Ranschburg és Geréb utolsó szavai az otthonszülésről

Dr. Geréb Ágnes és társai Ranschburg Jenő szavaival is vallottak az otthonszülésről és a kialakuló szabályozásról a március 17-i tárgyaláson. Dr. Geréb Ágnes a média és a közvélemény-formálás felelősségének súlya mellett a szülés szépségéről, a várandós nők állapotának egyenrangúságáról is beszélt.

„Bizonyos helyzetekben mindenki egyforma, bőre színétől, pénzügyi helyzetétől és foglalkozásától függetlenül. Az egyik ilyen a szülés, a szülés közeli állapot. Felemelő ezen az úton elkísérni az asszonyokat és együtt lenni velük ott, ahol legjobb szakmai tudásunkkal és teljes jelenlétünkkel segíthetünk nekik abban, hogy semmilyen külső körülmény ne zavarja őket. Így átérezhessék azt a bizonyos egyformaságot, egyenrangúságot, és így tudják fogadni, útnak indítani a kisbabájukat.” – mondta Geréb Ágnes, aki a legutolsó, otthonszüléssel kapcsolatos őszi ügy óta először előzetes letartóztatásban, jelenleg házi őrizetben várja az ítéletet.

Az orvosnő az egy hete elhunyt Ranschburg Jenő pszichológus, gyógypedagógus otthonszülésről megfogalmazott gondolatait is idézte, aki az április 7-ei Otthonszülés napjának egyik előadója lett volna, azonban hirtelen bekövetkezett halála miatt csak néhány mondat maradt tervezett beszédéből. Geréb Ágnes olvasta fel sorait, amelyekben Ranschburg előadásának témájáról ír:

„A legszívesebben a "kreativitás diszkrét autonómiájáról" beszélnék. Arról, hogy úgy érzem: az otthonszülés utolérhetetlen kiváltsága, hogy megteremti azokat az intim és biztonságos feltételeket, melyek között az alkotó zavartalanul fordulhat önmaga és születő műve felé. Arról, hogy ez a kreatív egyedüllét (nem magány!) mennyire nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a nő önmagára, mint alkotó személyre ismerjen - hogy teremtsen, és ne csak történjenek vele a dolgok - és tarthassa a kapcsolatot a művel, melyet létrehoz.”



„A szülés az „igazság pillanata”. Lehull ilyenkor minden álarc. A szülő nőnek nem lehet sem hazudnia, sem akarnia, sem elhatároznia, csak engedni tud.”
– fogalmazta meg gondolatait Németh Mónika, aki az ikerszüléssel kapcsolatos ügy miatt áll bíróság előtt.

Frigyes Júlia, aki a hét évvel korábbi, az első pert előidéző ügyben kísérte Geréb Ágnest, az akkori üggyel és az életbe lépő szabályozással kapcsolatos gondolatait mondta el az utolsó szó jogán.

„Az otthonszülés választása - kisebbségi választás az európai civilizációban. Ez már nem lesz másképp. Ha valaki a származása vagy a választása vagy a tulajdonságai miatt egy közösségen belül kisebbségbe kerül, akkor annak rövidebb-hosszabb ideig kell várnia (akár évezredekig), amíg a többségben lévők elfogadják, és nem valami extremitásnak tekintik a másságából eredő eltérő szabadságigényét.”

Frigyes Júlia kitért arra, hogy éppen a jelenleg bíróság előtt ülők elmúlt 21 évi munkája vezetett oda, hogy Magyarországon is elismertté és szabályozottá vált az otthonszülés. Hangsúlyozta, hogy a vádlottak felmentése azért is fontos, hogy azt a rendet, amely kialakulóban van, a szabadság szülje meg, és hogy ebben a szabadságban a bábák is tovább dolgozhassanak.

Az otthonszülés szabályozatlan voltát kihangsúlyozva dr. Pelle Andrea, dr. Geréb Ágnes ügyvédje is rámutatott perbeszédében arra a körülményre, mely szerint nem állapítható meg, hogy a vádbeli időszakban az otthonszülés nem volt engedélyezett, mint ahogy az sem, hogy az intézeten kívüli szülés annak veszélyeztető volta miatt elvetendő. Pelle szerint kizárható az a feltételezés is, hogy bárki büntetőjogi relevanciájú szakmai szabályszegést valósított volna meg pusztán azzal, hogy tervezetten intézeten kívüli szülésnél közreműködött, ahelyett, hogy szülés megindulásakor mentőt hívott volna.

„Bíztunk abban, hogy a bizonyítás befejezése után már nem az lesz a vád egyik alapvetése, hogy Magyarországon a tervezett otthonszülés nem volt engedélyezett, és az ügyészség nem fogja szakmai szabályszegésnek tekinteni az otthonszülésben közreműködést a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium 2002. január 18-i állásfoglalását citálva, mely szerint a választott otthonszülést a szakmai testület annak veszélyeztető volta miatt elvetette. Tehát bíztunk benne, hogy az otthonszülés, még ha jelképesen is, de nem fog a vádlottak padján ülni. Az ügyészség ezeket a vádpontokat is változatlanul fenntartotta, így kénytelen vagyok megvédeni az intézeten kívüli szülést is.

2011. március 3-án a kormány elfogadta az intézeten kívüli szülés szakmai szabályairól szóló rendeletet, mely 2011. április 1-én lép hatályba, és a 2011. május 1-ét követő szülésekre kell alkalmazni. Abban biztosak lehetünk, hogy amennyiben Geréb Ágnes és a Napvilág Születésház illetve más, az otthonszüléssel is foglalkozó szervezetek nem hallatják a hangjukat, ha nincs több ezer nő, aki a Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium állásfoglalásának üzenetét elutasítva az intézeten kívüli szülést választja, akkor ez a rendelet 20 év után sem születik meg, mivel arra hivatkoztak volna, hogy Magyarországon az otthonszülésre nincs igény.


Magyarországon ez idáig nem az otthonszülés volt tilos, hanem az intézeten kívüli szülés jogszabályi háttere hiányzott. De ez vajon azt jelenti-e, hogy Magyarországon nem volt megengedett az intézeten kívüli szülések kísérése?

A WHO európai és amerikai regionális irodáinak 1985-ben tartott ülésén elfogadott ajánlások között szerepel, hogy tiszteletben kell tartani a várandós megalapozott döntését arról, hogy hol szeretne szülni. Az 1996-ban kiadott komplikációmentes szülésről szóló WHO ajánlás is egyenrangú eljárásként kezeli az intézeten kívüli és a kórházi szülést, és rögzíti: megfelelő tájékoztatást követően a várandós joga, hogy döntést hozzon a szülés helyszínét illetően, és az erre vonatkozó döntést tiszteletben kell tartani.

(...) Az sem hagyható figyelmen kívül, hogy konkrét belső jogi szabályozás hiányában a jogszabályi hátteret a Magyarországra nézve kötelező, az Európai Parlament és a Tanács 2005/36/EK irányelve adta, melynek értelmében a tagállamok kötelesek az önálló kompetenciával rendelkező szülésznői tevékenység szabad gyakorlását lehetővé tenni intézeten belül és kívül egyaránt. Az irányelv a szülésznő tevékenységi körébe utalja a családtervezéstől kezdődően egészen a gyermekágyas ellátásig valamennyi, a várandóssággal, szüléssel, gyermekágyi szakkal és az újszülött ellátásával kapcsolatos feladatot, kiemelten a „spontán szülés levezetése, ideértve az episiotomiát igénylő eseteket, sürgős esetekben pedig a farfekvéses szüléseket.” A norma jogelődje, a 80/155/EGK számú irányelv ezzel azonos szöveget tartalmazott, így Magyarország legalább Európai Uniós taggá válásának időpontjától kezdve köteles lett volna biztosítani az intézeten kívüli szülésznői tevékenység jogi feltételrendszerének megteremtését.

(…) Azon túlmenően, hogy a nemzetközi ajánlások a várandósok megalapozott döntésének tiszteletben tartását írják elő, a szülés kétféle modellje, a kórházi és az ún. bábai modell közötti állami különbségtétel, s az előbbi előnyben részesítése sérti az önrendelkezés jogát, hiszen alkotmányosan igazolhatatlan módon lehetetlenítette el az intézeten kívül tervezett szüléseket, s így szükségtelen és aránytalan módon korlátozza az emberi méltóságból fakadó önrendelkezés jogát. Nincs olyan alkotmányos jog vagy cél, amely indokolttá tette volna a tervezett intézeten kívüli szülés választási lehetőségének kizárását vagy ellehetetlenítését.”
– mondta Pelle Andrea.

A csütörtök reggeli tárgyalást megelőzte, hogy a négy vádlott az otthonszülés szabályozatlanságára való hivatkozással a köztársasági elnökhöz folyamodott kegyelemért. Cserni János bíró bejelentésének megfelelően a március 24-ére elővezetett ítélethirdetés is a kegyelmi kérvény elbírálásának függvényében történik.

Forrás: Születésház Egyesület

Fotó: Koós Tamás