Itt az őszi fokhagyma-vetés ideje

Alig van olyan zöldségfélénk, amelynek olyan sokféle gyógyító hatást tulajdonítottak volna, mint a fokhagymának (Allium sativum). Gyógyászati jelentősége a mai napig megmaradt. Már 5000 éve termesztik Indiában, Egyiptomban. A babiloniak 2500 éve használják, Kínában 2000 éve termesztik, legalábbis írásos emlékek ebből az időből maradtak ránk. Manapság Közép-Ázsiában nő vadon. Európában kb. 1000 éve jelent meg a kerti kultúrákban, mint fűszer- és gyógynövény

A növény bemutatása
Tőkocsánya 30-50 cm-re nő. Hosszú levelei az egyszikűekre jellemzően fűszerűek, párhuzamosan erezettek, a snidlingénél, vöröshagymáénál lapítottabbak. Bojtos gyökérzetű, hagymája pergamenszerű fehér-lilás buroklevelekkel körülvett gerezdekből áll. Gömbvirágzata fehér virágokból áll, a virágzatot nyílás előtt hosszú csőrű fellevél védi. Júliusban virágzik. Termése tok, rekeszenként 2-2 feketés maggal.

A hagyma
A friss fokhagymában található illóolaj fő hatóanyag a kéntartalmú, szagtalan alliin, mely a hagymacikkelyek aprítása során az addig elkülönítetten található allináz enzim hatására allicinné alakul át. Ez egy fűszeres szagú, antibakteriális hatású, bomlékony anyag, melyből részben a szagtalan ajoen, részben a fokhagymára jellemző szagú illékony vegyületek keletkeznek. A vegyületek antioxidáns hatásuk közismert.

Elsősorban a fenti anyagok, illetve a fokhagymában található vitaminok (A, B1, B2, B3, C, provitamin A és D), valamint nyomelemek (többek között réz, vas, jód, magnézium, szelén) felelősek a fokhagyma sokak által jól ismert alábbi gyógyhatásaiért, miszerint javítja a gyomor emésztőképességét, fogyasztása hatásos az érelmeszesedés megelőzésére. Újabb vizsgálatok igazolták illóolajának erős baktériumölő, és bizonyos tumor típusok esetében rákellenes hatását.


A fokhagyma környezeti igényei
Nyáron a magas hőmérséklet jól viseli, de a meleg a beérést jelentősen sietteti. A kisebb árnyékot is elvisel. Vízigénye nem nagy, többnyire öntözés nélkül termesztik. A termés azonban jelentősen növelhető, ha a tenyészidőben szárazság esetén 2-3 alkalommal 30–40 mm-es vízadaggal öntözzük. Csaknem minden talajon megterem, ám a legjobban a kötött, humuszban gazdag agyagos talajokon díszlik.

Friss istállótrágyát ne adjunk alá, mert ez a tárolhatóságát rontja. Ellenben zöldtrágyázhatjuk N kötő gümősökkel, mint a zöldborsó, lucerna, lóhere kaszálék. Maga a fokhagyma valamennyi zöldség számára jó elővetemény. Mivel korán beérik, így a rövid tenyészidejű zöldségnövények még követhetik (pl. a saláta, spenót, cékla).


Őszi és tavaszi fokhagyma
A nálunk termesztett fokhagymának két alaptípusa van, az őszi és a tavaszi. Az őszi fokhagyma a hideget jól tűri. A talajban a legkeményebb hidegeket is átvészeli, nem fagy el és tavasszal újra kihajt. A hideget kitűnően elviselik, ezért ősszel és tavasszal nagyon korán megkezdhetjük a gerezdek duggatását. Az októberben duggatott gerezdek még a tél beállta előtt begyökeresednek, és tavasszal korán fejlődésnek indulnak. Az őszi duggatásból általában 2-3 héttel korábban kapunk fogyasztható fokhagymát, mint a tavasziból, a terméshozama is nagyobb. Hátránya, hogy a hagymák tarthatósága nem olyan jó, mint a tavasszal duggatottaké. Az őszi fokhagyma rendszerint már januárban romlani kezd, ezért mindkét termesztési módot célszerű alkalmazni.

Az őszi fokhagyma gondozása
Az őszi fokhagymának ugyan nincsenek speciális igényei az elő-növénnyel kapcsolatban, bizonyos szabályokat mégis be kell tartanunk a termesztésnél. Általában az előző évben trágyázott talajba, korán lekerülő zöldségfélék után kell beiktatni. Mindenképpen kerüljük a fonálféreg-fertőzést okozó gyökérzöldségféléket. Fontos, hogy a különböző hagymabetegségek megelőzése érdekében ne kerüljön olyan helyre, ahol az utóbbi öt évben előtte hagymafélét termesztettünk. Íratlan szabály az őszi ültetés esetében, hogy az előveteményt időben takarítsuk be, majd a talajt haladéktalanul ássuk fel és hagyjuk leülepedni. (A frissen lazított földbe kiültetett fokhagyma kifagyhat.) Az őszi ültetés javasolt ideje szeptember végétől október végéig tart. A lényeg az, hogy a gerezdek még a tél beállta előtt jól begyökeresedjenek. A túl korai telepítésű, nagy lombozatot fejlesztő növények többet szenvednek a téli fagykároktól. A megkésett (november elejei) ültetés pedig a gyenge gyökérképződés miatt könnyebben felfagyhat, főleg a hótakaró nélküli kemény fagyok miatt.

Hagymaválogatás, ültetés
Ültetés előtt a hagymákat válogassuk át, és a tárolás időszakában megtöppedt, betegség vagy rovarkártétel nyomait mutató, esetleg kihajtott egyedeket semmisítsük meg. Sokat segít, ha ültetés előtt hideghatás éri őket. Ezért ültetés előtt tároljuk hűtőben kb. három hétig. A hagymák külső borítóleveleit késsel távolítsuk el, ezzel előkészítjük a gerezdekre bontást. Bontáskor az apróbb, mumifikálódott, penészes, sérült és elszíneződött gerezdeket távolítsuk el. Nem tanácsos a kopasz, védőburkolat (héj) nélküli gerezdek felhasználása sem, mert a kiültetést követően nagyobb valószínűséggel elpusztulnak. A gerezdeket csak az ültetést megelőző napon válasszuk szét. Az önállósított gerezdek huzamosabb ideig nem tárolhatók veszteség nélkül, ugyanis gyorsan kihajtanak, és a gyökér felőli végük a leválasztás helyén könnyen penészedik. A fokhagymát általában 25–30 cm-es sortávolságra ültessük, a soron belül 5-6 cm-re egymástól. A gerezdeket (4-6 cm mélyen) gyökerükkel lefelé ültetjük, ellenkező esetben a termés kisebb és rosszabb minőségű lesz. A továbbiakban a sekély kapáláson kívül egyéb gondoskodást alig igényel.

Felszedés
Az őszi fokhagyma rendszerint már június végén beérik. A növények akkor érettek szedésre, amikor a lombozat megbarnul és elszárad, a talajban levő hagymák külső buroklevelei pedig papírszerűen elvékonyodtak, áttetszővé válnak, a gerezdeket borító héj bőrszerűen elvékonyodik. A felszedést ne halogassuk, mert esős idő esetén könnyen újra kihajtanak, és ezek tárolásra alkalmatlanná válnak. A fokhagyma kézzel nehezen szedhető ki a földből, ezért mindig kapával vagy ásóval szedjük, vigyázva, hogy a hagymák ne sérüljenek meg.

Szárítás, tárolás
Kiszedés után néhány napig kint hagyjuk utóérésre. Legmegfelelőbb erre a célra a meleg, ám sötét hely. A megszáradt hagymákat lekeféljük, koszorúba fonva felakasztjuk, vagy ládába, szellős zsákba tároljuk. Legmegfelelőbb, ha egy sorban tálcán szárítjuk. A lényeg, hogy jól szellőző, sötét helyen tartsuk őket.

Fokhagymával a kártevők ellen Permetezzük fokhagyma-lével a salátát vegyszerek helyett. Dr. Gordon Port a newcastle-i egyetem biológusa kimutatta, hogy a fokhagymaolaj kiirtja a meztelen csigákat. A professzor azt feltételezi, hogy a fokhagymaolaj elpusztítja a csigák központi idegrendszerét. Egy másik elmélete szerint fokozott nyálkatermelésre ösztönzik őket, és a csigák bőre kiszárad. A fokhagyma-lé (olaj) koncentrációját mindenki kísérletezze ki magának. A fokhagyma olaj rovarriasztónak is kitűnő. Így elriasztja a levéltetveket, fülbemászókat, káposztalepkéket .
Garami Márta
Kertpont