Tiszta a kép? A látáshoz elengedhetetlen tápanyagok

Körülbelül 20 évvel ezelőtt még csak nagyon kevés tudományos eredményről olvashattunk a táplálkozás és a szembetegségek kockázatának kapcsolatáról. A kormányzati és akadémiai kutatók kitartó erőfeszítései nyomán azonban megszülettek a szemészeti táplálkozástan és epidemiológia tudományosan is megalapozott alapelvei.

A xerophthalmia a szaruhártya gyulladásos betegsége, ami a gyermekkori vakság egyik gyakori oka a fejlődő országokban. Az A-vitamin-hiány okozta betegség tejtermékeket, fehérjét, állati és növényi eredetű zsírokat, zöldségeket, olajos magvakat, hüvelyeseket és gabonaféléket is tartalmazó megfelelő étrenddel megelőzhető. Ez egy jó példa arra, hogy milyen fontos a megfelelő étrend a szem problémáinak megelőzésében.

Az antioxidánsok
A szabadgyökök károsítják a szem hátulsó felében elhelyezkedő fényérzékeny réteget, az ideghártyát, és a szemlencsének is árthatnak. Ideális esetben a szabadgyököket a szervezet védelmi mechanizmusai közömbösítik. Az ételeinkben található legtöbb vitamin és ásványi anyag segíthet szemünknek is leküzdeni a szabadgyökök hatásait. Számos tanulmány és klinikai vizsgálat igazolta, hogy az élelmiszerekben előforduló antioxidáns vitaminok hozzájárultak a szem egészséges sejtjeinek és szöveteinek megőrzéséhez.

A vizsgálatok középpontjában az antioxidáns hatású A-, C- és E-vitamin áll. Ezeket a vitaminokat számos különböző gyümölcs- és zöldségféle tartalmazza, például a narancs, a kiwi, a grapefruit, a sárgabarack, a paradicsom, a paprika, a sárgarépa és a leveles zöldségfélék, mint a kelkáposzta, a spenót, a zöldborsó vagy a kelbimbó. Megtalálhatók az olajos- és a gabonamagvakban, a tejtermékekben és a tojásban is. Mindez csak néhány példa az antioxidáns hatású vitaminokat tartalmazó élelmiszereinkre.

HarmoNet tipp:
Abszurd és elképesztő! Megszűnik a Vakok Szövetsége >>

A lutein és a zeaxanthin
Két karotinoid-típusú antioxidánsról, a luteinről és a zeaxanthinról feltételezik, hogy csökkentheti az AMD (időskori sárgafolt-degeneráció) kockázatát. A lutein és a zeaxanthin természetes forrásai a gyümölcs- és zöldségfélék. A lutein például a sárga színű paprikafélékben, a mangóban, a fekete áfonyában és a leveles zöldségekben (kelkáposzta, spenót, mángold, brokkoli) fordul elő. Zeaxanthint a narancssárga édespaprikák, a brokkoli, a kukorica, a zöld saláta, a spenót, a mandarin, a narancs és a tojás tartalmaznak. A felsorolt élelmiszerek többsége A-, C- és E-vitamin-forrás is egyben.

Egy nagyszabású vizsgálat, az AREDS (Age-Related Eye Disease Study, azaz „Az életkorral kialakuló szembetegségek átfogó vizsgálata”) igazolta, hogy nagy mennyiségű antioxidáns vitamin (A-, C- és E-vitamin), béta-karotin és egyes ásványi anyagok (cink-oxid formájában a cink, és réz-oxid formájában a réz) fogyasztásával lelassítható az AMD kialakulása. Egy átlagember étrendjéből igen nehezen lehetne a vizsgálatsorozatban alkalmazott, nagy mennyiségű vitaminhoz hozzájutni. Ezért az AMD-ben szenvedő személyeknek gondolniuk kell a nagyobb mennyiségű vitamin- és antioxidáns-bevitelre. Az ilyen nagy mennyiségű vitamin és ásványi anyag azonban mellékhatásokat okozhat a szervezetben, ezért fontos, hogy az étrendkiegészítők fogyasztását egyeztessük orvosunkkal is. Az AREDS kutatássorozatát követően több mint 150 olyan kisebb léptékű vizsgálatra került sor, amelyek arra keresték a választ, hogy segíthetnek-e az élelmiszerek vagy étrendkiegészítők formájában elfogyasztott vitaminok és ásványi anyagok a szem általános egészségének megőrzésében, különösen az AMD és a szürkehályog (cataracta) esetében. E vizsgálatok közül sok a karotinoidok közé tartozó lutein és zeaxanthin hatására irányult, mely vegyületeket különösen sokszor hozzák kapcsolatba az egészséges szemmel. Számos eredmény igazolta egyes vitaminok vagy ásványi anyagok jótékony hatását a szemek illetve a látás egészségére. Mások csak csekély javulást mutattak ki.

Különböző szervezetek ezért további, nagyszabású kutatások lefolytatására ösztönöznek. A korábbi eredmények alapján mára számos, a szem egészségét megőrző étrendkiegészítő jelent meg a piacon. Az orvosi társadalmat még mindig megosztja a kérdés, hogy ezek a kiegészítők valóban használnak-e a szemnek illetve alkalmasak-e az AMD és a szürkehályog megelőzésére vagy kialakulásuk lelassítására.

Cink
A cink testünk szinte minden sejtjében előforduló esszenciális ásványi anyag. A szervezet sokféle működésében (például az immunválaszban) tölt be fontos szerepet, és klinikai vizsgálatok is igazolták, hogy (más tápanyagokkal együtt) védi a szemek egészségét. Egy napjainkban végzett kutatás eredménye szerint egy cinket tartalmazó étrendkiegészítő lelassította az AMD kialakulását. A cink számos élelmiszerben előfordul, például a vörös húsokban, a baromfitermékekben, az osztrigában, a gabonapelyhekben és müzlikben, a száraz hüvelyesekben, a joghurtban és a héjas gyümölcsökben. A cinkbevitel ajánlott napi mennyisége a férfiak esetében 10 mg, míg a nők esetében 9 mg. A javasolható maximális cinkbevitel pedig 40 mg/nap. Annak ellenére, hogy 80 mg/nap mennyiségű cink még jótékony hatású a szemek egészségére, a nagyobb mennyiségű cinkfogyasztásra csak orvosi felügyelet mellett kerülhet sor.

A táplálkozás és a szürkehályog (cataracta) kialakulása
Kutatók 478 olyan 53-73 év közötti bostoni nőt vizsgáltak meg, akik nem voltak cukorbetegek, és akiknél korábban nem diagnosztizáltak szürke hályogot.
A nőket a „Táplálkozás és látás kapcsolatának vizsgálata” (Nutrition and Vision Project, NVP) nevű kutatási program keretében választották ki, ami a nagyszabású szövetségi projektnek, a „Nővérek egészségügyi vizsgálatának” (Nurses’ Health Study) egyik alprogramja volt. A kutatók szemvizsgálatokkal tanulmányozták az újonnan diagnosztizálható lencsehomály és a különböző tápanyagok bevitelének időtartama között fennálló kapcsolatot. A táplálkozási szokásokat a különféle élelmiszerek fogyasztását felmérő kérdőívek segítségével 13-15 éven át rögzítették.

Az eredmények azt mutatták, hogy a legnagyobb mennyiségű C- és E-vitamint, riboflavint, folsavat, béta-karotint, luteint és zeaxanthint fogyasztó nők körében ritkábban alakult ki szemlencsehomály, mint azoknál, akik ezekből a tápanyagokból a legkevesebbet fogyasztották. Emellett azt is igazolták, hogy azoknál a nőknél, akik több mint 10 éve fogyasztanak C-vitamin-kiegészítőket, 64%-kal kisebb eséllyel jelent meg a probléma, mint azok körében, akik soha nem fogyasztottak ilyen termékeket.

HarmoNet tipp: Október 9. - A látás világnapja van! >>

Hasonló megfigyeléseket közöltek 2002-ben a szemlencse kérgi, illetve PSC- (posterior subcapsular, burok alatti) régiójában kialakuló szürkehályoggal kapcsolatban, néhány, az előzőekben említett népegészsgügyi vizsgálatban részt vevő nő esetében. Ezek az eredmények igazolták, hogy a C-vitamin csökkenti a 60 évnél fiatalabb nők körében a kérgi szürkehályog kialakulásának kockázatát. Az adatokból az is kiderült, hogy azoknál a nagy mennyiségű karotinoidot fogyasztó nőknél, akik soha nem dohányoztak, ritkábban alakult ki PSC-szürkehályog. Ugyanebben a vizsgálati csoportban, az E-vitamint rendszeresen fogyasztó nők szemlencséjét ritkábban érintették káros elváltozások. A szemlencsehomály kiterjedésének üteme – az első diagnosztizálástól számított 5 éven át tartó követéses vizsgálat alapján – 30%-kal alacsonyabb volt azon nők körében, akik legalább 10 éven keresztül E-vitamin-kiegészítőt fogyasztottak, mint azoknál, akik nem fogyasztották plusz mennyiségben ezt a vitamint.

A fehérjék és a B-vitaminok
Az Archives of Ophthalmology című szemészeti folyóirat 2005. februári száma beszámol egy kb. 2.500 emberre kiterjedő franciaországi vizsgálatról. Ennek eredményeként a kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy a fehérjehiányos étrend következtében túl kevés esszenciális aminosav és B-vitamin (niacin, tiamin és riboflavin) jut a szervezetbe, amelyek pedig szükségesek lennének a szemlencse egészségének megőrzéséhez. A B12-vitamin-hiányt a sárga-kék színtévesztéssel is kapcsolatba hozták.
A fejlődő országok lakosságának nem megfelelő táplálkozása fehérjehiányhoz vezethet, ami olyan alapvető fontosságú tápanyagok felszívódásának zavarához vezet, mint az A-vitamin. Az A-vitamin-hiánytól szenvedő édesanyák megszülető gyermekeinél például a szemfelszín (kötőhártya és szaruhártya) kiszáradásával járó állapotok, visszatérő szemfertőzések vagy krónikus szemkárosodás alakulhat ki.

Olajok és zsírok
Egyes szemészeti tanácsadók a szemszárazság ellen lenmagolajat javasolnak étrendkiegészítőként (az olajat szájon át kell elfogyasztani, s nem közvetlenül a szembe cseppenteni)]. A lenmagolaj jótékony hatású omega-3-zsírsavakat tartalmaz, melyről feltételezik, hogy képes helyreállítani a szemet nedvesítő könnyréteg olajtartalmát. Habár léteznek az olajok pozitív hatását megerősítő eredmények, a gyógymód nem mindenkinek használ. Egyes javaslatok szerint halolaj alapú kiegészítőkkel tovább fokozható a lenmagolaj hatása. Mivel az olaj igen gyorsan avasodik, mindig a lehető legfrissebb olajtartalmú tápanyagforrást tanácsos fogyasztani.

A víz
Egyes szerzők óva intenek attól, hogy állattartó telepek közelében fekvő vízgyűjtő területekről származó vizet igyunk, mivel abban a telep szennyvizének mérgező összetevői is előfordulhatnak.

Ételallergia
A cukorfélékkel szemben kialakuló allergiáról (különösen a laktózérzékenységről, de a finomított cukorral szembeni allergiáról is) feltételezik, hogy szerepe van a szürkehályog kialakulásában. A galaktózt glükózzá alakító enzim hiányában szenvedő emberek körében nagyobb gyakorisággal jelenik meg a szürkehályog, mint a népesség más csoportjaiban.

Az életmódban rejlő kockázatok

A dohányzás károsítja a szem szöveteit
Kutatási eredmények igazolták a dohányzás közvetlen látáskárosító hatását, ezen belül is a szürkehályog és az időskori sárgafolt-degeneráció (AMD) kialakulásában betöltött szerepét. A dohányzás súlyosbíthatja a cukorbetegség szövődményeként kialakuló látásproblémákat. A dohányzás következtében megnő a szabadgyökök mennyisége, ami gyorsítja az öregedést és befolyásolja a szervezet vitamin- és ásványianyag-felszívó képességét.

A dohányzás következtében étvágytalanság is kialakul, ami ronthatja az étrend minőségét. Míg a szürkehályog gyógyítható, az időskori sárgafolt-degeneráció kezelési lehetőségei korlátozottak, és a dohányosok körében nem csak kétszer nagyobb az AMD kialakulásának kockázata, de esetükben a betegség korábban is kialakulhat, mint a nemdohányzóknál. A dohányzás a szürkehályog kialakulásának rizikóját is növeli. Ez különösen a fejlődő országokban fontos tényező, ahol egészségügyi figyelmeztetések nélkül árusítják a cigarettát, és ahol a kormányzat által támogatott oktatás keretei között nem tanítanak az egészségügyi kockázati tényezőkről. A harmadik világ kormányai lényegében egyáltalán nem szabályozzák országaikban a dohányzást.

Az elhízás
Napjainkban az elhízást is a látásromlás kockázati tényezői között tartják számon. A legújabb kutatások eredményei szerint az elhízás növelheti a látásromláshoz vezető szemproblémák kialakulásának esélyét, például az AMD-ét, a szürkehályogét és az ideghártya vénáinak elzáródásáét. Az elhízás emellett szignifikánsan növeli a cukorbetegség, és az ennek következtében kialakuló diabeteses retinopathia kockázatát is.

Egy napjainkban végzett vizsgálatban a testtömegindex, a derékkörfogat, a cukorbetegség és az életkor előrehaladtával megjelenő szürkehályog kapcsolatát tanulmányozták nők körében. Az eredmények szerint a cukorbetegség jelentős rizikófaktora a (cukorbetegség okozta) PSC-hályognak, valamint a hastájékon lerakódott zsír és az elhízás szintén együtt jár a PSC-vel. Számos különféle tényező nehezíti a táplálkozás és az életkorral kialakuló látáscsökkenés között fennálló kapcsolat bizonyítékainak értékelését. Az egyes vizsgálatok különbözőképpen határozzák meg a szürkehályog fogalmát, de az elfogyasztott tápanyagok (például antioxidánsok) mennyiségének és minőségének felmérését célzó módszerek változatossága is nagyon bonyolulttá teszi az összehasonlítást. További kutatási eredmények szükségesek ahhoz, hogy megértsük az elhízás és az említett szemproblémák között fennálló kapcsolatot.

Befejezésül
Mivel számos szembetegség vezethet vaksághoz, megelőzésük kulcsfontosságú feladat. A megfelelő táplálkozás és higiénia alapvető szerepet tölt be a szem egészségének lehető legtovább történő megőrzésében.
Hatféle tápanyag – az antioxidáns hatású lutein, zeaxanthin, béta-karotin, a C-vitamin, az E-vitamin és a cink – egyértelműen segít fenntartani szemeink egészségi állapotát. Az ásványi anyagok, vitaminok és növényi vegyületek szerepét is egyre részletesebben leírják ezen a fontos egészségügyi területen, és a jövőben természetesen ezek az anyagok is helyet kapnak majd a Nestlé táplálkozási, egészségügyi és életmód programjaiban.

Nestlé Nutrikid Életmód Iránytű