Katalin nap - babonák, hagyományok és jós-praktikák

A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra - akár szemétdombra is -, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.

Ez úton Köszöntjük Katalin Nevű olvasóinkat!


A görög katharosz szóból származik, jelentése (mindig) tiszta. Más magyarázat szerint a görög Aeikatherine jelentése nyilazó, biztosan célzó. Másik feltevés szerint egyiptomi eredetű, jelentése korona. A magyarba a német Katharina vagy a latin Catharina forma közvetítésével került. Magyarországon a Katalin az Árpád-kor, illetve a keresztes hadjáratok óta a legnépszerűbb nevek egyike.

A Katalin-nap a régi időszámításban az első téli nap volt, s mindenképpen határnap: a régi időjóslás szerint: "Ha Katalin kopog, a karácsony locsog" azaz: ha e napon beáll a fagy, akkor a karácsony esős, sáros, enyhe lesz, illetve ugyanez érvényes fordítva is.

A Katalin-naphoz férjjósló praktikák és hiedelmek kapcsolódtak. Az egyik szerint, ha az eladósorban lévő leány hajnalban feláll a házuk udvarán lévő dombra - akár szemétdombra is -, amelyik irányból hallja a kutyaugatást, onnan jön majd a vőlegénye.

A vőlegényekre nézve nem túl hízelgő jövendölés mellett van kedvesebb is: az eladó lányok e napon gyümölcsfaágat vágnak, s azt vízbe teszik. Akinek az ága karácsonyra kivirágzik, az a legközelebbi farsang idején férjhez megy. A kivirágzott ágat - szinte már jegyajándékként - karácsony ünnepén a jövendőbelijének adja. Miután Katalin napja közvetlenül az adventi időszak előtt van, utána már sem lakodalmakat, sem táncmulatságokat nem tartottak.