Csodák márpedig vannak!

Ismerek egy kisfiút. Amikor mindez történt amiről mesélek épp 8 éves volt. Szinte mindene megvolt hiszen egyke volt, de Ö nem volt boldog mégsem: nagyon szeretett volna kistestvért, de sajnos nem lehetett neki. Korábban majdnem lett kistesója (többször is), ám angyalkává változtak anyukája hasában, még idő előtt. Egy hűvös novemberi este a kisfiú úgy döntött, hogy papírt és tollat ragad és leírja a Jézuskának mit szeretne karácsonyra. Nem, a listán nem kisautó, nem playstation, nem focilabda szerepelt hanem egyetlen sor: JÉZUSKA, ÉN EGY KIS TESÓT KÉREK KARÁCSONYRA!

A papírt szépen kidekorálta, kiszínezte, majd gondosan becsomagolta, mert hiszen a Jézuskának szóló üzenet volt benne, majd ahogy a mesében látta, a szél hátán elküldte a kívánságát .

És láss csodát: a levél elküldése után 1 évvel, a következő karácsonykor kisfiúnak ott volt a hugicája anyukája pocakjában és 2 héttel utána meg is született.


Lassan 3 éve történt és ma imádják egymást, hiszen sokkal erősebb a kötelék közöttük, mintha csak simán tesók lennének! Ez annyira igaz, hogy a kislány első szava is a kisfiú neve volt. Igen hamarabb mondta ki ezt a nevet, mint azt, hogy "anya".

Most azt gondolod, hogy ez csak fikció, csak egy érzelmes bejegyzés, de nem.
Mondom ISMEREM a kisfiút, ugyanis Ö az ÉN KISFIAM a megszületett kislány pedig az ÉN KISLÁNYOM!