Görög kultúra 1.

A nyugati műveltségünk gyökerei a tömör dór és karcsú ión oszlopok hazájában, az Olympos isteneiről híres világba nyúlnak vissza.A Kelet és Nyugat közt az égei kultúrába belefúródva a görög nép kitárta magát a Keletről jövő kultúrhatásoknak.

A nyugati műveltségünk gyökerei a tömör dór és karcsú ión oszlopok hazájában, az Olympos isteneiről híres világba nyúlnak vissza.A Kelet és Nyugat közt az égei kultúrába belefúródva a görög nép kitárta magát a Keletről jövő kultúrhatásoknak. A görögség egyéni jellegzetessége, teljesen más, mint a keleti népeké. A keleti ember passzivitásával meghunyászkodik ember és isten között.

A görög kultúrát demokratikus-filozófikusnak mondjuk. A görög ember nem passzív, hanem cselekvő aktív, aki sem ember, sem isten előtt nem hajlik meg túl mélyen. A görög kultúra legrégibb időszakát mykénéi kornak szokták nevezni. A görögök népi hagyományához a két hatalmas eposz az Ilias és az Odysseia.

A mykénei kultúra pusztulása Kr.e.2. évezred legvégén következett be, oka a népvándorlás, az É.ról jövő népek megdöntik ezeket a nagy művelt városokat. Az eposzok ennek az átmeneti kornak a szülöttei. A görög városállam, a polis megalakulásának idejét Kr.e. a 9. századra tehetjük. A polisok élén egy-egy patriarhális király állt. Erre az időre megalakult az Olympos ragyogó és jókedvű istenvilága. Az indogermánok természetimádása a görögöknél vált tökéletessé.

Az emberiesítő görög hitregében az első helyet a Föld foglalja el. Ez a nagy anya, aki megtermékenyül és mindent a földet az ég, azonos. Nap, férfi-Hios; Hold, nő-Selene. A fő helyet Zeus foglalja el, ő trónol az Olymposégi trónján. Az Olymposon kívül a föld alatt, és a vízben is élnek istenek. A víz ősi istenének Okeanosnak helyét Poseidon foglalta el. Ezeknek az isteneknek és herosoknak kultusza egész Görögországban egyforma. A homeroszi eposzok idején és az azt közvetlenül követő időkben a szabad ég alatt mutatják be nekik az áldozatokat, amelyek kezdetben állati áldozatok voltak, később a föld terményeiből állnak. Az istenek a természet és az ember egységes kifejezői, emberi formájú lények és nagyobbak, mint az ember. A művészetben tehát egy olyan esztétikai ideál elérése kell törekedni, amely ezt a nagy és tökéletes, de mégis emberi szépséget kifejezze. A görög egységes vallásos érzését egy-egy szentély fejezi ki. Legnagyobb fontossága Delfinek van. A delfi Apollo-templom minden görög számára jelenzős.

Az atlétikai játékoknak is vallásos gyökerük van. Kifejezésre jut a természet-isten-ember egység felfogása.A görög nemcsak istenében, de önmagában, tehát az emberben is meg akarja valósítani esztétikai ideálját, magát ias a lehető legszebbé az istenhez hasonlatossá akarja tenni. A nevelés is lelki irányban alakul tovább, nemcsak a test, hanem a lélek szépségét is nevelni akarják. Az olymposi játékoknak szerepük van a görög időszámításban. A nyelvi és vallási összetartozáson kívül semmi nem fűzi egymáshoz a görögök kis várossállamait. Mégis a gazdasági és társadalmi fejlődés azonos vonalat mutat minden egyes görög polisban. Ez az út az arisztokráciától a tyranison át a demokráciához vezet.


Görögország hegyes-völgyes meglehetősen terméketlen vidékből áll. A görög paraszt, aki a lakosság zömét képezi elszegénmyedik, ezért kivándorlásra vagy más foglalkozási ágra való áttérésre kényszerült. A kivándorlás új gyarmatosítási folyamathoz vezet, amelynek iránya most nem Kelet, hanem Nyugat. A Kelethez közeli országokban, ahol tanítómesterek éltek, ezenkívül az új foglalkozásra, az iparra való áttérés következik be. Az igaz mellett a kereskedés is meghonosodik, főképpen a tengerhez közel fekvő vidékeken. Ez a gazdasági átalakulás társadalmi átalakulással is járt, amely az arusztokrácia vezető szerepének rovására megy. A paraszt pedig, akinek életigényei megnövekedtek teljesen elszegényedik: hogy mégis megélhesen kölcsönöket vesz igénybe és így földjeit elveszti, mert eladósodik.



A belső társadalmi lázadozást kihasználva, egyes arisztokratáknak sikerül egyeduralmat alkotni a görög városokban. Ezt az intézményt hívják tyranisnak. A tyrannos a nép vállán emelkedve tudatában van annak, hogy a nép őt bármikor elbuktathatja, tehát igyekszik kedvében járni. A Tyrannis bukása és a demokrácia kialakulása közötti időre esik az élet-halálharc, amelyet a görögség Kelettel vívott.

Az athéni városállam minden polgára részt vehet a népgyűlésen és sorsolás útján jelölték ki az esküdtbíróság és az 500-ak tanácsának tagjai. Athén lakosságának jelentős része iparos és kereskedő, már ebben a korban is inkább békés természetűek. A harcias városállam Spárta volt. A régi mykénéi kultúra megdönti, a dórok alakították ezt a városállamot, Spártát, amelynek kulturális fejlődése lényegében eltér a többi görög városállamétól. A műveltségben jóval felettük álló népekkel való folytonos harc katonáskodó állammá formálta Spártát. Spárta és Kréta a két görög városállam, ősi ellenségek.

Ha megtámadták a perzsák Athént, Spárta nem segített nekik, de Athén így is ellenállt a perzsa támadásnak. Az athéni vezetés a marathoni győzelemben egy arisztokrata érzelmű utódoknak Thermostoklesnek nem sikerült tyrannistmegvalósítania, sem Athént újra arisztokrata jellegű államot alakítani. Athén volt a vezető a görög politikai életben, övé lett a hegemónia. Övé a delori szövetség pénztára. Minden egyes szövetséghez tartó város évente egy bizonyos összeget köteles volt befizetni a szövetségi pénztárba. A delosi szövetség megalakulása utáni idő, a híres ötven év a görögség klasszikus kora, vagy a periklési fénykor. Az athéni demokrácia idején az athéni állam ügyeit irányította. Ezt a demokráciát modern szemmel nézzük ügyetlenek látjuk. A dolgozó elemet a rabszolgák képezik. A földművelésben és az iparban is. A rabszolga életigényei mások: egy kevés ruházattal és élelemmel el van mást nem igényelt és nem is, igényelhetett. A rabszolga és a metoikus nem tartoznak a demoshoz. A demos egy uralkodó réteget képvisel, aki próbálja megvédeni saját érdekeit.

A szabad athéni iparos gyakran alkotó művész. Ők maguk nem is tettek különbséget a művész és az iparos között. Dyonisos származása és születése is bizonyops misztikus elemeket tartalmaz. A halhatatlan isten és a halandó nő frigyéből származott. (Zeus + Semele = Dionisos) A dyonosos-kultuszban már régtől benne foglaltatik a halál és a lélek elvont fogalma. A dyonisos-vallás és az orphikus misztikum tulajdonképpen nem kifejezője a görög léleknek inkább keleti hatások érvényesülése.
mm.