Védd a melled: dobd el a cigit!

Számos, egymással olykor ellentmondó híreket olvashatunk a dohányzásnak az emlőrák kialakulásában játszott szerepéről. A California Air Resources Board által kiadott állásfoglalás részletesen taglalja a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok hatását a női szervezetre, amelyek akkor is károsíthatják a testet, ha "csak" passzívan lélegezzük be a dohányfüstöt.

A dohányfüstöt mérgező légszennyeződéssé nyilvánították
A szakértői bizottság javaslatára a környezeti dohányfüst felkerült a mérgező légszennyeződések közé is. A jelentés számos újdonsága közül a legnagyobb visszhangot a dohányzás mellrákot okozó hatásának a bizonyítása váltotta ki, beleértve a passzív dohányzás, azaz a környezeti dohányfüst mellrákkeltő hatását is.

A Nemzetközi Rákkutató Ügynökség 20 olyan rákkeltő vegyületet mutatott ki a cigarettafüstben, amelyeknek szerepük lehet a mellrák kialakulásában is. Korábbi vizsgálatok már kimutatták, hogy az emlőszövet érzékeny a dohányfüstben lévő rákkeltő anyagok hatására az örökítő anyagban (DNS) kialakuló változásokra.


A dohányfüst számos olyan zsíroldékony vegyületet tartalmaz, amelyek állatkísérletekben emlőrákot okoztak. Bizonyos gének jelentősen befolyásolhatják a rákkeltő vegyületek aktiválódását vagy semlegesítését. Kimutattak olyan génkárosodást, amely kizárólag dohányos emlőrákos betegeknél fordul elő, nemdohányzóknál pedig nem.

Morabia és munkatársai már 1996-ban beszámoltak arról, hogy az aktívan dohányzó nők körében gyakrabban fordul elő az emlőrák, mint a nemdohányzó nők között. A különbség a legszembetűnőbb akkor volt, ha a nemdohányzó nők közül kivették a passzív dohányzásra kényszerített nőket. Az emlőrák előfordulási gyakorisága ebben az esetben erős összefüggést mutatott az elszívott cigaretták számával. A naponta 1-9 szál cigarettát elszívó nők emlőrák kockázata 2,2-szerese, a napi 10-19 szálat szívóké 2,7-szerese, a napi 20 szál cigarettánál többet szívóké pedig már 4,6-szorosa volt a teljesen füstmentesen élőkének.

Azok is szívnak, akik egyébként nem szívnak
A kaliforniai kutatócsoport 14 olyan vizsgálatot elemzett, amelyek a fiatal, illetve a menopauza előtti nők emlőrákjának és a dohányfüst expozíció kapcsolatával foglalkozott. A 14 vizsgálatból 13-ban a passzív dohányos nők között gyakrabban fordult elő emlőrák, mint a sohasem dohányzó és dohányfüstnek ki nem tett nőknél. A 14 vizsgálat adatait összesítve a passzív dohányzás mintegy 60%-kal növelte az emlőrák gyakoriságát. Azoknál a nőknél, akik egész életükben kénytelenek voltak mások cigarettafüstjét belélegezni családi vagy munkahelyi okok miatt, több mint 2-szer gyakrabban alakult ki emlőrák, mint a teljesen füstmentesen élők között.

Amikor az aktív és a passzív dohányos nők emlőrák kockázatát hasonlították össze, abból az derült ki, hogy az aktív dohányzás nagyobb kockázatot jelent, de a különbség a dohányzás ezen két formája között sokkal kisebb, mint a teljesen füstmentesen élő, az a passzív dohányzásra sem kényszerülő nőké.



A legveszélyeztetebbek: a vendéglátósok

A vendéglátóiparban dolgozók vannak a leginkább kitéve a környezeti dohányfüst ártalomnak. A bárokban és éttermekben dolgozó nők többsége fiatalabb 50 évesnél. Jelentős egészségnyereséget jelentene a számukra, ha nem kellene a bizonyítottan veszélyes dohányfüstös levegőjű munkakörnyezetben dolgozniuk. 70%-os relatív kockázatnövekedéssel számolva a fiatal nők emlőrákjának az 1/3-a megelőzhető lenne, megtiltanák a dohányzást valamennyi munkahelyen, így a bárokban és az éttermekben is.

Emlőrákot okozó rákkeltő vegyületek a cigarettafüstben
Aromás szénhidrogének
Alifás vegyületek
Egyéb rákkeltők
Forrás: Dr. Info

Kép:
piqs.de: Guiri R. Reyes - ?
piqs.de: Bonsei - Rauchen
Josef t. Rezaie: Busen