Elpusztítjuk a világot

fajok százszor-ezerszer gyorsabban halnak ki a természetes ütemnél, kulcsfontosságú élőhelyek tűnnek el, és egyre több vizet és szárazföldet használ fel az ember.

Most van az idő, amikor cselekedni kell, és itt kell cselekedni, mondta Ahmed Djoghlaf, az ENSZ konvenció vezetője a biodiverzitással foglalkozó nagoyai konferencia megnyitóján. Ez a találkozó azon fáradozások része, amelyek arra az egyszerű tényre akarják felhívni a figyelmet: elpusztítjuk a világot. Ezt már Achim Steiner, az ENSZ környezetvédelmi programjának németországi vezetője fogalmazta meg.

A helyzet drámaibb már nem is lehetne: a fajok százszor-ezerszer gyorsabban halnak ki a természetes ütemnél, kulcsfontosságú élőhelyek tűnnek el, és egyre több vizet és szárazföldet használ fel az ember. Egyes  közgazdászok szerint mindez már most károsítja az ember jólétét is. 

A Biológiai Sokféleségről szóló Egyezmény (CBD) találkozóján Japánban azt vitatják meg, hogy a kormányok miért nem tudták ezeket a trendeket 2010-re visszafogni, ahogy 2002-ben ígéretet tettek rá. Jochen Flasbarth, a Német Szövetségi Környezetvédelmi Ügynökség elnöke szerint a világnak még csak lassítani sem sikerült a biológiai sokféleség elvesztésének ütemét. Ryu Matsumoto, soron következő elnök és Japán környezetvédelmi minisztere arra figyelmeztetett, hogy a világ lassan eléri azt a küszöböt, ahol a folyamat visszafordíthatatlan lesz. 

A delegáltak megpróbálják végső formába önteni azt a régóta halogatott egyezményt, amely a természetes erőforrások tisztességes és méltányos formában történő kihasználásáról szól. Az ENSZ szponzorálta közgazdászok csoportja kiszámította, hogy a biodiverzitás és az ökoszisztémák elvesztése évente mintegy 2-5000 milliárd dollárba kerül az emberiségnek. A kormányok először 1992-ben, a Riói Föld Csúcstalálkozón egyeztek meg abban, hogy a biológiai sokféleség jelenleg is folyó elvesztése figyelmet érdemel. A CBD ott született meg - egyidejűleg az ENSZ klímaegyezményével.   

A cél, hogy megőrizzék a Földön az élet sokszínűségét, kialakítsák a növények és állatok fenntartható felhasználását, valamint méltányos és tisztességes kiaknázást biztosítsanak a természetes genetikai forrásokhoz. A konvenció újabb megerősítést kapott a Johannesburgi Csúcstalálkozón, melyet a fenntartható fejlődésről tartottak.

2002 óta a természetes világ egészségi állapotát érintő legtöbb intézkedés azonban nem hozott jelentős változást. Az adott időszakban vizsgált fajok többsége közelebb került a kihaláshoz, nem pedig távolabb, miközben fontos természetes élőhelyek – mint erdőségek, folyók és korallzátonyok – tovább zsugorodtak, vagy károsodtak. "A hatvanas évek óta megduplázódott élelmiszer- és vízfogyasztásunk" – mondja Jonathan Baillie, a Londoni Zoológiai Társaság konzervációs programokért felelős igazgatója. "A világ populációja megduplázódott, a gazdaság hatszorosára nőtt. 2050-re 9,2 milliárd ember lesz a Földön."

Néhány régióban azért láthatóak változások. Csökkent az erdőirtás mértéke Brazíliában. A világ szárazföldjeinek mintegy 12 százaléka már valamiféle védelmet élvez.

További részletek a vilagtudomany.hu-n