Amikor elvész a levegő - asztmás gyermekek

Asztma, krónikus tüdőbetegség, tüdőgyulladás. A tüdő három legismertebb és legelterjedtebb megbetegedése. Az asztma népbetegség, hazánkban közel negyed millió asztmás beteget tartanak számon. Évről évre egyre több gyermek szenved asztmától, ellátásuk egyre nagyobb kihívást jelent a szakma és a társadalom számára. A témának további aktualitást ad, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a Tüdő Évének nyilvánította.

„A gyermektüdőgyógyászati szakrendeléseken leggyakrabban előforduló betegség az asztma, mely világszerte a leggyakoribb krónikus megbetegedés. Az asztma kialakulásának hátterében egyrészt genetikai tényezők, másrészt környezetünk városiasodása áll, az előbbi tényezőn nem, az utóbbin csak hosszú távon tudunk változtatni. Az asztmás gyermekeknél vírusfertőzések, egyszerű megfázások, ködös, párás levegő, hosszútávfutás, és egyes allergiát okozó anyagok hatására hörgőszűkület jön létre, emiatt nehezen kapnak levegőt. Szerencsére ez a hörgőszűkület az esetek többségében hörgőtágító gyógyszerek hatására gyorsan csökken, vagy megszűnik.” – tudjuk meg Dr. Kádár Lászlótól, a Pest Megyei Tüdőgyógyintézet Gyermekosztályának főorvosától.

Az asztmás megbetegedések rendszerint gyógyszerekkel és terápiával jól gyógyíthatóak, a tünetek pedig a gyermekek kétharmadában felnőttkorra megszűnnek, és nem igényelnek további kezelést.

„A megfelelő ellátáshoz olyan speciális készülékekre van szükség, melyekkel csecsemőkortól képesek vagyunk a hörgőtágító gyógyszereket belégzéssel a tüdőbe juttatni, így a hatás perceken belül érezhető. Azoknak a gyerekeknek, akiknek rendszeresen, gyakran ismétlődnek nehézlégzései, vagy súlyos állapotba kerülnek emiatt, tartós gyulladáscsökkentő kezelést állítunk be a tünetek megelőzése céljából.” – osztja meg tapasztalatait Dr. Kádár László.



Az asztma mellett a gége gyulladása következtében kialakuló gégeszűkület
- szakmai nevén a krupp - a másik gyakori betegség, amely tünetei a legtöbb szülőt megijeszti, hiszen ilyenkor a gyermek sápadt, ugatva köhög, nagyon hangosan lélegzik és küzd a levegőért.

A szakember hozzáteszi: „A betegség az esetek többségében jóindulatú, hamar lezajló akut megbetegedés, tartós kezelést nem igényel. A gégeszűkület miatt hangos belégzéssel és ugató köhögéssel, gyakran riasztó, hajnalban rohamszerűen fellépő tünetekkel jár. Oka elsősorban légúti vírusfertőzés. Ellátásában a gyermek megnyugtatásán, itatásán, és hideg levegő belélegeztetésén felül szteroid adása, és – kórházi körülmények között – epinefrin belélegeztetése áll.”

A csecsemők és gyermekek légútjaik jóval szűkebbek, mint egy felnőtté, éppen ezért egy kisebb fajta szűkület is akadályozhatja a kicsiket a megfelelő levegővételben. A súlyos csecsemőkori légúti szűkületben szenvedő betegek ellátása hazánkban intenzív osztályon történik.

„Nem egy gyermek hónapokig, akár évekig viseli a légcsövébe vezetett tubust. Ezeket a beteg gyerekeket szájon át nem lehet táplálni, beszédre képtelenek és családjukkal együtt intenzív osztályhoz kötöttek. A vizsgálatok gyermekkorban altatásban történnek speciális műszerek segítségével. Ezalatt a légzést, a szívműködést, a testhőmérsékletet és a vérnyomást folyamatosan ellenőrizzük, mialatt gyógyszert adagoló infúziós pumpával a néhány kilogramm súlyú csecsemők számra milliliter pontossággal adagoljuk az altatáshoz szükséges gyógyszereket. Nagyon fontos, hogy ezek a kifejezetten a gyermek-pulmonológia számára kialakított műszerek a szakemberek rendelkezésére álljanak.” – mondja Dr. Kádár László.

„Magyarországon az új tbc-s betegek előfordulása az 1950-es évektől szinte folyamatosan egyenletesen csökkent. 2006 óta hazánkat az alacsonyan fertőzött országok közé sorolják. A betegek számának megnyugtató csökkenése mellett azonban új problémát jelent, hogy a baktériumok egy része ellenállóvá vált a tbc elleni gyógyszerek egy részére. Ezeket az ellenálló kórokozókat jóval nehezebb elpusztítani, így a betegek gyógyulása sokkal tovább tart, és a felnőtt környezet is tovább fertőzheti a családban a gyermekeket.” – hívja fel a figyelmet a további veszélyekre a szakember, majd hozzáteszi: „Bár a legtöbb tüdőbetegség gyógyítható, a megelőzés a leghatékonyabb eszközünk. Éppen ezért nagyon örülök, hogy az Európai Tüdőgyógyász Társaság 2010-et a Tüdő Évének nyilvánította és feladatának tűzte ki, hogy felhívja a figyelmet a világszerte többszáz-millió embert érintő krónikus tüdőbetegségek jelentőségére és arra, hogy a tiszta levegőhöz jutás alapvető emberi jogunk, otthonainkban, munkahelyünkön, közterületeken és bárhol a szabad ég alatt.”



„A K&H gyógyvarázs programmal igyekszünk az egészségügy valódi igényeire válaszolni, ezért az előző évekhez hasonlóan az idei pályázat során is megjelöltünk kiemelt gyermek-egészségügyi területeket. 2010-ben a bírálat során (nem kizárólagosan) külön figyelemben részesülnek a gyermek-tüdőgyógyászati és gyermek-traumatológiai eseteket ellátó osztályok és/vagy járóbeteg szakellátók pályázatai. Továbbá a 2009-es évtől a korábbi évek nyertesei újra műszertámogatásban részesülhetnek oly módon, hogy minden nyertes intézmény három évvel később (2 pályázati ciklus után) újra a támogatottak között szerepelhet.”
– tette hozzá - Dr. Varga Ágota, gyermekgyógyász, az Egészségügyi Minisztérium szakmai tanácsadója, a K&H gyógyvarázs zsűri tagja.

A K&H Csoport és a K&H Egészséges Nemzetért Alapítvány 2010-ben hetedik alkalommal indította el K&H gyógyvarázs gyermek-egészségügyi programját. A program fő elemét képező országos pályázat hatálya kiterjed az Országos Egészségbiztosítási Pénztár által finanszírozott, Magyarországon fekvőbeteg szakellátást végző gyermek-szakkórházak, kórházak, klinikák és országos intézetek gyermekosztályaira, illetve a gyermekmentési tevékenységet végző mentőszolgálatokra is. Az intézmények összesen a bruttó 25 millió forintos pályázati alapból egyenként legfeljebb 5 millió forint értékben pályázhattak gyermekgyógyászati- és mentési eszközökre.

Képek:
piqs.de: oOSafiraOo - duft
piqs.de: kolorit - Skepsis