Tanulási nehézségek: lustaság, betegség vagy állapot?

Egyre több gyerek küzd tanulási, fejlődési nehézségekkel, amely szüleikben érthetően aggodalmakat kelt, ám ez csak feleslegesen gátolja a megoldást. Hogyan derítsük ki, mi okozza a problémát és mikor mi a teendő? Tudnivalók és teendők a fejlesztő pedagógustól.

A leggyakrabban elhangzó szülői gondolatok a tanulás kapcsán:

Egy kicsit mindig lassabban fejlődött, mint a többiek – akkor már így született?”
„Mikorra fogja kinőni?
„Csak azt tudnám, hogy tényleg nem képes többre! –akkor nem gyötörném a tanulással.”
„Mi történt? Óvodásként kifejezetten ügyes és okos volt.”
„Ha nem lenne esze, nem zavarna, hogy rosszul megy neki a tanulás. De szerintem csak lusta.”


Van, aki a programozott szülésben keresi a probléma okát, más a születéskor nyakra tekeredett köldökzsinórt „hibáztatja”, és akad, aki a géneket teszi felelőssé.
De gondolj csak bele! Hova vezet, ha a genetikát, a szülészorvost, a gyerekedet, esetleg önmagad hibáztatod? A valódi ellenfél a PROBLÉMA. Ha sikerül a szükségtelen érzelmeket kizárni, minden erődet a MEGOLDÁS-ra koncentrálhatod.

A legfőbb kérdés mindannyiunkban egyformán dübörög: „Mit kéne tennem, hogy gyermekemből sikeres ember váljon?”

2 lépés, mely elvezet a válaszhoz:
  1. tisztázni, mit értesz sikerességen;
  2. konkrét tudást szerezni arról, mi okozza a tanulási nehézséget.

Neked mit jelent a siker? Saját életedet végigtekintve hány olyan helyzetet találsz, ahol sikeresnek élted meg magad? Milyen összetevőkön múlott a siker? Kik voltak a támogatóid?
Lehet, hogy a szemedben a siker egy egyetemi diplomával kezdődik. Vagy épp az anyagi javak bősége adja meg azt. Sokféle siker létezik. Ami közös bennük: az örömmel végzett munka és a kiválóságra törekvés élménye.

Nyilvánvaló, hogy szakember kompetenciája a tanulási gondok mögötti okok feltárása és a segítő eljárás megkeresése. Ám akkor tudod hatékonyan támogatni gyermekedet a fejlődésben, ha tudod, miben tér el a normális fejlődésmenettől.
A megértéshez elengedhetetlen a fogalmak tisztázása. Előző írásomban a tanulási korlátokról olvashattál, most a tanulási zavar fogalmát boncolgatom.



Ezért a három csoportba sorolható tanulási zavar tüneteiről részletesebben írok.

 
1. A részképesség-zavarok legfőbb jellemzője, hogy az intelligenciaszinttől független. Ezért üt szöget a fejedbe, hogyan teljesíthet alul gyermeked, miközben számos jelét adja kimagasló intellektusának.
Szülő és tanár gyakran tartja lustának, érdektelennek azt a diákot, akinek intellektusa és teljesítménye között szakadék tátong. Gyakran nem sejtve, mivel küzd meg az a gyerek, akit már a ruhaviselete is állandó mocorgásra ingerel – figyelme a látott-hallott dolgok és a testi érzetek között megoszlik.
Másvalaki képtelen kiszűrni a sokféle hanghatásból a tanító néni hangját – ugyanolyan erős ingerként hat rá a madárcsiripelés, papírzörgés, vagy az autók zaja.

Minden esetben, amikor az elért eredmény nincs arányban a képességgel, ki kell zárni, hogy kognitív funkciózavar áll-e a háttérben. Ha a szakember kizárta a funkciózavart, akkor  valójában motivációs problémáról beszélhetünk, és lelki oldalról kell közelítenünk a megsegítéshez.

A csecsemőkori kúszás-mászás időszakának eltérő fejlődésmenete részképesség-zavarban mutatkozhat meg: az érzékelés-észlelés területén és a megismerési funkciók működésében.

Mi alakul másképp?

A korai reflexek szabályozása. Ezért a testtartás, állás- és egyensúly problémák láttán gondolnunk kell a bébireflexek elégtelen legátlódására.
A megoldás olyan mozgáskorrekciós program, amely a reflexek megjelenésének időrendi sorrendjét követi: egy-egy reflex legátlása a soron következő reflex beindításával történik.

Fontos:

Teremts olyan elfogadó, támogató légkört, ami kedvez a napi 5-10 perc gyakorlásnak, ahol támasza vagy a gyerekednek. Kitartásra is nevel, hiszen hónapokon át tartó korrekció.
Hagyj fel az önvádló gondolatokkal: semmit se rontottál el! Ez az idegrendszer érési folyamatairól szól, nem siettethető, nem megkerülhető. Ki kell várni. A feladat: együttműködni a fejlesztő pedagógussal.


Lehet, hogy valamennyi nagymozgást rendben találunk; ám a kézmozgást vizsgálva eltérés mutatkozik a normál fejlődésmenettől.
A megoldás olyan komplex fejlesztő program, amely az érzékszervi észleléssel egybekötött finommotoros gyakorlással pótolja a hiányosságokat.
Ha kialakulatlan a kezesség, vagy kereszt-dominancia mutatkozik: pl. jobb kéz, bal szem > lehetőleg az iskola megkezdése előtt fordulj szakemberhez!
Ha már iskolás a gyermeked, de feltűnik a keresztezettség (szem-fül-kéz-láb), akkor is kérj segítséget. Kitartóan végzett, napi néhány perces gyakorlással összerendezettebbé válhat  gyermeked finommotoros mozgása (írásképe).
Pszichomotoros dominancia-szinttel a lateralizáció fejlődéséről kapunk képet. A lateralizáció mindig az idegrendszer érettségét mutatja, nem az intellektus fejlettségére utal!

2. Nem jellemző, hogy aggódnánk, ha a kézműves feladatokban mutatkozik ügyetlennek gyermekünk. De ha az olvasás, írás, számolás elsajátítása szenved zavart, szorongani kezdünk a jövő miatt. Különösen akkor, ha olvasási akadályokkal kell szembe néznünk.
Ezekről részletesebben egy későbbi cikkben olvashatsz.

3. Társ-probléma lehet a tanulási zavarral küzdő gyermek viselkedése. Számos tünet súlyosbítja a tanulási gondokat.
Gyakran nehezített a szociális szabályok betartása, mivel a tanulási zavarral küzdő gyermek kevéssé képes tolerálni a környezet változásait. Nem ritka, hogy egyenesen érdektelenné válik a tanulás iránt – jó képességei ellenére is. Mindezt súlyosbíthatja kapcsolódási zavar is: azt gondolva, már nem is akar társkapcsolatot, hiszen úgyis kigúnyolják pl. az olvasási nehézségei miatt.
Sokan küzdenek másodlagosan kialakult önértékelési zavarral: a gyerek érzi, mekkora az aránytalanság az erőfeszítései és az elért eredmények között; ám a környezet ennek nincs tudatában. Mindez elvezet egy szorongó, rossz teljesítményt bejósló beállítódáshoz.

Így válnak az alulteljesítés és beilleszkedési nehézségek a szociális kapcsolódás akadályává.
Megoldás: meg kell szakítani ezt a kört és pozitív szerepet találni a gyerek számára.
Fontos, hogy többféle szorongáscsökkentő technikát ismerjen meg és sajátítson el. Segítsd hozzá, hogy felfedezze és megélhesse saját értékességét!

Az alábbi elmetérképen összefoglalva áttekintheted a lényeget.

A tanulási zavarok tünetei

Ösztönző gondolatok 5 lépésben
1. Pozitív kommunikációs eszközök alkalmazásával fogalmazd meg a problémát.

A bíráló hangot helyettesítsd előrevivő kérdésekkel, feltörő gondolataidat a helyzet kapcsán születő érzéseid megosztásával.
2. Keresd meg, kihez fordulj a megoldás keresésében.
Az osztályfőnökkel, szaktanárokkal folytatott probléma-feltáró beszélgetések jól előkészíthetik a megfelelő szakember kiválasztását. Célirányos vizsgálatok történjenek. Bátran kérdezz! Elengedhetetlen, hogy a pároddal összefogva álljatok a gyerek mellé. Éreznie kell, hogy a megoldást keresitek: segítséget a problémával való megküzdésben.
3. Tervezd meg időben és térben a megoldáshoz vezető utat.
A hatékony gyógyító eljárás a probléma pontos megismerésén, kialakulásának felgöngyölítésén alapszik. Az önreflexió biztos alapokat teremt hozzá – bátran nézz szembe a történtekkel.
A vizsgálatokat követően készül egy terápiás terv, ami tartalmazza, mennyi időn keresztül, heti hány alkalommal, milyen keretek között kap fejlesztést a gyermeked. Számolnod kell azzal, hogyan jut el oda, szükség esetén ki kíséri. Érdemes tisztázni, hogyan tartjátok a kapcsolatot a fejlesztő pedagógussal, pszichológussal. Az otthoni feladatokról és az annak rád eső részéről feltétlenül tájékozódj.
4. Köss megállapodást a gyermekeddel.
Ez az egyik sarokpont! Persze melengeti a gyermek szívét-lelkét, hogy mi mindent teszünk érte, de nélküle semmire se jutunk. Az erőfeszítések gyakran nekünk felnőtteknek is nehezünkre esnek – ne tartsd evidensnek, hogy gyermeked mindig tettre kész. A fejlesztés menetének ismeretében írásos egyezséget célszerű kötni: ki mit vállal, a szülő mit vár el, pozitív vonzatok, szankciók.
Lehet, hogy átmenetileg csökkenteni, vagy szüneteltetni kell pl. az edzéseket, különórákat. Ez különösen kényes terület. Bölcs átgondolás előzze meg a családi összejövetelt – mérlegelve az áldozatot a várható eredmény tekintetében. Hasznos, ha ilyenkor a várható jövőképet is fölfestitek magatokban: mi van, ha minden így marad, amerre most tart; és milyen a pozitív változat.
5. Tarts ki, míg célba nem értek!
A cél pontos megfogalmazása nélkül nincs célba jutás. A célkitűzéskor már tudod, lustaság, fejlődésbeli (érési) elmaradás, vagy állapot okozza a gondot. Lehet, hogy létrejöttében egy krónikus betegség, vagy hosszabb lábadozás is szerepet játszik.
Mint minden dologban, itt is a kitartás, a kellő időn át végzett, rendszeres gyakorlás az üdvözítő. Te sem maradsz feladat nélkül: határozottan, játszma-mentesen képviselni a fejlődéshez vezető utat.


Várom hozzászólásaitokat, kérdéseiteket!

Bukovinszky Mária
fejlesztő pedagógus
kepesseg.com

Képek: photostock / FreeDigitalPhotos.net