Mire figyeljünk, hogy jól menjen a matek?

Szülőként, ha nincs pedagógiai, fejlesztői vagy gyógypedagógiai végzettségünk, nem biztos, hogy tudjuk, milyen képességeket, készségeket kell elsajátítania gyermekünknek, mire iskolába kerül. Melyek azok, amelyek nagyon fontosak a későbbi sikeres iskolai tanulásban? Vannak olyan apróságnak tűnő, jelzés értékű dolgok, melyeket már a "laikus" szülő is észrevehet óvodás korú gyermekén játék közben, melyek előre vetíthetik a későbbi problémákat.

Az óvodások életét, játékait átszövik a matematikai tapasztalatszerzés lehetőségei. Toronyépítésnél például lehetőség van összehasonlításra, mérésre, becslésre (kié magasabb), számlálásra (hány kockából áll). Halmazokat alkothatnak szín, méret, forma szerint. (Pl. rendrakásnál az autók az egyik kosárba, a traktorok a polcra.) dobókocka, dominó használatával kialakul a forma-szám egyeztetése, a számlálás megjelenik az egyszerű társasjátékokban, a népi játékok, körjátékok, mozgásos futójátékok során pedig megjelenik a térben és síkban történő tájékozódás.


 
Figyeljük meg gyermekünket:

• Ha egy új játékot szeretnénk elmagyarázni, könnyen megérti-e a szabályokat?
• Tud-e számlálni? Nem hagy-e ki, nem cseréli fel a hasonló hangzásúakat (4-7)?
• Kialakult-e a mennyiség állandósága? Felismeri-e, hogy a 3 pötty, 3 kacsa, 3 ujj ugyanannyi?
• Tud-e becsülni? Érzi-e a több, kevesebb, ugyanannyi fogalmát?
• Tud-e halmazokat alkotni, válogatni előre megadott szempont szerint?
• Tudja-e egyeztetni a számképet a mennyiséggel?
• Tud-e sorbarendezni nagyság szerint?
• térben, síkban jól tájékozódik?
• jobb-bal megkülönböztetése kialakult-e?
• A már írogató gyermek nem tükrözi-e a számokat?

Ha ezekkel nehézségek vannak, s még ráadásul a figyelem gyengesége is fennáll, gondja van a nagy- és finommozgásokkal, akkor nagyon nagy odafigyelésre, és minél előbb fejlesztő pedagógus, mozgásfejlesztő segítségére van szükség, hogy az iskolába kerülésre ezek a dolgok kialakuljanak.