Zárt ajtók mögött

Szépen felépített ház, rendezett kert, csend az ajtók mögött. Zárkózott felnõttek, kicsit csendes gyerek, probléma sehol nem látszik. Nem lehet tudni, hogy mi történik a zárt ajtók mögött! Ha bekukucskálhatnánk néhány lakásba, házba megdöbbennék a látványtól. Tízezrek mindennapjait teszi pokollá a családon belüli rendszeres verés, nemi erõszak, fenyegetõzés. A válás, a kapcsolat megszakítása sem jelent megoldást, hiszen az esetek túlnyomó többségében a terror ezt követõen is folytatódik. Ki segít???

Szépen felépített ház, rendezett kert, csend az ajtók mögött. Zárkózott felnõttek, kicsit csendes gyerek, probléma sehol nem látszik. Nem lehet tudni, hogy mi történik a zárt ajtók mögött!
Ha bekukucskálhatnánk néhány lakásba, házba megdöbbennék a látványtól. Tízezrek mindennapjait teszi pokollá a családon belüli rendszeres verés, nemi erõszak, fenyegetõzés. A válás, a kapcsolat megszakítása sem jelent megoldást, hiszen az esetek túlnyomó többségében a terror ezt követõen is folytatódik. Ki segít???


Ne bánts!
A statisztikákból kiderült, kb. minden ötödik nõt rendszeresen bántalmaz partnere. Ez jelenleg Magyarországon mintegy félmillió bántalmazott nõt, és feltehetõen majdnem ugyanennyi bántalmazó férfit érint.
A bántalmazás nem csak és kizárólag fizikálisan értetendõ! Az érzelmek megtagadása, ezzel való zsarolás, büntetés, a félelmet keltõ viselkedés, kiabálás, tárgyak dobálása stb. is erõszakos viselkedéshez tartozik. Az erõszak nem megfelelõ módja annak, hogy valaki levezesse az idegességét. Semmilyen családi szereposztás nem indokolja a másik megalázását és megverését. A nõk nagyon gyakran hisznek, vagy reménykednek abban, amit a bántalmazó megígér: ilyesmi többé nem fordul elõ, igenis megváltozik, és nagyon szereti a nõt. A nõk gyakran anyagilag is függnek házastársuktól. Nincs hová menniük, vagy félnek, hogy házastársuk bosszút áll, ha elhagyják. Magyarországon, családon belüli erõszak esetén a rendõrség leggyakoribb válasza az, hogy "családi ügybe nem avatkozunk be, csak ha vér folyik". A rendõrség ezzel egyértelmûen hivatali mulasztást követ el, mivel bármilyen bûncselekmény gyanúja esetén köteles a helyszínre kiszállni.

És mi lesz a gyerekekkel?
Sajnos nemcsak a nõk és feleségek vannak kitéve a családon belüli erõszaknak. Kiskorú, védtelen gyermekek szenvednek bántalmazástól napjainkban. Kiút számukra ugyanúgy vagy még inkább nincsen!


Jogok és kötelességek
Mindezidáig semmilyen érdemi, hatékony lépés nem történt a családon belüli erõszak megfékezése érdekében, noha erre a Magyar Államot az ENSZ Gyermekjogi Bizottsága és Nõi Jogi Bizottsága is határozottan felszólította. Nem felel meg a valóságnak, hogy az állami szervek tétlenségre lennének kényszerülve e tragikus jelenséggel szemben. Az ENSZ, az Európa Tanács és az Európai Unió az elmúlt húsz évben részletesen kidolgozta azokat a jogszabályi és intézkedési modelleket, amelyekkel a kiszolgáltatott családtagok biztonsága nagymértékben fokozható. E nemzetközi normák alapján Európa szinte minden országában büntetendõvé nyilvánították a családon belüli erõszakot és a fenyegetõ zaklatást, törvénybe iktatták a ’távolságtartó rendelkezést’ (annak érdekében, hogy a veszélyes bántalmazót a hatóság eltávolíthassa áldozatai környezetébõl) valamint sor került a rendõrök és más szakemberek szervezett képzésére a szakszerû, hatékony beavatkozás ’megtanítására’.


A napokban aláírásgyûjtés indult a helyzet javításáért. Valakinek segíteni kell, ezeken az embereken! Aláírásoddal te is segíthetsz!

Aláírásgyûjtés szeptember 23-án hétfõn, 25-én szerdán és 27-én pénteken du. 5-6 között Budapesten a Moszkva téren az óra alatt. Érdeklõdni lehet a 316-2986 telefonszámon.

Az aláírásokat faxon is ellehet juttatni a Nõi és Gyermekjogi Központ postacímére és fax számára.
Budapest 1022, Fillér utca 53., vagy a (06-1) 346 0487-es faxszám. [Telefonos elérhetõség: (06-1) 316 2986; 06 20 9 440 224]}