Az első jövevény körüli teendők: Alternatív vagy poroszos nevelés?

Első gyermekes kismamaként magam is a legjobbat akartam a kicsimnek, ezért érkezése előtt alaposan átrágtam magam mindenféle irodalmon, csecsemőápolási gondozási tankönyvön, tanácsadó füzeten és figyelmesen hallgattam persze a többi kismama, anyuka tanácsait, a védőnő utasításait.

Első gyermekes kismamaként magam is a legjobbat akartam a kicsimnek, ezért érkezése előtt alaposan átrágtam magam mindenféle irodalmon, csecsemőápolási gondozási tankönyvön, tanácsadó füzeten és figyelmesen hallgattam persze a többi kismama, anyuka tanácsait, a védőnő utasításait. Gyermekem érkezésekor azonban rá kellett azonban jönnöm, hogy kevés olyan területe van ugyanis az életnek, amelyen annyiféle, egymásnak ellentmondó tanács létezik, mint a gyermeknevelés, csecsemőgondozás.

Ezért ezzel kapcsolatban csak saját tapasztalataimat tudom elmondani, hozzátéve persze azt is, hogy minden gyermek más, ezért elképzelhető, hogy a következő apróságnál már teljesen más lesz a felállás, illetve más gyermek másképp működik. Ez az első, nálam, így.

SZOPTATÁS: Mi a jó? Igény szerint vagy napirend alapján?
Az elején elhatároztam, hogy annak ellenére, hogy a klasszikusnak számító Spock könyv azt írja, legyen egyfajta napirend a gyermek életében és megadott időpontokban adjunk neki enni, én inkább hallgattam a La Leche Liga tanácsaira és az igény szerinti etetés
mellett döntöttem. A fiam egy zabagép volt. Eleinte hogy beinduljon a tejem hagytam, hogy akár egy órán keresztül is cicizzen. Ezután viszont annyira rászokott erre, hogy rendszeresen túlette magát, iszonyúan fájt is tőle a hasa. Rá kellett jönnöm, hogy ez így mégsem jó. Változtattam: „Diéta”, azaz némi „éheztetés” után rászoktattam a háromóránkénti evésekre, amikor is szigorúan 20-30 percet evett, közte tíz percenként büfizéssel. És csodák csodája, a gyerek sokkal kiegyensúlyozottabb lett és nekem is jutott időm a háztartás vezetésére, sőt magamra is.

ALVÁS: Külön ágyban, vagy a szülőkkel? Éjszaka is enni, vagy átaludni az éjszakát?
Aztán problémák voltak az éjszakai alvással is, mert a kisbabám összekeverte a nappalt az éjszakával és ez egészen négyhónapos koráig így is volt. Az első hetekben sokszor odavettem magunkhoz az ágyba. Igényelte is, de aztán egy idő után észrevettem, hogy akkor szinte állandóan enni akart, ezért aztán inkább megváltunk egymástól és meg kellett tanulnia, hogy a kiságyában aludjon. Ez még akkor is így volt, amikor a hajnali szoptatáskor az álmosságtól szinte leszédültek a székről. De megérte, mert megtanulta, hogy ha szoptatás van, akkor szopizunk, ha alszunk, akkor alszunk. Viszont sokáig éjszaka is rendszeresen felkelt, aztán úgy négyhónapos korában észre vettem, hogy tulajdonképpen ez már csak megszokás, ugyanis öt perceket evett, vagy még annyit sem, aztán elaludt a mellemen. Újból eddigi tanácsokat feladva változtattam: Az "Aludj jól, gyermekem" című könyv tanácsait követve, az esti lefekvéshez kitaláltam egy szertartást. Minden este a szoptatás után elmondok a gyereknek egy mondókát majd az esti imádság után az ágyába rakom, ahol két plüssállatkára bízom őt. Az elején tiltakozott, mert megszokta azt, hogy a mellemen aludt el, de pár nap után megtanult magától elaludni.

Viszont éjszaka változatlanul kelni akart, de én hagytam kicsit sírni. Az első nap másfél órát nyüglődött, a második nap háromnegyed órát, a harmadik nap 10 percet és a negyedik napon este 8-tól hajnal ötig aludt! Természetesen megpróbáltam ezekben a napokban kideríteni, miért is sír, bementem hozzá, nyugtatgattam, de nálunk valóban nem lelki okok voltak az ébredések hátterében, csak a megszokás és azóta nyugalmasak az éjszakáink.Persze nem akarok ezzel a „ne vedd fel, ha sír”-divat sallangjába kerülni, vagy valamiféle poroszos nevelést propagálni, vagy az „aludj jól gyermekem”-generáció tagja lenni, de hát tudom, hogy ahogyan az igény szerinti etetés nem a gyerekem sajátja volt, úgy ez a rendszeres kelés sem.

PELENKÁZÁS: Etetés előtt vagy etetés után?
Az elején minden egyes etetés után tisztába raktam, ha kellett, ha nem. Még éjszaka is. Rá kellett jönnöm, hogy az én gyerekem bizony nagyon sokat bukik az állandó ráncigálástól. Ezért átálltam a kaja előtti tisztába tételre. Csak ha szoptatás után bekakál, akkor teszem tisztába.

FÜRDETÉS: A fürdés csupán tisztálkodás, vagy pancsolás is?
A gyerek eleinte nem szerette, de hát valószínű én is gyakorlatlan voltam, vigyázni kellett a köldökcsonkra is, ezért meglehetősen idegesre sikerült a mosdatás.

Úgy tartottam, hogy 5 perc és kész az egész, mert a fürdés csak tisztálkodás, nem élményfürdő. De aztán vettünk fürdőjátékokat, meg a vizet nem 37 fokosra, hanem 38-ra vettük, és a fürdési időt is megemeltük 15 percre és azóta a gyerek élvezi a pancsolást, imádja a vizet, nincs sírás. Előtte bekenem a bőrét egy kis olajjal, hogy ha tovább ázik, nem száradjon ki. A végére annyira elereszti magát sokszor, hogy még a kádba is belepisil.

JÁTÉK: Egyedül vagy közösen?
Értelmi szintjének kitágulásával párhuzamosan belépett a játék is az életünkbe. Eleinte egy csörgővel elvolt, ma már többfajta herkentyűvel kell lekötni a figyelmét. Külön meg kellett azonban tanulnunk, hogy egyedül is el legyen, ne csak az én társaságomban. A perceket nyújtogatva szoktattam hozzá ehhez, mert igenis, egymagának is fel kell fedeznie a kezét, a lábát, a környezetét. Persze sokat kell beszélni hozzá, mesélni, és ezt szereti is, de fontosak az egyedül töltött percek is.

SÉTA: Kendőben, hordozóban, autósülésben vagy babakocsiban?
Babahordozó kendőt vettem, meg kaptunk egy kengurut is, s ebben a kettőben egyáltalán nem tudom vinni a gyereket. Irigylem azokat az anyukákat, akik ebben tudják vinni kicsinyüket, az én gyerekem nem marad meg bennük. Eleinte a babakocsit sem kedvelte, de mára már imád nézelődni. Valószínű most már érdekli a világ. A gyerekülést az elején imádta, viszont mára már látom, mennyire kényszeres a tartása benne, szinte össze van görnyedve, nyomja ki magát belőle, így csak addig hagyjuk benne, amíg utazunk. Nem beszélve arról, hogy az ortopéd orvos is azt javasolta, hogy a gerinc fejlődése érdekében huzamosabb ideig ne tartsuk benne a gyereket.
bzs