Létezik-e pénzügyi intelligencia?

Intelligencia alatt a szakemberek értelmi képességeket értenek: hogyan tudunk egyénként iskolai, szakmai feladatokat minél sikeresebben megoldani. Ennek mérésére közel 100 éve léteznek IQ-t, vagyis az intelligencia-hányadost mérő tesztek. Néhány éve pedig egy új intelligenciafélére találunk egyre gyakrabban hivatkozást: a pénzügyi intelligenciára. Miben különbözik a pénzügyi IQ a hagyományostól és mi befolyásolja, hogyan lehet fejleszteni?

Pénzügyi műveltség alatt olyasmit értenek a szakirodalomban, mint a pénzhez való racionális viszonyt, tehát olyan végletek kerülését, mint a pénztől való idegenkedés, illetve a pénz öncélú halmozása. A félreértések elkerülése végett, a pénzügyi műveltségnek semmi köze a matematikai képességekhez. Gyakran találkozhatunk iskolázatlan emberekkel is, akiknek úgymond „jó a pénzérzéke”. Ha kölcsönért folyamodunk, a bankárunk sem az iskolai bizonyítványunkat kéri.

A pénzügyi tudatosság és jártasság fejlesztésének ösztönzésére az OECD és az EU is lépéseket tett. Az OECD Tanácsa 2005-ben ajánlást fogadott el, az EU Bizottsága pedig 2007-ben közleményt adott ki, amelyben mindkét szervezet megfogalmazta a magas színvonalú pénzügyi kultúra fontosságát.
 

Legyen kötelező a pénzügyi alapismeretek oktatása az iskolában, szorgalmazza brit parlamenti képviselők egy népes csoportja. A képviselők külön parlamenti csoportot is alakítottak, hogy egy ilyen törvény megalkotásáért küzdjenek. A képviselők szerint létfontosságú, hogy a fiatalok értsék, miként működnek az alapvető pénzügyi eszközök, mit jelent például kölcsönt felvenni és hogyan lehet azt visszafizetni. Szerintük a gyerekeket meg kell tanítani, hogy működik a bankrendszer, és arra is, mikor és mire ne költsenek, különben sosem lesz belőlük saját pénzügyeit felelősen intéző felnőtt. „Mióta bevezették a diákhiteleket. Szégyen, hogy gyermekeinket valósággal ráneveljük arra, hogy adósságból éljenek, csak épp sosem tanítjuk meg nekik, hogy működnek a hitelek” - mondta egy pénzügyi szakértő.




A pénzügyi ismeretek terjesztésére azért van szükség, mert a pénzügyi szféra olyan gyorsan fejlődött az elmúlt 2 évtizedben, hogy a szakemberek is igen nehezen igazodnak el. A régebben végzett közgazdászok is sokszor értetlenül állnak egy-egy új pénzügyi intézmény vagy termék előtt. Ezen újdonságok közül az alapvető intézményeket, termékeket, törvényszerűségeket minden polgárnak célszerű lenne ismernie a célból, hogy kihasználja előnyeit és elkerülje veszélyeit. Ezt a tudást ma sajnos az intézményes iskolarendszer még felsőfokon sem nyújtja. Egy magyarországi felmérés adatai szerint az aktív lakosság 4/5-e vagy adósságban van vagy olyan pénzügyi termékben tartja pénzét, ahol a hozam kisebb az inflációnál, tehát folyamatosan csökken tőkéjük értéke.

 

Pénzügyi műveltség nélkül nehéz elszakadni az „alkalmazotti gondolkodásmódtól”, aminek a lényege: „dolgozom a pénzemért”. Ugyanis egész iskolarendszerünk és a társadalom elvárása is  erre nevel: végzettséget szerezni, munkahelyet találni, elkölteni a fizetést luxuscikkekre, drága kölcsönt felvenni, ha elfogy a pénz, visszafizetni a kamatokat, várni a nyugdíjt. Ez egy mókuskerék, amiből nagyon nehéz kijutni. A hitelcsapda, a vásárlási láz nagyon csábítóak.

A jó hír azonban az, hogy a pénzügyi műveltség fejleszthető. Hogyan? Ha megtanuljuk másoktól, ilyen témájú weboldalakat böngészünk, hírleveleket járatunk, tanfolyamokat látogatunk.