Függők és hozzátartozóik - csak együtt gyógyulhatnak

Sokan bizonyára úgy vélik, hogy a függőség egyenlő a droghasználattal, az alkoholizmussal, esetleg gyógyszerszedéssel, hiszen a mindennapokban ilyen "belőtt" fiatalokat és idősebbeket lehet látni az aluljárókban vagy kieső helyeken. Az emberek sokszor megjegyzik egymásnak: "hagyd, nem látod, hogy részeg vagy hülye drogos". Talán nem is gondolnak arra, hogy az érintettek családja valószínűleg aggódva vár egy telefont, bármilyen életjelet, és még a gondolattól is remeg, hogy a hívás ne valamelyik detoxikálóból érkezzen. Az MTI-Press ennek a jelenségnek eredt nyomába, és Budapest VI. kerületének szívében rátalált egy alapítványra, amelyet egyszerűen úgy hívnak: a "Hely". Ebben, a pincéből sok munkával kialakított helyiségben beszélgettünk Rendi Máriával, a Magadért Drogmentességet Védő Alapítvány kuratóriumi elnökével.

- Milyen elhatározásból, mikor és kik hozták létre az alapítványukat?
- Az ötlet Csernus Imre nevéhez fűződik, aki 1998-ban még az akkori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetben (OPNI) dolgozott. A detoxikálás mellett már akkor a terápia részét képezték a csoportfoglalkozások. Az egyik szülővel beszélgetve született meg a gondolat, hogy létre kellene hozni egy könnyen elérhető helyet, ahol a kórházból kikerültek, az akkor még főleg intravénás szerhasználók védett körülmények között kapjanak támogatást absztinenciájuk megtartásában, a reszocializációs folyamat tanulásában, a botlások és visszacsúszások megelőzésében. A szóban forgó házaspár volt az alapító, Csernus doktor a szakmai vezető. Az első öt évben maga is vezetett foglalkozásokat.

Most már hét éve elengedte az alapítvány kezét, olyan értelemben, hogy a mindennapi munkában ugyan nincs jelen, de a háttérből szakmailag segít. Az 1998-as megalakulás óta az alapítvány olyan problémák előfordulása esetén tud segítséget nyújtani, amelyek a mai magyarországi adatokat tekintve is egyre elterjedtebb gondnak számítanak, amelyekkel mindannyian találkozhatunk a szűkebb, illetve tágabb környezetünkben. Az elmúlt 20 év a magyar társadalmat a különböző addikciók megjelenésével olyan új kihívás elé állította, melyre korábban nem nem álltak rendelkezésünkre megfelelő válaszok. Alapítványunk a különböző függőségek kezelésének egy lehetséges alternatívája, ahol az önsegítő módszert a professzionális segítségnyújtás eszközeivel ötvözzük. Törekszünk arra, hogy a család minél több tagját bevonjuk a kezelésbe.

- Ha valaki meg akarja önöket találni, akkor hol kell kopogtatnia?
- Alapítványunk 2000 óta a VI. kerületben, az Eötvös u 19. szám alatt béreli a helyiséget a kerületi önkormányzattól, amellyel a kezdettől nagyon jók a kapcsolataink. Aláhúzom, hogy az addikció nemcsak családi probléma, hanem a társ- és párkapcsolatokra, a munkateljesítményre is hatással van. Az, aki rendben van saját magával, határaival, kompetenciájával, az élet más területein is jól tud működni, hasznos tagja a társadalomnak. Csoportjaink, egyéni és családi konzultációink, egyéb programjaink ehhez nyújtanak segítséget, növelve az egyéni és a társadalmi felelősségvállalást is. Az új jelentkezők száma 100 és 120 közé tehető évente, szinte az ország minden területéről. Az utóbbi 2-3 évben külföldi megkeresések is egyre gyakrabban fordulnak elő.



- Kiknek tudnak segíteni?

- Mindenkinek, aki hozzánk fordul, igyekszünk hathatós segítséget, támogatást nyújtani, legyen szó akár kémiai szerekről, alkoholról, gyógyszerről, akár viselkedéses addikciókról, szex- és szerencsejáték-függőségről, étkezési zavarokról vagy magatartási és pszichés problémákról, mint például a depresszió és a pánik. A problémás családtag hozzátartozóinak is lehetőséget biztosítunk a számukra megfelelő kiút megtalálásában, a krízishelyzetek kezelésében. Függő és hozzátartozói csoportjainkban a közös pontokra összpontosítunk a következő alapelvek mentén: önkéntesség, szermentesség, őszinteség, nyíltság, következetesség, egymás tiszteletben tartása.

- Milyen a foglalkozásokon részt vevők összetétele?
- Először is a függők önsegítő csoportját említeném, amelynek az összetétele jelentősen megváltozott. Az első négy évben döntően intravénás szerhasználók jártak hozzánk, majd ahogy az addikciók egyre színesebb képet mutattak, úgy jelentek meg a kémiai és viselkedéses függőségek, illetve magatartási, pszichés és kapcsolati problémák, amelyeket ma már egyre gyakrabban "diagnosztizálnak" társfüggésnek. Következésképpen jelentősen csökkent a heroinisták száma. Az alapítvány otthont ad öt Anonim Kábítószeresek-, illetve Anonim Alkoholisták-csoportnak is. Ugyancsak jelentős módosulás történt a hozzátartozók összetételében. Kezdetben szinte csak édesanyák jártak. A változás mintegy öt éve érzékelhető, két területen is. A szülők most már párban jönnek, ami nagyon fontos, mert így nagyobb az esélye a hathatós változásnak. Az egyik probléma ugyanis legtöbbször éppen a szülők közötti komoly különbség a fiuk vagy a lányuk "nevelésével" kapcsolatban. A szülők mellett jelen vannak testvérek, nagyszülők, rokonok, barátok, barátnők, esetleg házastársak.

- Kik és milyen feltételekkel vehetnek részt a függő csoport foglalkozásain?

- Két feltétel van. Az első, hogy önkéntes, belső elszánás, motiváció eredménye legyen a segítségkérés. A megismerkedéskor azt szoktuk javasolni, hogy legalább három foglalkozáson vegyen részt, mielőtt végleges döntést hoz. Úgy tapasztaljuk, hogy az esetek döntő részében ez működik. Az idő egyrészt elég arra, hogy az egyén rálásson az itt folyó munkára és tapasztalatokat szerezzen saját magával kapcsolatban. Természetesen mindig vannak olyanok, akiknél nem működik a "terápiás illeszkedés". Ilyenkor ajánlunk egy másik segítőhelyet.

- Mi a másik feltételük?
- A másik feltétel az absztinencia vállalása. Ez a legtöbb esetben szintén nem okoz problémát, sőt segít az épülésben. Ennek ellenére itt is vannak olyanok, akik még nem képesek ezt vállalni. Esetükben lehetőség nyílik egyéni konzultációra, illetve továbbküldjük őket olyan szervezetekhez, ahol ez nem feltétel. Ha pedig valaki megszegi ezt a feltételt, egy hónapig nem járhat csoportba. Ez is jól működik, hiszen lekerül a hazugság szorongató érzése, a visszacsúszások szakmailag elfogadottak, az épülési folyamat részei. A támogatás arról szól, hogy legközelebb találjon más eszközt, mielőtt újra a szerhez vagy bármi máshoz nyúl.

- Milyen végzettséggel és ismerettel rendelkező szakemberek tartják a foglalkozásokat?
- Az alapítványnál a kezdetektől olyan csoportvezetők dolgoztak, illetve dolgoznak, akik maguk is érintettek voltak valamilyen formában. A szakmai vezető pszichiáter. A többiek "megsebzett gyógyítók", akik az épülésük során valamilyen szakmai képzettséget szereztek - szociális munkás, pszichológus, addiktológiai konzultáns vagy egészségtan tanár. Mindegyikünk sok évet töltött el "saját élményekkel", illetve sok év szakmai munka és tapasztalat is van mögöttünk, ami hiteles mintaként is szolgál.



- Ön nemcsak a kuratórium elnöke, hanem szülő és a hozzátartozói csoport egyik segítője is. Milyen céllal hozták létre a hozzátartozók csoportját, és tevékenységük mire terjed ki?

- A csoport indulásakor a résztvevők a rehabilitációról kikerült és az absztinenciát vállaló drogfüggők hozzátartozói közül verbuválódtak. Növekvő létszámmal vesznek részt szülők, házaspárok, elvált szülők közösen. Függő klienseink nagy részének a szülei között is megjelenő probléma a szerhasználat, vagy a magatartási, életvezetési probléma. Nagyon fontosnak érezzük, hogy meglegyen az átjárás a két csoport között, a különböző nézőpontok segíthetik a változtatni akarókat. A hozzátartozónak is kell tudni változnia, régi magatartási megoldásokat elhagyni, új viselkedést kialakítani, gyakorolni a következetességet, ami segítheti az élhetőbb mindennapok kialakulását, hosszú távon pedig a szenvedélybeteg hozzátartozót a talpra állásban.

- Mit jelent ez a gyakorlatban?
- Tapasztalatból tudjuk, ahogy a drogfüggők problémái sem oldódnak meg a detoxikálással, illetve az absztinenssé válással, a hozzátartozóknak is hosszabb időre van szükségük ahhoz, hogy váltani, változtatni tudjanak. Ahogy a drogfüggőknek segítségre van szükségük a "tiszta élet" megtartásában, személyiségük újraépítésében, a társadalomba való visszailleszkedésben - és ehhez a közösség erejére -, ugyanúgy a hozzátartozóknak is jelentős erőforrást és segítséget jelent a csoport. A hozzátartozók - szülők, testvérek, élettársak, nagyszülők, barátok - sem képesek hirtelen váltani, újra bízni, megtalálni a helyes kommunikáció útját.

Újra kell ismerkedniük az absztinenssé vált hozzátartozójukkal. Ezen kívül megnőtt azoknak a résztvevőknek a száma, akik társkapcsolati problémákkal, önértékelési zavarral, illetve nehezen kezelhető, problémás hozzátartozóval élnek együtt. A csoport segítsége abban mutat lehetőséget, hogy meghozzák saját döntéseiket az életüknek azokon a területein is, amelyekkel eddig nem foglalkoztak. Ezek a döntések arra irányulnak, hogy mennyire mernek szembe nézni hozzátartozójuk drogozásával, hogyan viszonyulnak drogot fogyasztó hozzátartozójukhoz. Mi az, amit képesek megtenni anélkül, hogy szeretetlenséggel vádolnák őket, hogyan tudnak felülemelkedni bűntudatukon és az önvád érzésein.

- Mit tehet az, aki még többet szeretne megtudni az önök erőfeszítéseiről, esetleg bajban van?
- Van egy honlapunk, a www.magadert.hu, amelyen minden szükséges adatot, nevet, telefonszámokat megtalálni.


Párvy Tivadar - MTI

Képek:
mack2happy / FreeDigitalPhotos.net
Maggie Smith / FreeDigitalPhotos.net