Körömrágás gyerekkorban? Lelki okok, leszokási módszerek

Rágja a gyerek a körmét? Sebaj! Sokan körömrágás elleni lakk használatával, rászólogatással, piszkálással, mindenféle fura régi babonával, vagy - és ez a legrosszabb! - kézre csapással akarják kezelni, pedig ezek a módszerek nem működnek, sőt egyenesen ártanak a körömrágásról való leszoktatásban. A körömrágás lelki okai, pszichés háttere az, amit meg kell ismerni gyerekeknél, hogy a körömrágásról való leszokás sikeres legyen!


 A körömrágás viszonylag sok gyermek életében jelentkezik, kinél hosszabb, kinél rövidebb ideig, esetleg visszatérő jelleggel. Nagyon sok szülőnek okoz fejtörést ez a „rossz” szokás. A cikk célja, egy kicsit más megvilágításba helyezni ezt a helyzetet.

A gyerek rágja a körmét? - Fogadd el!


A szülők általában le akarják szoktatni a gyereküket a körömrágásról, de nem biztos, hogy azzal tesznek jót. A körömrágásnak nagyon sokszor lelki okai vannak, azaz a körömrágás csak egy tünet. Nem kell feltétlenül hatalmas szorongásra gondolni. Nagyon sok oka lehet, amiért rágja a gyerkőc a körmét. 
 
A körömrágás lelki okai közül néhány példa: 
 

A körömrágás feszültséget vezet le 

(A cikk a kép után folytatódik) 
 

Tulajdonképpen a körömrágás nem egy rossz szokás, hanem egy feszültséglevezető eszköz, amire az embereknek - és így a gyerekeknek is - szüksége van. Ennek tükrében, akár pozitív szokásként is tekinthetünk rá, hiszen az egy szuper dolog, hogy a feszültséget levezeti, nem pedig gyülemlik benne és elnyomja ezeket a negatív érzelmeket. 
 

Mit tehetsz, hogy „leszoktasd”


Először is próbálj meg úgy hozzáállni, hogy ne „leszoktatni” akard, hanem a problémádat megszüntetni. A problémád igazából nem az, hogy a gyerek rágja a körmét, hanem az, hogy benned feszültséget okoz az ő körömrágása.
 
Körömrágásról való leszoktatás lépésről lépésre
Az első lépés: Az elfogadás. 
 
Ha egy szülő elfogadja, hogy a gyereke rágja a körmét, akkor a gyerek legtöbbször magától le is szokik a körömrágásról. Ha ugyanis a szülőben nincs már emiatt feszültség, akkor ezt a gyermek is érezni fogja, és emiatt sokszor benne is megszűnik az eredeti feszültség. 
Ha annak hatására, hogy elfogadtad, mégsem szokik le a gyerkőc, akkor sincs baj, hiszen akkor (ha valóban elfogadtad) már nem fog zavarni, hogy rágja a gyerek a körmét. A problémád (a feszültség a körömrágás miatt) az elfogadás hatására, mindenképpen megszűnik, vagy így vagy úgy.


A gyerkőc vagy abbahagyja a körömrágást (nagyon sokszor ez történik), vagy már nem zavar, nem okoz feszültséget benned, hogy rágja a körmét.
Ha úgy érzed elfogadtad, és továbbra is rágja a körmét, de ez már téged nem zavar, akkor nincs további teendőd. 
 
Második lépés: Engem miért zavar ez? 
 
Ha azonban úgy érzed, hogy Te próbáltad elfogadni, de nem megy, a gyerkőc nem hagyta abba, és téged továbbra is zavar, hogy ő rágja a körmét, akkor onnantól magadon érdemes dolgozni. Azt a feszültséget kellene oldanod, ami benned van ezzel kapcsolatban, hogy valóban megtörténjen az elfogadás. Ahhoz, hogy elérd ezt a mélyebb szintű elfogadást, ahhoz érdemes önismereti úton megközelíteni a témát. 
 
Érdemes ezeket, vagy ehhez hasonló kérdéseket feltenni magadnak, és őszintén megválaszolni, ugyanis ezen válaszok megértéshez vezetnek, ami oldhatja a benned lévő feszültséget és elindíthat a valós elfogadás útján.
 
(A cikk a kép után folytatódik) 



Ha tudod a körömrágás okát


Ha tudod a konkrét okot, hogy mi húzódhat meg a körömrágás hátterében, akkor azzal is érdemes foglalkozni. Ha például tesó érkezik, akkor beszélgethettek róla, bábozhattok, szerepjátékozhattok, ezzel kapcsolatban, rajzolhattok róla, vagy olvashattok ehhez kapcsolódó meséket, hogy ezáltal is oldjátok a gyerkőcben lévő feszültséget. 

Ha például a szülők közötti feszültséget érzékeli a gyerkőc, azt is érdemes megbeszélni az ő szintjén, és biztosítani őt a szeretetünkről. Ez azért fontos, mert sok gyerek magát hibáztatja egy-egy konfliktusért. Érdemes meghallgatni (és komolyan venni), hogy ő mit érez. Ezek a beszélgetések is nagyon sokat segíthetnek.


 

A fesztültség lehet jogos és időt kaphatunk rá, hogy levezessük

 
Ha tudod az okot, akkor fontos azt is megvizsgálni, hogy az valóban csak a gyermekben okoz feszültséget, vagy esetleg benned is van az adott dolog miatt feszültség. Ha ugyanis Te magad is feszült vagy, akkor nyilvánvalóan a gyerkőc érezni fogja a benned lévő feszültséget, és ő is feszült lesz ettől. Ráadásul, ha erre még rájön az, hogy félted, aggódsz a gyereked miatt is, hogy a gyerek azt a helyzetet hogyan dolgozza fel, nem viseli-e meg túlságosan, akkor a gyerkőc duplán is érzi a benned tomboló feszültségeket. Ebben az esetben (is) az lenne a feladat, hogy oldd a benned lévő feszültséget, ugyanis ezt is (csakúgy, mint a feszültséget) megérzi a gyerkőc, és ettől ő is megnyugszik.

(A cikk a kép után folytatódik)


Tippek a belső feszültség oldására


Ha feszülten oldani akarod a feszültséget, az nem fog menni. Adj rá időt és teret. A feszültségoldásra nagyon hatékony, ha relaxálunk, meditálunk, akár mi magunk, akár a gyerkőccel együtt. A tudatosság is sokat segíthet a feszültségek elengedésében. Az aggódás, idegeskedés rengeteg energiát emészt fel, rengeteg feszültséget okoz. Ugyanezt az energiát (hogy aggódsz amiatt, hogy a gyereked, hogy dolgozza fel az adott élethelyzetet) fordíthatod arra is, hogy hiszel a gyermekedben, és arra összpontosítasz, hogy ő is jól reagál, nem viseli meg (majd) az adott helyzet.

 
Az alábbi videó például az iskolás gyerekek számára nyújt konkrét segítséget: 

 
 

Mi az, amit (semmiképp) ne csinálj


  1. Lehetőleg ne szólj rá! Tegyük fel, hogy van egy szokásod, például minden reggel nyugiban kávézol. Mit éreznél, ha jönne valaki, és folyamatosan rád szólna, hogy ne kávézz már minden reggel? Neked sem biztos, hogy jól esne, igaz? Akármilyen nehéznek is tűnik, érdemes azon dolgozni, hogy ne szólj rá, hogy ne rágja a körmét, mert jó eséllyel azzal is csak frusztrálod őt. Semmiképp ne hasonlítgasd másokhoz és soha, de soha ne alázd meg a körömrágás miatt! 
     
  2. Lehetőleg ne büntesd és ne is zsarold! Lehet, hogy látszólag célt érsz el ezekkel a módszerekkel, ideig-óráig leszokik róla, de azzal gyakorlatilag az érzelmei elnyomására, a feszültségek felgyülemlésére „kényszeríted”. Próbálj meg inkább tényleg úgy tekinteni a körömrágásra, hogy az segít, hogy oldódjon a benne lévő feszültség. (Kérd meg azokat, akik a gyerekkel kapcsolatban vannak, hogy legyenek partnereid, és ők se bántsák a gyereket emiatt.) 
     
  3. Lehetőleg ne használj körömrágás elleni lakkot se. Csakúgy, mint a büntetés zsarolás esetében, a körömrágás elleni lakkal is csak arra kényszeríted, hogy elnyomja az érzelmeit. Ugyanez vonatkozik a népi "gyógymódokra", amiket a különféle anyukás csoportokban tömegesen osztanak egymásnak az édesanyák. 
Ha rászólsz, bünteted, zsarolod, de akár az ártalmatlannak tűnő lakkal kezeled a körömrágást, könnyen lehet, hogy bűntudatot alakítasz ki a gyerekben, ami semmiképp nem jó, hiszen az is csak plusz feszültséget generál benne. Szóval mindenképp érdemesebb inkább az elfogadáson dolgozni.
 
(A cikk a kép után folytatódik) 


Mikor fordulj szakemberhez?


Nyilván minden eset egyedi, ha úgy érzed, hogy megnyugtatna ha beszélnél szakemberrel, akkor  érdemes a körömrágás témájában felkészült szakembert választani.  Mindenképpen fordulj pszichológushoz, ha a kicsi folyamatosan rágja a körmét, ha a mindennapi tevékenységét is zavarja már a körömrágás. Ha nyitott, érdeklődő, akkor általában nincs ok az aggodalomra.
 
Kapcsolat a szerzővel >>