... de mi van a gyász előtt? Tudom, hogy meg fog halni!

Azt sokan tudjuk, hogy a gyász különböző szakaszait különböztethetjük meg egymástól, de azt kevesebben ismerjük, hogy a gyász folyamatába már az az időszak is beletartozik, amikor tudjuk: szerettünk meg fog halni. Szaknyelven ez az anticipációs gyász. Vajon hogy reagálunk erre? Tudjuk a megfelelő mondatokat, szavakat? Elmondhatjuk ezeket?

 Dr. Pilling János munkássága nyomán szeretném bemutatni kicsit részletesebben is a gyász különböző szakaszait,
  1. anticipációs gyász,
  2. sokk,
  3. kontrollált szakasz,
  4. tudatosulás,
  5. átdolgozás és az
  6. adaptáció. 
 

Most anticipációs gyászról és a sokk szakaszáról olvashatunk egy kicsit részletesebben


Az anticipáció szó szótári jelentése: Megelőzés, elébe vágás; olyan előzetes feltevés, amit később a tapasztalat igazol; (meg)előlegezés; (meg)jósolás, sejtetés. Azt jelenti, hogy a gyász előtti szakasz, amelybe már esetleg sejtjük, hogy veszteség fog érni bennünket, valakink meg fog halni. 

De mielőtt még az egyes szakaszokba belekezdenék, azt mindenképpen szeretném kiemelni, hogy minden gyász egyedi, és egy családon belül is a hozzátartozók gyásza egymástól teljesen eltérő lefolyású lehet.
Van, akinél könnyebben és gyorsabban lezajlik ez a folyamat, és van, akinél ez több időt vesz igénybe. Azt is fontos megemlíteni, hogy az egyes szakaszok között nincsenek éles határok, és az is előfordulhat, hogy egy olyan szakaszba lépünk újra vissza, amiben már korábban is jártunk és azt hittük, hogy azon már túl vagyunk. Ez az esetleges visszalépés, ami sok esetben egy-egy felszínre törő emlék, vagy esemény hatására következik be, azonban nem azt jelenti, hogy bármit is rosszul csinálnánk a gyászfeldolgozásunk során. 



 

Ne hasonlítsuk magunkat másokhoz - és másokat se hozzánk!


Amire még érdemes odafigyelni a gyász feldolgozása során, az az, hogy ne kezdjük el összehasonlítani magunkat a rokonokkal, családtagokkal, hogy ők hogyan is haladnak és éppen hol tartanak a folyamatban. Hiszen ha elkezdjük hozzájuk viszonyítani magunkat és mi pont nem ott fogunk tartani, ahol éppen ők, akkor az is felvetheti bennünk azt a kérdést és kétséget, hogy akkor valamit rosszul csinálunk? Hiszen itt vagy ott kellene tartanunk, hozzájuk képest.
A válaszom egyértelműen: NEM. A gyászfeldolgozás során nincsen olyan, hogy valaki jól vagy rosszul gyászol, itt vagy éppen ott kellene már tartania. Hiszen minden gyász és minden gyászfolyamat egyedi, mint ahogyan mi, emberek is. 
 

"Jőni fog, ha jőni kell, A nagyszerű halál"


Amikor számítani lehet a halál bekövetkezésére egy hosszabb, súlyosabb betegség miatt, vagy az életkor végett. Ilyenkor elkezdődhet már a hozzátartozókban egyfajta gyászfolyamat, amit tudományos nyelven anticipációs gyásznak nevezünk. Ez az időszak egy fájdalmas rész, hiszen szinte elérhető közelségbe kerül a szerettünk elvesztése. Viszont ez a nehéz időszak nagyon sok olyan helyzetet is hordoz magában, ami segítheti a későbbi lezárást és elválást. Ekkor lehetőség nyílik az addig tisztázatlan helyzetek, kérdések átbeszélésére, az élet összegzésére és az addig esetleg ki nem mondott érzések megosztására. Lehetőség nyílhat a haldoklóval az addigi, esetlegesen rendezetlen konfliktusok rendezésére és a még befejezetlen tennivalók elvégzésére. Ez az időszak egy érzelmileg eléggé megterhelő szakasz, mind a haldokló szerettünk, mind pedig a család számára is egyaránt. De mégis magában hordozza annak lehetőségét is, hogy még az életben kimondásra kerüljenek fontos, értékes gondolatok. Ha van idő "felkészülni" a halálra - már ha ez egyáltalán lehetséges - sokban könnítheti a gyász folyamatát.  

 

5 dolog, amit megbánnak a gyászolók


Ezek azonban mára már mind-mind olyan helyzetek, amelyek a haldoklás és a halál tabusítása miatt viszonylag távol kerültek tőlünk, viszont ezekre még lehetőséget adtak a korábbi korok hagyományai. Manapság már inkább sokszor arról számolnak be a gyászolók,

 
  1. Milyen sok kimondatlan érzés maradt bennük az elhunyt szerettükkel kapcsolatban.
     
  2. És azt is mondják, hogy mennyire bánják, hogy ezeket nem mondták el nekik akkor, ott, amikor még erre valamilyen lehetőségük lett volna.
     
  3. Azt is mondják, hogy mennyire rossz érzés, hogy maguknak és a szerettüknek is hazudtak azzal, hogy bár mindketten tudták, hogy elkerülhetetlen, még az utolsó percig úgy tettek, hogy a haldokló majd meg fog gyógyulni. A közösen eljátszott színház valójában csak fájdalmat okozott.
     
  4. Nem mondták ki azokat a szavakat, amikre szükség lett volna. Ez néha nem kedves, vagy kellemes dolog, hanem valamilyen szembesülés, bocsánatkérés, vagy éppen vád, amit még ilyenkor esetleg meg lehet beszélni, ha a haldokló tud még válaszolni. 
     
  5. Saját félelmük miatt inkább kimentek, mikor bent kellett volna lenni, inkább hazamentek, mikor maradni kellett volna, mert hallgattak a nővérre/ orvosra, aki elküldte őket, látván a halál angyalának érkezését. 
     
Természetesen ezeknek a kimondására később is van lehetőség és szükség is a gyászfolyamat során, de ha van arra lehetőségünk, hogy még éltükben kimondjuk őket a szeretteinknek, akkor tegyük meg ott azt.
 

A sokk - és ami mögötte van


Amikor pedig bekövetkezik a tragédia, akkor a sokk szakaszába lépünk. Ez az az időszak az, amikor nem akarunk és nem is tudunk tudomást venni a történtekről és csak abban bízunk, hogy egy rossz rémálomban vagyunk, amiből hamarosan fel fogunk ébredni. De aztán valahogy mégiscsak azt tapasztaljuk, hogy az álom nem akar véget érni, hiába erősködünk. A sokk időszaka vagy erős és elárasztó érzelmekkel jár, vagy éppen ellenkezőleg, egyfajta érzelmi kiüresedést, bénultságot, lefagyást idéz elő a gyászolóban. Ennek a szakasznak az időszaka általában pár perctől akár pár napig is eltarthat.  Ez az időszak leginkább arra szolgál, hogy megvédjen minket attól, hogy hirtelen rögtön érezzük a teljes fájdalmunkat és egyfajta kábultság érzés telepedhet ránk.



 
Az, hogy mennyire sokkol bennünket egy hozzátartozónk halála, az nagymértékben attól is függ, hogy milyen volt a halál módja, hogy betegség állt-e a háttérben, számítani lehetett-e rá, baleset, öngyilkosság, vagy esetleg gyilkosság történt.
Fontos tényező még az is, hogy milyen életkorú volt az elhunyt és milyen kapcsolatban álltunk vele. Az, hogy ki milyen mértékben tud haladni a szeretett személy elvesztéséből adódó gyász feldolgozásában, attól is függ, hogy milyen életkorban van, milyen életesemények érték őt eddigi életében, milyen az alapszemélyisége és milyen a kulturális környezete és kapcsolatrendszere. 
 

STOP: gyászfolyamatot nem csak halálesettel járó veszteség indíthat el bennünk, hanem egyéb, más jellegű veszteség is


Ne feledjük el azt, hogy gyászfolyamatot nem csak halálesettel járó veszteség indíthat el bennünk, hanem egyéb, más jellegű veszteség is. Legyen szó akár a munkahelyünk elvesztéséről, egy szakításról, vagy válásról, vagy éppen az eddig kialakult megszokásaink, élethelyzetünk megváltozásáról, vagy például a szabadságunk átmeneti időre történő elvesztéséről. Ezekben az esetekben is az előzőekben megfogalmazott szakaszok mentén tudunk haladni a feldolgozás során, figyelembe véve természetesen az adott veszteség jellegét.
 
A cikket folytatjuk... 

*************************

A cikk írója Nagy Zsolt közgazdász, mentálhigiénés szakember, gyászcsoport vezető és képzésben lévő családterapeuta. 2021 január 21-én indítja 10 alkalmas online önsegítő gyászfeldolgozó csoportját. Szeretettel várja csoportjába mindazokat, akik vigasztalódásra, támogatásra, fájdalmuk és veszteségük feldolgozására vágynak szerettük elvesztése miatti fájdalmas gyászukban egy elfogadó, támogató csoportban. A csoporton való részvétel díja 2 000 Ft/fő/alkalom és előzetes jelentkezéshez kötött.  IDE kattinva felveheted vele a kapcsolatot >>