Aranytanács, amitől a szájszagod megszűnik

A kellemetlen szájszag nem csupán egy kínos jelenség, hanem akár komoly egészségügyi problémákra is felhívhatja a figyelmünket, ámbár alapvetően a kellemetlen szájszagért az életmódbeli szokásaink tehetők felelőssé. Köztudott, hogy bizonyos élelmiszerek fogyasztása - például fokhagyma, retek - után szájszagunk bűzössé válik, sokszor még a fogmosás sem csökkenti azt. De ide sorolhatók a káros szenvedélyek is, mint alkoholfogyasztás, dohányzás.

Nemegyszer a szájüregben elszaporodó baktériumok tehetők felelőssé a rossz leheletért. Ezekre a szájüregi baktériumokra az egészséges emberi szervezetnek szüksége van, nem írthatók ki teljes mértékben és nem is szabad kiírtani őket. A testműködés természetes velejárói, az emésztés első lépcsőfokai. Emésztés során a táplálékban található fehérjéket bontják le, s ezen lebontás során kénes vegyületeket termelnek, melyek szaga az, amit rossz leheletként tapasztalunk.

Gyakori oka a kellemetlen leheletnek a szájszárazság, amikoris nem termelődik elegendő nyál. Ennek oka lehet egyszerű folyadékhiány, azaz keveset iszunk, de bizonyos ételek fogyasztása, a dohányzás és gyógyszerek mellékhatása is állhat a csökkent nyáltermelés hátterében. Az életkor előrehaladtával egyre kevesebb nyálat termelünk, de az éjszakai nyitott szájjal történő alvás, horkolás is kiszáríthatja a szájüreget, ez a reggeli kellemetlen lehelet legfőbb oka.

Milyen betegségekre gondolhatunk rossz lehelet esetében? A legtipikusabbak a gyomorbántalmak, különösképpen, ha gázos böfögés társul hozzá. Ezt követi a cukorbetegség, mely alapvetően acetonszagú lehelettel jár, az alacsony szénhidráttartalmú diéta révén. De a szájüregben is kereshetjük az okot, pl. gennyes ínygyulladás, szuvas fog, vagy orrüregi fertőzés, tüszős mandulagyulladás is szóba jöhet.


 
Friss leheletet varázsolhatunk pillanatok alatt borsmentaolaj szájba csepegtetésével vagy mentolos cukorka szopogatásával. Azt azonban tudni kell, hogy ez csak hirtelen, átmeneti segítség, hisz a cukor elősegíti a baktériumok szaporodását és minél több baktérium, annál több emésztés során felszabaduló kénvegyület, azaz egyenes út a rossz lehelethez. A cukor hosszú távon károsítja a fogakat, a szuvas fog, az íny megbetegedése mind-mind hozzájárul a rossz lehelet kialakulásához.

Nagyanyáink jól bevált praktikáit ma is sikerrel alkalmazhatjuk a rossz szájszag ellen. Hagymás étel fogyasztása után petrezselyem rágcsálásával hamar elűzhető a kellemetlen szájszag. A petrezselyem antibakteriális és gombaölő hatása révén semlegesíti a szájszagot. De hasonlóan eredményes édeskömény, szegfűszeg, ánizsmag elrágcsálása, vagy az ezekből készült főzettel történő öblögetés.

Nem lehet elégszer hangsúlyozni, hogy a rossz lehelet elkerülésében is az elsődleges a megfelelő szájhigiénia kialakítása és fenntartása. A helyes fogmosási technika, a rendszeres fogápolás, beleértve a fogközök és a nyelv felületének tisztítását is, a szájvíz, fogselyem használata mind-mind be kell hogy épüljön a mindennapjainkba. A rendszeres fogászati kontroll egyaránt segít idejében felismerni és kezelni a rossz szájszagért felelős szájüregi betegségeket.