Mindennapi kenyerünk - milyet, miből, hogyan?

Kisgyermekkoromban anyukám mindig azt mondta, hogy a kenyeret nem szabad kidobni, mert az Jézus teste. Bár azt nem értettem sokáig, hogy Jézus testének felfalása, zsírral és hagymával való megkenése, pörköltszaftban való tunkolása miért jó és kidobni miért rossz, azt megtanultam belőle, hogy a kenyér fontos. A kenyér pedig valóban fontos szerepet tölt be életünkbe és nem csak teológiai vonatkozásban.

Rövid kenyértörténelem
A történelem első kenyerei még egyszerű, kovásztalan, lepény alakú kenyerek voltak.

A házikenyér rendszeres készítése csak a 14 század közepétől vált gyakorivá. Ennek hatására kezdtek az emberek törekedni a jobb minőségű kenyerek készítésére és kezdtek el új kemencetípusokat használni. Annyira népszerűvé vált végül, hogy a 16 századra már a háztartás alapfelszereléséhez tartozottak a készítéséhez szükséges eszközök. A középkorban még pici cipókat és zsemléket készítettek, a 17 századtól viszont nagyméretű kerek vagy szögletes kenyereket sütöttek.

A kenyérsütésből mi magyarok is kivettük a részünket oly annyira, hogy a 18-19. században az alföldi búzakenyér kiváló minőségével és hatalmas méretével egész Európában hírnévre tett szert.

A választék
Kenyérből a mai kor embere már kedvére válogathat ízlése, egészségi állapota szerint.


A fehér-, félbarna-, barna-, rozsos és egyéb kenyerek mellett ma már speciális táplálkozási igényeket is kielégítő termékek is kaphatók ilyen például a diabetikus és az alacsony fehérjetartalmú kenyér. Ezen kívül találkozhatunk vitaminokkal és ásványi anyagokkal pl. kalciummal, szelénnel, B-vitaminnal dúsított kenyérrel is.

HarmoNet tipp: Mi micsoda? A graham liszt >>

Milyen kenyeret vásároljunk?

Érdemes előnyben részesíteni a magas rosttartalmú kenyereket, hosszútávon ezek szolgálják az egészségünket, de természetesen időnként nyugodt szívvel kosárba tehetünk egy - egy fehér vagy „ál-barna” kenyeret is. 

A félbarna vagy barna jelzésű  kenyerek sok esetben a színezéstől (maláta) barnák, így a fehér kenyértől gyakorlatilag nem különböznek. Ha az összetevők között a maláta szó szerepel és / vagy a rozstartalom 15 % alatti akkor nem igazi félbarna kenyérrel van dolgunk. Tapinthatjuk, láthatjuk és szagolhatjuk is az igazságot. Az igazi barna kenyér tömörebb, sűrűbb tapintású, ha felvágjuk, láthatjuk benne a sötétebb korpadarabkákat. A valódi rozskenyér pedig jellegzetesen savanykás ízű, illatú és „laposabb”. 


A kenyerek közül egészségünk megőrzésében a rozs-, korpás-, lenmagos-, grahamlisztből vagy tönkölybúzából készült kenyérnek van jelentős szerepe.
Magas vitamin-, ásványi anyag-, rost tartalmúknál fogva értékes élelmiszereink. A tönkölybúzából készült kenyér fehérjetartalma ráadásul a többi kenyérhez képest szervezetünk számára jobban hasznosítható, a lenmagos kenyér pedig magas esszenciális zsírsavtartalma miatt értékes.

A burgonyás-, kukoricás-, magos kenyerek kalóriadúsak és fehérliszt az alapjuk, ezért ezek ritkán szerepeljenek az étrendünkben.

HarmoNet tipp: Házi kencék a kenyérre! >>

Néhány jó tanács

Kreisz Andrea