Miért tulajdonítunk varázserőt az ereklyéknek?

Az egyszerű ember úgy kérdez rá: van-e varázsereje az ereklyéknek vagy nincs. Minthogy a kérdező ritkán igazi hívője valamilyen vallásnak, egyszerű ember egyszerű válasza az, hogy nincs. Ne higgyünk semmiben, abból nem lehet baj. Élünk és meghalunk... és kész. Pedig hallunk csodás gyógyulásokról - akkor hiszem, ha látom - , sőt egész tömegek lelki átalakulásáról.

„Tekintet nélkül arra, hogy ki miben hisz, a szent tárgyaknak erejük van. A templomok, szobrok és más szent tárgyak ereje Buddha tudatából kél, Buddha felfoghatatlan tulajdonságaiból, s abból a sok-sok imából, amit Buddha a múltban elmondott.” (Lama Zopa Rinpocse)

A tari Buddhista Meditációs Központban kiállítás nyílt csodás ereklyegyöngyökből. A kiállítás anyaga Tibetből, Indiából, Nepálból, Szikkimből, Bhutánból  és Svédországból származik. Amikor 2500 éve Buddha elhagyta testét, hamvai között tanítványai csodálatos gyöngyöket találtak. Nyolc vázát töltöttek meg velük. Ezeket az ereklyéket elosztották a buddhista országok között, és sztúpákat építettek, hogy azok őrizzék őket. A sztúpákban azonban igencsak megszaporodtak, mintha élő lények lennének. Igen finom energiát sugároznak, békét és bölcsességet. 

A tari központban, ahol a kiállítást rendezik mindenkit szívesen fogadnak, a kiállítás ingyen van: érdemes az ereklyék közelében átgondolni életünket, világlátásunkat; harmóniát, békét vihetünk magunkkal otthoni környezetünkbe is. Magát a tari sztúpát Őszentsége, a Dalai Láma szentelte fel 1992-ben.

A Szabadító Tára Temploma
2010-re ismét várják a Dalai Lámát, mert a felajánlásokból, az árusításokból befolyt összegeket egy új templom építésre kívánják felhasználni. Ez a Szabadító Tára Templom lesz. A tervek már elkészültek, segítségben sincs hiány: az országban mindenütt, valamint Erdélyben is a vállalkozó szellemű közösség munkájával épülnek fel a meditációs helyek. (Gyémánt Út Buddhizmus Nagyváradon)

HarmoNet tipp: Megtisztulás és a karma oldása - Buddha újra közöttünk! >>

A templom minden lény boldogságáért épül faji, nemzeti, vallási, világnézeti hovatartozástól függetlenül.
Tibetben, Mongóliában még állnak az ősi hun templomok, a közösség tagjai gyakorta látogatják ezeket, és ennek alapján tervezik az új Tara templomot. Azon a vidéken ma is úgy tartják, hogy a magyarok elszármazott testvéreik. Ez lesz tehát az első ilyen típusú templom Magyarországon. 

Az épület terve
Három szintes épületet terveznek 340 négyzetméter területen. Legmagasabb pontja 7 méter magas lesz. A templom oltárára három szobor kerül: a Szabadító Buddha Anya, a Szkíta Bölcs Buddha és a Lótuszban született Mester szobrai. Ezek szimbólumok, melyek ráébresztenekszeretetünk, bölcsességünk kifejlesztésének fontosságára, a Buddha szelleme ölt testet bennük. A szobrokban ereklyéket, szent mantrákat helyeznek el. (Taraszobor.blogspot.com)

Hun – magyar testvériség
Nem kívánunk állást foglalni a magyarok származásának ügyében, bármelyik verziót elképzelhetőnek tartjuk, mindössze szívesen foglalkozunk ezzel a mondakörrel is. Gyermekeinknek, unokáinknak meséljük Arany János Csodaszarvasát, és a világverő Attila örököseiként bíztathatjuk őket bátorságra, vitézségre, az élet nehézségeinek panaszmentes elviselésére.

HarmoNet tipp: Volt-e valaha a Földön igazság? Angkor >>

A hunoknak fejlett civilizációs hagyatéka maradt ránk, és életmódjuk nagyrészt hasonlít a honfoglaló magyarokhoz. A Karmapa Házban, Budapesten, rendszeresen előadásokat tartanak a hunok életéről a pásztoroktól a városaikig, vallásaikról, műveltségükről. A kutatók felismerték a párhuzamos vonásokat a mongol és a magyar nép civilizációja között. 

A tari központ munkatársai a feltételezett ősi magyar – hun testvériség alapján kapcsolódnak a buddhizmus világméretű elterjedéséhez, amiként hétszáz  évvel ezelőtt egy buddhista tanító megjósolta:

„Amikor vasmadarak repülnek az égen, nyugaton elterjed a Buddha tanítása.”

Dobosy Ildikó