montreali Neurológiai Intézet neurológus tudósa és pszichiátere. “Nehéz volt megérteni, hogy egy olyan összetett jelenség, mint az intelligencia miért csak az agy néhány területére korlátozódik.”

A következő években más csoportok olyan jelekre bukkantak, melyek szerint az intelligencia az agy más területein találhatók. A kísérletek egyetlen problémája az volt, hogy relatíve kevés számú gyermek bevonásával készültek. A vita elrendezése  végett Karama és munkatársai MRI segítségével térképezték fel 216, 6 és 18 év közötti egészséges fiú és lány agyát. A résztvevők különféle etnikai és szocioökonomiai háttérből származtak, mely a 2000. év állapotát reprezentálta. Az intelligencia-tesztekkel felmérték az összefüggések felismerési képességét, a szókincset, a téri vizualizációt.

A tudósok felfedezték, hogy az intelligencia általánossákban a szürkeállomány vastagságától függ, mely kulcsszerepet játszik az emlékezetben, a gondolkodásban, a nyelvi képességekben és a tudatosságban. “Nem csak néhány területre korlátozódik, szétosztódik az összes olyan területen, mely összefüggésbe hozható az agy különböző területeiről származó információk integrálásával.” – mondta Karama. Ha megnézzük a vizsgált gyerekek agykérgének átlagos vastagságának eltérését a legmagasabb és a legalacsonyabb IQ-val rendelkezők között, az mintegy fél millimétert tesz ki, magyarázta Karama. Az eredmények azonban nem azt jelentik, hogy a kéreg vastagsága – vagy az intelligencia – nem kizárólag genetikai tényezőkön alapul. “A környezet is szerepet játszik.” – mondta.

Ha megtaláljuk, mely gének befolyásolják a kéreg vastagságát, az segíthet az értelmi elváltozások kezelésében, mint amilyen az Alzheimer-kór, a depresszió és a skizofrénia. A jövőbeni kutatások irányulhatnának arra, hogy a fehérállomány szerepet játszik-e az intelligenciában, és ha igen, akkor milyet.

"Elképzelhető, hogy a magasabb IQ-val rendelkezők fehérállománya is jobb, így gyorsabb vagy jobban jönnel létre a különböző területek közötti kapcsolatok.” – nyilatkozta a LiveScience-nek Karama. “A nemek közti különbséget is megvizsgálhatjuk, hogy vajon a férfiak esetében más agyi területek felelősek-e az intelligenciáért, mint a nőknél. A lehetőségek tárháza szinte végtelen.”Karama és munkatársai eredményeiket az Intelligence című folyóirat március-áprilisi számában teszik közzé.

Medipress