Márton-napi libaságok

November Szent Márton hava (egyes források Szent András havának is nevezik) a magyar néphitben. Szent Márton napja évszázados vallási és népi tradíció is. A hagyomány szerint ezen a napon szárnyasok mentették meg Szent Mártont a halálból. A szárnyasok fogyasztása a ludaskása, a libahús fogyasztása hagyományos eledel Márton napon...

November Szent Márton hava (egyes források Szent András havának is nevezik) a magyar néphitben. Szent Márton napja évszázados vallási és népi tradíció is. A hagyomány szerint ezen a napon szárnyasok mentették meg Szent Mártont a halálból. A szárnyasok fogyasztása a ludaskása, a libahús fogyasztása hagyományos eledel Márton napon.

Városok és tradíciók

Budapesttől mintegy 40 kilométerre Szigetszentmártonban minden esztendőben Márton napi búcsút tartanak és kiemelt ünnep a település védőszentjéé. De nem csak a Márton nevű településeken szokás, hanem szinte mindenütt, hogy a település gyerekei összegyűlnek, és a "jóság fényét" viszik magukkal kézzel készített kicsi lámpásaikkal. A fényeket a séta végén egy tűzzé olvasztják, ami jelképezi, hogy a sok jó ember apró lélekmécsesének fénye milyen nagy lánggal tud égni, ha összefognak. Ilyenkor libás dalokat énekelnek. Ahol megoldható, ott a lovag Márton piros palástban megy lóháton a menet előtt. 

Ki volt Szent Márton?

Állítólag pontosan ott született, ahol jelenleg is áll a középkori eredetű Szent Márton-templom. Pogányként látta meg a napvilágot Savariában, vagyis a mai Szombathelyen. Tizenöt éves volt, amikor besorozták a római hadseregbe. Nemcsak vitézségével tűnt ki, hanem jóságával, a betegek és a szegények iránti részvétével is. A legenda szerint egyszer Amiens városkapujánál télen megpillantott egy didergő koldust, s annyira megszánta, hogy köpönyegét levéve kettéhasította, s felét odavetette a szűkölködőnek. Ezután éjjel álmában megjelent neki Jézus, és tudomására hozta, hogy koldus alakjában vele tett jót.

A látomás hatására tizennyolc éves korában megkeresztelkedett, s húszévesen elhagyta a katonai pályát. Poitiers püspökéhez, Szent Hilariushoz csatlakozott, aki rövidesen kisebb egyházi méltósággá nevezte ki. Ezután hazatért, hogy a keresztény hitet terjessze, de honfitársai közül csak édesanyját sikerült megtérítenie, így újra elhagyta szülőföldjét, és remeteségbe vonult. Később visszatért a franciaországi Poitiers-be, ahol kolostort alapított. 371 körül a nép és a papság Tours püspökévé választotta. Mint püspök továbbra is szigorú, önmegtartóztató életet élt, ő építette a város első keresztény kápolnáit, s a hagyományok szerint emberszeretete, jósága, irgalmassága, egyszerűsége, igazságossága, és kiváló szónoki képességei nagyon népszerűvé tették. Tours-hoz közel, Candes-ban halt meg 397 és 401 között.

Holttestét a tours-iak szerezték meg csellel-fortéllyal, csodatévő sírja a középkorban híres zarándokhellyé vált. Szentté avatása után tisztelete különösen Franciaországban, német földön és Magyarországon terjedt el. Hazánkban Szűz Máriával együtt az ország patrónusa lett, védőszentje volt a pozsonyi koronázó templomnak, a szombathelyi, kismartoni és aradi egyházmegyéknek.

Szent István állítólag az ő képével díszített zászlók alatt küzdött a besenyők ellen. A középkorban királyaink a fehérvári Szent Márton-székesegyházban tették le a koronázási esküt. Alig van szent, akinek Magyarországon több templomot szenteltek volna, nevét számos helységnév őrzi: Bükkszentmárton, Csíkszentmárton, Magyarszentmárton, Dicsőszentmárton, Győrszentmárton, Szigetszentmárton, stb ...



Libababona


Neve napja a magyar néphagyomány a téli évnegyed első napjának ünnepével azonosította, és mint annyi pogány, ősi magyar ünnepnap, ez is legalizálódott a kereszténységben. A babona szerint Márton napján mártonludat kell vágni, azért, hogy az év folyamán meg ne tetvesedjünk és éhen ne vesszünk.


Libajósda


A mártonlúd finom pecsenyéjéből nem csupán jól lehet lakni, hanem a jövendőre is lehet következtetni. Például ha a liba mellcsontja fehér, akkor jó időt jósolnak havas és enyhe telet várnak. Ha pedig a liba mellcsontja barnás, vagy vöröses, akkor fagyos, csapadékban szegény kemény telet jósolnak. A csontokat kiteszik a tornácra és a mellcsonton keresztül nézik a naplementét. Ha a nap felhőben megy le, akkor akkor a tél lágy lesz, ha pedig tiszta égen, akkor kemény tél várható. Ilyenkor kóstolják meg az újbort, melynek a hagyomány szerint Szent Márton a bírája. A Márton nap gonoszjáró nap is egyben. Ilyenkor az asszonyoknak tilos dolgozniuk, főképpen mosni és ruhát szárítani, mert az a marhák közt dögvészt okozna.

Libareceptek:


Tejfölös-kapros libaleves:

A libaaprólékot megtisztítjuk a bőrös részét lefejtjük. Nagyobb darabokra vágjuk. Egy fej hagymát felaprítunk, és kevés olajon a hússal együtt átpirítjuk. Sózzuk és borsozzuk. Kb. másfél liter vízzel felöntjük. 20 percnyi forralás után a húst megtisztítjuk, kisujjnyi darabokra vágjuk és sárgarépát, fehérrépát adunk hozzá. Lassú tűzön a zöldségekkel együtt puhára főzzük. Egy evőkanál lisztet kevés vízzel és egy pohár tejföllel elkeverünk simára, belevágunk egy csokor kaprot és behabarjuk a levest. Amikor már elkészült, cseppnyi citrommal ízesítsük

Tálalás: Krumpli gombóccal tálaljuk. A krumpli gombócot úgy készítjük, hogy három kisebb krumplit héjában megfőzünk, melegen áttörjük. Ha kihűlt, egy tojással, sóval, borssal, vágott petrezselyemmel összekeverjük, és fokozatosan beledolgozunk három csapott evőkanál lisztet. Ebből diónyi gombóckákat formálunk. (kb. 20 darab lesz belőle!) és sós vízben kifőzzük őket.


Babos libacomb - csak hízókúrázóknak!

Ha holnapra készítjük, akkor még ma este be kell áztatni fél kiló babot, a holnapi főzéshez!

A libacombok bőrét lenyúzzuk, kisütjük, és a libazsíron megpirítjuk a libacombokat. A visszamaradó libazsírban (ha nagyon sok, öntsünk le belőle!) egy fej finomra vágott hagymát és három-négy cikk szétnyomott fokhagymát megfuttatunk. Megszórjuk pirospaprikával, majd hozzáadjuk a leszűrt babot és a húst. Összeforgatjuk és annyi vizet adunk hozzá, amennyi ellepi. Sózzuk, borsozzuk és nagy lángon felforraljuk, majd takaréklángon, fedő alatt puhára főzzük.

Ha kész a hús, kiemeljük, a babot pedig 10 percig pihentetjük. Ekkor a zsír feljön a tetejére, így rá lehet szórni egy evőkanál lisztet, amit a zsír felszív. Ezután 2-3 percig forralni kell, és a hússal együtt tálalhatjuk. A húst érdemes még külön megkenni zúzott, zsírban, vagy olajban párolt fokhagymával és gusztusos, ha a kisütött tepertővel együtt kínáljuk. Az étel sütőben, lefedve, közepes lángon is elkészíthető. Tejfellel ízesíthetjük.

Ludaskása

Hozzávalók: 4 db libacomb, 20 dkg sárgarépa, 20 dkg fehérrépa, 2 gerezd fokhagyma, 10 dkg libazsír, 5 dkg zeller, 24 dkg rizs, 8 dkg gomba, 1 csomó zöldpetrezselyem, 12 dkg libamáj, 5 g törött bors, 5 g őrölt gyömbér, 3 g egész bors, só.

A libacombokat kicsontozzuk, a húst kockákra vágjuk. A csontokat hideg vízben feltesszük főni. Amikor felforrt, sárgarépával, fehérrépával, vöröshagymával és fokhagymával bezöldségeljük. Egész borssal fűszerezzük, sóval ízesítjük. Gyenge tűzön 2, 2 és fél órát főzzük, ezután leszűrjük, és további felhasználásig félretesszük. Kevés libazsírt hevítünk, ebben az apróra vágott vöröshagymát üvegesre pirítjuk, majd a libahúst hozzáadjuk, megsózzuk és a hagymás zsíron néhány percet pároljuk.

A kockákra vágott sárgarépát, fehérrépát, zellert beletesszük, és gyakori keveréssel az anyagokat együtt tovább pirítjuk. Törött borssal és őrölt gyömbérrel fűszerezzük. Kevés csontlevet hozzáöntve, fedő alatt, gyenge tűzön pároljuk. Amikor a libahús már majdnem puha, a megmosott és jól lecsöpögtetett rizst hozzákeverjük, hozzáadjuk a cikkekre vágott gombát és megszórjuk apróra vágott zöldpetrezselyemmel. A rizs tömegének megfelelő, dupla mennyiségű forró csontlével felöntjük, majd amikor felforrt, fedővel letakarva az előmelegített sütőbe tesszük. Amikor a rizs megfelelően megduzzadt és az étel kásaszerűvé vált, a sütőből kivesszük.

Közben a libamájat vékony szeletekre vágjuk, enyhén megsózzuk, kevés őrölt borssal meghintjük, majd kevés forró libazsírba téve, mindkét oldalát ropogós pirosra sütjük. Az elkészített ludaskását tálra tesszük, a megsütött libamájszeleteket a tetejére rakjuk, és tűzforrón tálaljuk.
Elkészítési idő: 80 perc
Egy adag: 3440 kJ / 820 kcal


Libamája tepertője, holnap lesz a menyegzője ...

Az alföld déli, homokos részén tartják még ma is a legtöbb libát. A föld, a sok napfény, a természetes táplálás finommá, zamatossá teszi a libahúst. A világhírű magyar libamáj ellen azonban nemzetközi állatvédő szervezetek is tiltakoznak, mert a májra hizlalt libákat zárt helyen tartják és tömik is, hogy a májuk megnagyobbodjon. Ez nem természetes folyamat, egy fajta májbetegség, ami az állat kínzása útján keletkezik. A magyar tradíció és a világhír ellenére tehát nem javasoljuk, hogy hízott libamájjal ünnepeljük a Márton napot!