Gyilkos ételek vagy mérgező szavak?

Valóban halálos méreg lenne a tej? Tényleg azt kell ennünk, amit az ősembernek? Manapság gyakran előfordul, hogy az emberek a táplálékot ahelyett, hogy élveznék, elemzik és sokszor negatív ideológiákat gyártanak. Hartmann Ferenc, a Harmonet természetgyógyász tanácsadója 2 táplálkozási tévhitet vizsgál meg ebből a szempontból.

A természet kozmikus jelképrendszerében a vetés, érlelés, aratás (begyűjtés) után a raktározás korszaka, vagyis a bezáródás kezdete jött el. Az ősi kínai gyógyítási hagyomány szerint az öt egymást követő elem sorrendjében a „Fém” ideje érkezett el, amely egyáltalán nem rossz szakasza az évnek. Kiválóan alkalmas tanulásra, harmonikus mozgásra, a test és a lélek télre való felkészítésére.

A taoista filozófia szerint ez az időszak egyben a számvetés kezdete is. Ekkor tekintjük át a mostani esztendő velünk történt eseményeit és felkészülünk az értékelés (átgondolás) Víz elemhez tartozó időszakára is, amikor már a test és a lélek az eljövendőt várja. Az átgondolás fontos dolog, és nem egybehangzó az ítélkezéssel. Az év folyamán sok érdekes esemény történt velünk, amelyről véleményt alkotunk, és elmélkedni érdemes rajta. Én a második félév eseményeiből merítettem pár dolgot, amely természetgyógyász munkámat érinti.

Mielőtt belekezdünk fontos gondolatokba, idézet egy nagyszerű könyvből: „Az állatok elméje rendkívül éles. Nem törődnek semmi mással, csak a fontos dolgokkal. 1. Amivel párosodni lehet. 2. Amitől el kell szaladni. 3. Amit meg lehet enni.”

Előfordul azonban, hogy az emberek a táplálékot ahelyett, hogy élveznék, elemzik és sokszor negatív ideológiákat gyártanak. 2 táplálkozási tévhitet vizsgálunk meg ebből a szempontból.

1. A tej, mint halálos méreg?
Ez a kijelentés az augusztusi vegetáriánus fesztiválon hangzott el a tejbegrízre vetítve. A szimpatikus hölgy derék rohamot intézett a megjelent szép számú közönség előtt a tej ellen. A hallgatóság között kismamák, anyukák és egyéb érdeklődők voltak. Nem cifrázta. Kijelentései között a méreg, kórház, halál szavak is helyet kaptak gyakran, sokkolva ezzel a józan gondolkodású embereket.


Elviekben a makrobiotikus táplálkozás volt a téma, amely japán gyökerekkel bír. Fontos megjegyezni, hogy a világon az egyik olyan hely, ahol az emberek igen hosszú ideig élnek, Japán – talán ebben az országban a legmagasabb az átlagéletkor. Ebben közrejátszik táplálkozásuk is, amely tartalmazza a tenger adta kincseket, de a zöldség és a gyümölcs sem hiányzik a fogyasztott ételek közül.

Japán tényleg nem a tejről híres, de azért erős túlzás lenne azt állítani, hogy mérvadó keleti szakemberek a tejet méregnek tartanák és szintén nagy tévedés rájuk hivatkozva ugyanezt állítani. A híres magyartarka tehén sírna, ha tudna olvasni.

Gondoljunk csak arra, hogy a II világháború alatt és után emberek ezrei menekültek meg az éhhaláltól, ha volt egy kis tej. Amikor tejbegríz is került az asztalra, az maga volt a kincs. Ezen a kincsen nőtt fel egy egész korosztály, a mai ötvenesek.

2. Az ősemberek táplálkozása
Sokat vitatott író Szendi Gábor, akinek nagy vihart kavart könyve, a Paleolit táplálkozás megosztja a szakértő és laikus közönséget egyaránt. Véleményem szerint elméletének vitatható pontjai többek között, hogy a gabonafélék a rozs kivételével káros táplálékok, szintúgy a hüvelyesek, amelyek „áteresztővé teszik a bélfalat”. Ha a gabonához nem tudtunk volna alkalmazkodni (ahogy az író feltételezi), akkor egész egyszerűen már kihaltunk volna. Minden faj, amely nem tudott alkalmazkodni a változó körülményekhez kihalt, miközben a gabonákat is fogyasztó ember épp ellenkezőleg: túlnépesedett!



A gabonafélék a magyar konyha és táplálkozás legfőbb alapanyagát adják ősidők óta
, de gondolhatunk Kínára és Kambodzsára is például, vagy más olyan országra, ahol a rizs a fő étel és az éhínséget csak a gabona enyhíti valamelyest.

Nagyon ritkán nézek televíziót, de nemrég egy Kambodzsáról szóló kisfilm volt az egyik adón, amely megragadta figyelmemet. Kiderült, hogy a lakosság nagy részének rizs sem jut. Vidéken egy nagy krumpliszerű, hivatalosan (orvosilag) erősen mérgező gumót használnak fel a kevés gabona feldúsításához. Mielőtt megeszik, 3 napig áztatják a patakban, majd órákig főzik, és csak utána keverik a rizshez. Hetente 2 ilyen méregbomba megtalálása is kincs a helybélieknek.

Gyakorló természetgyógyászként arra biztatok mindenkit, hogy használja a józan eszét a neki megfelelő táplálék kiválasztásánál és adjon hálát azért, hogy válogathat. Továbbá mondjunk egy imát azokért, akik éhezni fognak az ünnepek alatt is.

Hartmann Ferenc

Képek:
piqs.de: Singa - das I-Tüpfelchen
piqs.de: Heinz Hasselberg, Steinfurt - 053 Beim Bäcker: Baguette Körnerbrötchen