Újra itt az antihidrogén

Ismét antihidrogént állítottak elő az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) kutatói. A tudósok egy új mágneses csapdával "fogták el" az antianyagot, és a vizsgálatoktól azt remélik, hogy segítenek megoldani az antianyag keletkezésének rejtélyét.

Az ASACUSA nevű kísérlet új technikai lépés az antianyag tanulmányozásához. A CERN mostani bejelentését hetekkel ezelőtt megelőzte az, hogy az antianyag kutatásában részt vevő három csapat egyike közölte: első alkalommal sikerült antianyagatomokat előállítaniuk és rövid időre csapdába ejteniük. Az új technológiai eljárás révén nagyobb mennyiségben tudnak majd antihidrogént előállítani, vélik a tudósok. Jamadzaki Jaszonuri, a tudóscsoport vezetője szerint az alternatív eljárásoknak köszönhetően az antianyag már nem sokáig rejtegeti titkait.


Az antianyagban az atomot a proton, neutron és elektron helyett azok antirészecskéi, az antiproton, antineutron és pozitron építi fel. Rendes anyaggal találkozva megsemmisül mindkettő (annihiláció) és energia szabadul fel elektromágneses sugárzás (fotonok) formájában. Az első antianyagot (antihidrogént) a CERN-ben sikerült előállítani és megfigyelni 1995-ben (Low Energy Antiproton Ring, LEAR).

Az antianyag ugyanúgy viselkedik, mint a rendes anyag: ugyanazok az emissziós és abszorpciós spektrumai, mágneses tulajdonságai, de mintegy tükörképe az anyagnak. Utóbbi esetében az atommag építőkövei pozitív töltésű protonok. Az antianyagnál negatív töltésű antiprotonok. Az antihidrogén - mint a legegyszerűbb atom - egy antiprotonból és egy pozitronból áll.

Forrás: vilagtudomany.hu