Agyrém a kapcsolatod? Felcserélt szerepek - káosz a köbön!

Kérdezhetjük, mi kell ma a nőknek, és mit várnak egy férfitől. Mi mozgat egy férfit, amikor átvéve a női szerepeket, inaszakadtáig küzd a feleségéért?

A családi élet velejárója a munkamegosztás, az együttműködés a párok között
A mai rohanó világban, már nem divat a házasságkötés - pontosabban úgy fogalmaznék -, egyre gyakrabban divatból van csak és nem az elköteleződés jelképe a házasulandók számára. Már nem nagyon hallani eljegyzésről, és jegyességről. Inkább együttélésről és élettársi kapcsolatról. Rosszabb esetben ezt úgy is mondják: Viszony. Nos, ez számomra mind iszony. Nem ítéletet mondok vele, de következményt igen. Következményét a fel nem vállalt igazi kapcsolatnak. A kapcsolat mely holtodiglan-holtomiglan szólna. Ja és jóban, rosszban is.

Aztán meg a szerepek

Női szerep a házasságban, férfi szerep, vagy felcserélt szerepek. A kimondott és kimondatlan felcserélt szerepek. Mind-mind a házassági, élettársi kapcsolatok rákfenéi. Ráadásul honnan tanulják a mai fiatalok az „együttélés művészetét”, amennyiben otthon sem látják?

Mostanában három olyan pár (férfi tagja) jelentkezett nálam családterápiára, akikről kiderült egy álom férfi- lenne-, minden nő számára, főz, mos, takarít, gyereket nevel, és még sem kell a feleségnek. Hol hát a hiba?

Kérdezhetjük, mi kell ma a nőknek, és mit várnak egy férfitől. Mi mozgat egy férfit, amikor átvéve a női szerepeket, inaszakadtáig küzd a feleségéért?

 

Sőt a feleség annál jobban távolodik és irtózik, minél többet és többet tesz a férj. A férjek pedig ezzel nem csupán jobbak akarnak lenni, hanem kompenzálni a férfiúi - férji szerepük elvesztését. Ugyanis már nincs tekintélye egy ilyen férfinek. Úgy tűnik, ha női szerepet vállal át teljesen-„lelke” ellágyul és már a főség elvének járó tekintélyét is elveszíti. A nők pedig az irányítók lesznek-diktálnak és irányítanak. Sokszor semmi nem elég…


Szociális kompetenciájuk túlnő a férfién

Kedves nő társam, ha most ideges lett és azt mondja: ez a nő-védi a férfiakat, akkor Ön pont ebben a cipőben van. És pont. S csak azon kell gondolkodnia, jó ez így az Önök családjában, vagy valami nincs rendjén. Most nem az időszakosan megbeszélt - felcserélt - munkamegosztásról beszéltem, hanem az állandóan felcseréltről.

Van egy okos mondás: Tartsd meg a rendet és a Rend megtart Téged. Ez a kapcsolatokra is nagyon igaz. Tudom, változik a világ, nem lehet semmit semmivel összehasonlítani, de vannak örök érvényű dolgok - értékek. A gyermekeink tőlünk tanulják az életet, ha jól éljük, akkor azt, ha nem jól, akkor azt tudják csak megtanulni. A legjobbat szeretnénk nekik adni.

Az egyik legjobb azután, hogy az életet adtuk nekik, az, ha szüleiket egymással jó kapcsolatban álló, szerető szülőként látják, jó munkamegosztással, melyet nem kérdéses, hogy kinek kell csinálnia, még ha tudja a másik is. A férfi lett először Teremtve, utána a nő. Nem jó nekik egymás nélkül. A főség elve kell, hogy érvényesüljön.

 

A férfinek ezzel szeretetteljesen élnie kell. Ha meg nem tudja, hogyan kell, akkor azt mondom, a nőnek kell úgy élnie, hogy a férfi megtanulja, hogyan legyen családfő. Ne vegye át a nő a vezetést, azzal felborul a rend. Erre jó példa az alkoholbeteg családi szerep megosztás. De viszont is igaz nem szabad, hogy a férfi kiszolgáltatottá váljék a feleségnek.

Tudom nehéz, de hát a házasság és együttélés, az állandó összecsiszolódás, és fejlődés folyamata

 Soha nincs, hogy most már nem kell tenni érte, állandóan dolgozni kell a kapcsolat szeretetteljességén. Megismerni a másikat hosszú idő, de megéri. Olyan jó azt mondani majd, hogy 25 éve,35 éve,50 éve együtt vagyunk. Dolgozzanak, azon ne csak álom legyen, illetve először lehet álom, mert akkor már képként és érzésként bent van a lelkében az embernek. Akkor meg tud valósulni.