Hétvégén Kézműves Magyar Ízek a Millenárison

Több százmilliárd forintot hagynánk a magyar gazdaságban, ha a hazai termelők áruját választanánk - a Kézműves Magyar Ízek Vásárán most végig is kóstolhatjuk ezeket a kézműves gasztronómiai remekeket: sonkákat, kolbászokat, sajtokat, csokoládékat, mézeket, aszalt gyümölcsöket, kézműves borokat és pálinkákat. A hazai termelők mellett idén a vásár díszvendége Erdély lesz.

Ma Magyarországon több mint 40 különböző logó hirdeti az adott termék magyar eredetét, és számtalan üzletlánc kampányol azzal, hogy hány százalékban értékesít magyar termékeket, kihasználva ezzel a valódi magyar termékek iránti fogyasztói igényt. Sajnos azonban egyre kevésbé emlékszünk azokra a hagyományos ízekre, amelyeket elődeink tettek elénk az asztalra. A házias, magyar alapanyagokból, kézzel készített finomságok egyre kevesebbek számára érhetők el, így sokan már a valódi ízekre sem emlékeznek igazán. Ezen szeretne változtatni a Kézműves Magyar Ízek Vására, lehetőséget adva mindenkinek, hogy újra felfedezze a hamisítatlan kézműves magyar ízeket.

Magyarországon éves szinten 40 000 000 kg csokoládét, 5 000 000 kg mézet, 1 600 000 000 liter tejterméket, 330 000 000 liter bort, 14 000 000 kg sonkát 6 500 000 liter pálinkát fogyasztunk. Ha mindezt magyar termelőktől vásárolnánk, több százmilliárd forintot hagynánk a magyar gazdaságban. Egy év alatt 549 800 000 000 forintról döntünk, amikor belépünk a boltba. Ezért fontos, hogy magyar termelők által, Magyarországon előállított Kézműves Magyar Ízeket fogyasszunk.


Közel száz kézműves magyar gazda gasztronómiai remekeit kóstolhatják végig azok, akik 2011. február 11-13-a között kilátogatnak a Millenáris B épületébe a Kézműves Magyar Ízek Vásárára. Magyarországon most először egy helyen, egyszerre lehet végigkóstolni a kézműves magyar ízeket, azaz a sonkákat, kolbászokat, sajtokat, csokoládékat, mézeket, aszalt gyümölcsöket, kézműves borokat és pálinkákat. A hazai termelők mellett idén a vásár díszvendége Erdély lesz. A kiállítók ingyen mutathatják be ízeiket, a rendezők ugyanis ezzel szeretnék segíteni a hazai kistermelőket. A rendezvény fővédnöke Schmittné Makray Katalin, szakmai védnöke pedig Dr. Kardeván Endre államtitkár, a rendezvény háziasszonya pedig Borbás Marcsi televíziós szerkesztő-műsorvezető.

A Kézműves Magyar Ízek Vásárának célja, hogy lehetőséget adjon mindenkinek egy feledhetetlen kézműves magyar íz-kalandtúrára. Olyan hazai és erdélyi mestermunkákat kóstolhatnak meg az érdeklődők, mint diós-áfonyás orda vagy tökmagos krémsajt; mangalica- és szarvashúsból készült füstölt kolbász; rózsaszirom lekvár; havasi málnaméz; ibolya-, jázmin- vagy rózsaszirmos csokoládé; és természetesen jobbnál jobb borok, valamint pálinkák.

„Felvállaljuk a küldetést és mindent megteszünk azért, hogy a tradicionális magyar élelmiszerek visszakerüljenek a boltok kínálatába, a kamrák polcaira, az asztalokra és kedvenceink listáira. Munkánkkal a magyar termelőket szeretnénk segíteni, a hamisítatlan magyar ízeket szeretnénk újra megismertetni mindenkivel, mert hisszük, hogy hagyományainkat meg kell mentenünk a feledéstől, és meg kell őriznünk a jövő generációi számára” – mondta Pap Krisztián, a szervező cég ügyvezetője.


A Kézműves Magyar Ízek Vására lehetőséget ad arra, hogy a hazánk és az erdélyi magyar kézműves kistermelők ingyen, helybérlet nélkül árulhassák gasztronómiai remekeiket – ezzel is elindítva őket az ismertség és az országos megbecsültség felé vezető úton.

„Szerintünk ezen termelők által előállított magyar alapanyagokból házilag készült lekvárok, sajtok, kolbászok, pálinkák, borok az igazi magyar ízek, mely nem egy jogi kategória, és nem egy marketingkommunikációs eszköz” – tette hozzá Pap Krisztián.

Nem minden magyar, ami piros-fehér-zöld
Sajnos azonban nem minden termék magyar, amit annak árulnak. A ’magyar termék’ mint márka, vagy mint védjegy ugyanis egy szabályozatlan jogi kategória. Bárki bejegyezhet ilyen védjegyet, gyakorlatilag olyan szabályok nélkül, ami kizárná a megtévesztés lehetőségét. Több mint 40 db különböző magyar termékkel kapcsolatos védjegy van bejegyezve, de szakértők szerint a bejegyzetlenekkel, logókkal együtt ez még több lehet.


A szabályozást illetőleg az sincs egységesítve, hogy mi minősül magyar terméknek, sokszor elég, ha itthon csomagolják az adott árut, vagy csak Magyarországon értékesítik! Mivel a Nemzeti Trikolórt bárki felhasználhatja termékek csomagolásánál– nincs ugyanis erre külön szabályozás – így könnyen eshetünk abba a hibába, hogy magyar terméknek nézzük a vásárolt árut. Ezeket a kiskapukat és a védjegy fogyasztókra gyakorolt vásárlásösztönző erejét sokan kihasználják pl.: van olyan magyar termék, mely Jordániából származik, vagy szingapúri a tulajdonosa, mégis jogilag teljesen szabályosan visel egy magyar termékre utaló logót.

Számtalan védjegy mellett rengeteg díj, érem és pecsét is van, amivel kitüntetnek magyar termékeket: Prémium Hungaricum, MagyarBrands, vagy ágazati címkék, mint a Baromfi Védjegy stb. A Kézműves Magyar Ízek Vására egy olyan kezdeményezés, ahol nem a jogi kiskapuk, szabályozásbeli problémák és üzleti érdekek érvényesülnek, hanem az a tény, hogy mi magyarok igenis büszkék vagyunk hazánk ízeire: a honfitársaink által termelt kiváló, természetes élelmiszerekre. A szervezők célja megakadályozni ezen ízek feledésbe merülését, és mindennapjaink részévé tenni az itthon, házilag (ugyanakkor engedéllyel) készített lekvárokat, sajtokat, kolbászokat, pálinkákat, borokat.

Éves szinten 549 800 000 000 Ft-ot költünk ezekre az élelmiszerekre, amelynek csak töredéke marad a magyar gazdaságban!