8 tévhit a pénzügyi tisztánlátás útjában

Számba vettük azokat a széles körben elterjedt pénzügyi tévhiteket, melyek makacsul tartják magukat, és generációról generációra, ismerőstől ismerősig, szomszédtól szomszédig terjednek. Az emberek hajlamosak leegyszerűsített szabályokat keresni a gyorsabb döntéshozatal érdekében. Ezen szóban terjedő szabályok némelyike már a megfogalmazás pillanatában túlzottan leegyszerűsített vagy egyenesen téves, mások idővel váltak ilyenné. A közös bennük, hogy annak ellenére, hogy valószínűnek tűnnek, téves pénzügyi döntéseket eredményezhetnek.

1. Az állam gondoskodik rólunk

Ma már sokan tisztában vannak azzal, hogy az állam elsősorban a költségvetés feltöltéséről gondoskodik. Másodsorban azokról, akik a kormányzó pártokra szavaztak. A média útján minden nap demagógiai cunami ér bennünket. Csak akkor észlelhetjük torzítatlanul a valóságot, ha megtanulunk ellenállni a propaganda-áradatnak!

2. A bank biztosan megőrzi pénzünket

40-50 évvel ezelőtt Magyarországon takarékoskodni csak a bankban lehetett, a bank pedig az OTP volt. Nem is bankba mentünk, hanem az ótépébe. Egyre többen veszik észre manapság, hogy a bank, feltéve, hogy nem jut csődbe, csupán nominális értéken őrzi meg a pénzünket. Névlegesen a pénzünk ugyanannyi, de az inflációs áremelkedések miatt reálisan kevesebbet ér, kisebb a vásárlóereje. A banki kamat sokszor kisebb, mint az inflációs pénzromlás mértéke, tehát reálértékben számolva, pénzünk a bankban fogy.



3. Az állami nyugdíjra lehet számítani

Ebben már egyre kevesebben hisznek. Talán már csak azok, akik nem vesznek tudomást a demográfiai trendekről. A harminc éve tartó katasztrofális mértékű lakosságcsökkenés miatt egyre kevesebb a járulékfizető és egyre több a járadékélvező. Az állami nyugdíjalap vesztességeit a költségvetésből pótolták eddig. A hiány tovább nő, a költségvetés pedig nem bír el többet.

4. A biztosító mindig fizet

Aki nem olvassa el a biztosítási szerződés kisbetűs részeit is, valóban ezt gondolhatja. Tudta-e például, hogy elszenesedhet egész lakása a láng nélküli parázsló égés következtében? A biztosító válasza azonban ez lesz: nem volt nyílt láng, tehát tűz sem volt, ezért nem fizethetünk.Egy csomó ingatlanra például egyáltalán nincs biztosítás sem. 

5. Meg fogom tudni keresni a családnak a szükséges jövedelmet

Azokat a veszélyeket, amelyek bennünket érhetnek, nagy előszeretettel diszkontáljuk: messzinek érezzük őket, valószínűtlennek és jelentéktelennek tűnnek szemünkben. A statisztikák azonban kérlelhetetlenek: a betegség, munkanélküliség, baleset sokkal valószínűbbek, mintsem gondoljuk. Nem reális feltételezni, hogy minden probléma elkerül majd bennünket.

6. Az ingatlanba fektetett vagyon a legbiztonságosabb

A tulajdonolt ingatlan az építőipari technológia gyors fejlődése és a komfort iránti igények növekedésének következtében folyamatosan veszít értékéből, akkor is, ha az állaga nem romlik. Senki sem szereti a húsz éves konyhákat, vizesblokkokat, ablakokat, padlókat, még akkor sem, ha funkcionálisan jó állapotban vannak. Emellett az ingatlan bebetonozott vagyon: nem lehet a lakásnak csak egy szobáját eladni, ha csak egy kis pénzre van szükségünk.



7. Az arany a legjobb befektetés

A pénzverdétől eredetiségi igazolással vásároljuk a befektetési célú aranyat, eladáskor azonban csak törtarany áron értékesíthetjük, feltéve, hogy jó helyen őriztük. Ezt a problémát megkerülhetjük megbízható aranyalapú értékpapír vásárlásával. A kiszámíthatatlan árhullámzás azonban az arany árára is jellemző. Az arany egy spekulatív befektetés, és ezért tudni kell időzíteni: drágán vásárolni, olcsón eladni. Akinek ez nem jön be, az veszít.


8. A tőzsde túl kockázatos

Nem a részvénybefektetés kockázatos, hanem a tudatlanság. Az ember fél attól, ami számára ismeretlen. Aki a részvénybefektetést rövidtávú spekulatív célokra használja, néhány szerencsés kivételtől eltekintve veszíteni fog. Részvényeket vagy részvényalapokat vásárolva az ember értékteremtő gazdasági tevékenységbe fektet be, és ez folyamatosan, de hullámozva fejlődik az idők kezdete óta. Közép- és hosszútávon a részvény jelenti az értékteremtő befektetést.