Böjt a testért és a lélekért: nagypéntek

A húsvétot hamvazószerdától nagyszombatig negyven napos böjti időszak készíti elő. Ma már az egyházak változatos formában követelik meg a böjtöt hívőiktől, nincs következetesen mindenhol ugyanaz a szabály. A halandóság és az újjászületés, feltámadás misztériumának átélésére készülhetünk fel a nagypénteki böjttel.

A "szent háromnapon", azaz nagycsütörtökön, nagypénteken és nagyszombaton emlékezik meg a kereszténység Jézus Krisztus kínszenvedéséről, kereszthaláláról és feltámadásáról. A böjt ekkor felkészít minket, arra, hogy lelkünkkel jobban ráhangolódjunk ezekre az eseményekre. Mivel mi is emberek vagyunk, így ez hozzásegít minket ahhoz, hogy megértsük és átérezzük emberi mivoltunkat és a halandóság misztériumát.

Nagycsütörtök

A nagycsütörtök Jézus Krisztus utolsó vacsoráját, elfogatását és szenvedéseinek kezdetét idézi. Ezt a napot zöldcsütörtöknek is hívják, mivel ekkor fogyasztanak a hívők zöldszínű ételeket. Ez a nap a katolikus egyházban az Oltáriszentség szerzésének emléknapja is. Az esti utolsó vacsora emlékére elmondott misén a Gloria éneklése után, elnémulnak a harangok (úgy mondják, hogy Rómába mennek). Ekkor kezdetét veszi a legmélyebb gyász.

Néhány helyen a misének része a lábmosás, ami a lélek megtisztulásának és istenhez való alázatosságának legnagyobb kifejezőjeként jelenik meg. Az isteni akart elfogadásának szimbóluma. A mise végén az oltáriszentséget őrzési helyre viszik, mindent leszednek azt oltárról, csak a gyertyatartókat és a lepellel letakart keresztet hagyják ott Jézus szenvedésének és ruháitól való megfosztásának szimbolizálására.



HarmoNet tipp: Nagypéntekre nagy varázslatok >>

Nagypéntek

Nagypénteken Jézus kereszthalálának napjára emlékezünk, a legszigorúbb böjt és gyász ideje. A liturgiában, ekkor felolvassák halálára vonatkozó írásokat, majd a passiót, Jézus szenvedésének történetét, s leleplezik a gyászlepellel bevont keresztet. Nagypénteken szokásos a keresztútjárás, amely során Jézus szenvedésének egyes állomásait elevenítik fel. Nagypénteken a hívők tartózkodnak a húsételektől, maximum háromszori étkezés során egyszer szabad jóllakniuk egyébként mindig abba kell hagyni az étkezést az utolsó falat előtt. Nagypéntek népi körökben az általános tisztálkodási nap: meszelnek, takarítanak, nagymosást tartanak, sok helyen nem gyújtanak tüzet.

A tisztaság a lélek tisztulását is jelenti, 
s a külső tevékenység által a belsőre is hat. Az a mélységes szolgálat is megjelenik ebben a szimbolikus tevékenység sorozatban, amellyel a lélek erősíti magában a hitet és az istennek való odaadó szolgálatot. Ezen a napon biztos jelen van az életünkben Isten és az Ember, és e kettőnek tökéletes boldogságban leledző kapcsolata. Az emberi szenvedés bemutatója Jézus és az Isteni feltámadás Krisztus, mely történésnek a képviseletében mindnyájunkban jelenlévő érzések kerítenek hatalmukba, miáltal megértjük az élet és halál misztériumát. A böjt ezt a megértési folyamatot nagyban segíti.