Problémás kamaszkor - Ma van a kábítószer-ellenes világnap

Amikor gyermekünk belép a kamaszkorba, folyamatos aggodalom és harc az életünk vele, érte, általa. Féltjük szinte mindentől, különösen a drogoktól. Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek kipróbálta a kábítószereket, netán rendszeres használóvá is vált?

Amikor gyermekünk belép a kamaszkorba, folyamatos aggodalom és harc az életünk vele, érte, általa. Mindig a legjobbat szeretnénk megadni neki, és igyekszünk megóvni őt az élet rossz dolgaitól. De lássuk be, ha ezt sikerülne megtennünk, akkor gyermekünk jó eséllyel nem lenne életképes. Kihívásokra, akadályokra, krízisekre szükség van a kamaszkorban, de leginkább arra, hogy ezeket segítségünkkel, útmutatásunkkal megtanulják megoldani, feldolgozni. Ha ebben a fontos időszakban sikerrel járnak, érett személyiség és boldog felnőtt válhat belőlük.

A kutatásokból kiderül, hogy a megkérdezett 14-16 éves budapesti középiskolások 95 százaléka ivott már alkoholt, sőt egynegyedük már valamilyen tiltott szert is fogyasztott. A biztosan droghasználati céllal fogyasztók aránya 28 százalék, az orvosi javaslat nélküli gyógyszerfogyasztás pedig a tinédzserek körében közel 20 százalék. A vizsgált diákok különbséget tudtak tenni a rendszeres és alkalmi fogyasztók, valamint a kipróbálók között, a veszélyességi rangsor élén a marihuána, az ecstasy és az amfetamin - azaz tiltott szerek - rendszeres fogyasztása áll. A rangsor második nagyobb csoportját legális szerek alkotják: napi egy vagy több doboz cigaretta elszívása, rendszeres nyugtatófogyasztás és a majdnem minden nap elfogyasztott nagyobb mennyiségű alkohol.

 
Ezek alapján látjuk, hogy szinte elkerülhetetlen a kipróbálás. Azonban bíznunk kell gyermekeinkben, hogy ha ki is próbálják, vagy rendszeresen használnak is valamit, megmaradnak a mértékletesség mellett, és megtanulják a kontrollált használat technikáját, ha még nem rendelkeznek vele.

Nekünk viszont nem szabad elfelejtenünk, hogy a kamaszkor egy krízises, depressziós állapot a gyermekek számára. A hormonok ebben az időszakban aktiválódnak, ezzel összhangban a testalkat is megváltozik, az átalakulás hatására pedig a fiatalok hangulata gyakran ingadozik. Az egyik pillanatban még vidám, lelkes, kerek a világa, majd a következőben ránk csapja az ajtót, dühös, agresszív és belénk köt. Ez egy átmeneti időszak, amikor már nem érzi gyereknek magát, de még nem is felnőtt, keresi a határait és megkérdőjelez mindent, amit szülőként mondunk és teszünk. Nehéz ezekhez a hirtelen hangulatváltozásokhoz és felgyorsult történésekhez alkalmazkodni és az adott pillanatban helyesen reagálni. Hiszen leginkább attól félünk, hogy rossz társaságba kerülnek, elkallódnak, drogoznak, teherbe esnek és nem teljesítik kimondott vagy kimondatlan elvárásainkat. Ezek a kérdések minden szülőben megfogalmazódnak, de igazán csak akkor vesszük őket komolyan, amikor megtörténnek velünk az események. Mindig azt gondoljuk, hogy a szomszéddal megtörténhet, de az én gyermekem nem olyan, velünk ez nem eshet meg.

Amit szülőként ezekben a helyzetekben, illetve a megelőzésben tehetünk, hogy a szülői szerepet tudatosítjuk magunkban és mindennapi életvitelünkben. Mit is jelent mindez?

Gelsei Bernadett
http://etanacsadas.hu/