Azért vagyok, mert mi vagyunk - boldogság Ubuntun keresztül

Buthán királya a világon elsőként vezette be a bruttó nemzeti boldogság (GDH) fogalmát lakosai jóllétének mérésére. A GDP helyett inkább erre koncentrálnak a királyságban, a boldogság nemzetközi napjának ötlete is tőle származik. Az ENSZ közgyűlése március 20-át a boldogság nemzetközi világnapjává nyilvánította.

A boldogság világnapjának üzenete, hogy az emberek jóllétét más tényezők is befolyásolják, mint a gazdasági növekedési mutatók. 

Mik ezek a tényezők?


Például, hogy ne csak a magunk, hanem mások boldogságát is keressük. Erről szól a következő mese. 
 
Egy afrikai törzs szokásait tanulmányozta munkája során egy antropológus. Sok időt töltött a gyerekek között, és egyszer egy játékot talált ki nekik. Elővette a közeli városból vásárolt cukorkáit, és egy szép kosárba tette a cukrokat, amit aztán elhelyezett egy távolabbi fa tövébe. Odagyűjtötte maga köré a gyerekeket. Azt mondta nekik, hogy ha elkiáltja magát, hogy “Rajta!”, szaladjanak el egy távoli fához - azzal egy fára mutatott a messzeségben. Aki először odaér, az megnyeri az összes cukorkát amit a fa tövében talál. A gyerekek felsorakoztak, és várták a jelet. Amikor az antropológus kiáltott, hogy: "Rajta!”, a gyerekek megfogták egymás kezét, és együtt mentek oda a fához. Megosztoztak az édességen, élvezettel fogyasztották el együtt. Az antropológus meglepődött. Megkérdezte tőlük, hogy miért mentek együtt, amikor bármelyikük megkaphatta volna az összes édességet egyedül is.
A gyerekek azt felelték:
"Ubuntu. Hogyan lehet bármelyikünk is boldog, ha a többiek szomorúak?"

 

Kíváncsi voltam a történet eredetére
, ezért kutattam a világháló berkeit az eredeti történet, a falu, az antropológus neve után. 
Azt találtam, hogy nagyon sokan osztották meg ennek a történetnek valamelyik verzióját. Az előbbi változat tűnt a legteljesebbnek.

Bár a történet valóságtartalma ismeretlen, a kifejezés ‘Ubuntu’ nagyon is létezik. 
Ez felkeltette a kíváncsiságomat, vajon miért ennyire népszerű?

Miért mozgatja meg ennyire az embereket?

 

Rene Descartes-t gyakran nevezik az első modern filozófusnak, és híres mondása, "Gondolkodom, tehát vagyok", megalapozta önmagunkkal kapcsolatos gondolkodásunkat. De létezik egy teljesen másfajta gondolkodásmód a személyes identitásról - egy nem nyugati filozófia, amely elutasítja az egyéniségnek ezt a hangsúlyozását. Egy olyan koncepció, amelyben az én-érzetet a más emberekkel való kapcsolatok alakítják.

 
Az ubuntuizmus egy afrikai filozófiai keretrendszer, amelyet minden dolog és lény összekapcsoltsága,
az emberek kollektív identitása, az elme, a test és a lélek egysége, valamint az interperszonális kapcsolatok értéke jellemez.

Az Ubuntu által hangsúlyozott axióma, az “umuntu ngubuntu ngabantu” azt jelenti, hogy az ember a többi ember által ember. Az Ubuntu a következő mondásokban is megtalálható: "Azért vagyok ember, mert te is az vagy, azért vagyok, mert osztozom és részt veszek" és "Mások miatt vagyok". Az Ubuntu humanista értékeket hangsúlyoz; ezen jellemzők közé tartozik az emberi méltóság, a teljesség, a nagylelkűség, az együttérzés, a gondoskodás-fenntarthatóság, a béke, a társadalmi felelősség, a szociális és az érzelmi intelligencia.
 
A nyugati etika az autonóm és tetteiért felelős döntéshozó egyénre épít, az afrikai erkölcs azonban a közösséget hangsúlyozza. Ez nem jelenti azt, hogy az egyéniség autonómiája ne lenne fontos, vagy hogy a közösség döntene az egyén nevében: ez inkább egy olyan álláspont, amely úgy tekint az emberre, mint ami nem létezik a közösség nélkül, és a közösségre, mint ami nem létezik az egyén nélkül. A mi világunk individualista kultúrájának ellensúlyozója ez a filozófia.
 

Az ubuntu holisztikus jellegű filozófiai elképzelés

 


Az Ubuntu holisztikus világképű. Az Ubu- az Ubuntu szóban az egységet, míg a -ntu a teljességet jelöli. Az ubu az ntu mint "egésszé váló lét". Az Ubuntu fogalma nemcsak az ember-ember kapcsolatokra, hanem az ember-környezet kapcsolatokra is vonatkozik.
Barack Obama, akkoriban elnökként, a Nelson Mandela-emlékünnepségen mondott beszédében az ubuntut úgy határozta meg, mint " ... annak felismerése, hogy mindannyian olyan módon vagyunk összekötve, amely a szem számára láthatatlan; hogy az emberiségnek van egy egysége".
 

Hogyan lehet megmondani, hogy valaki az ubuntu filozófiája mentén cselekszik-e?


Desmond Tutu érsek a ‘Nincs jövő megbocsátás nélkül’  (A megbocsátás könyve) című könyvében fontos támpontokat oszt meg ezzel kapcsolatban. Azt írja, hogy az ubuntu szellemiségű ember együttérző és magabiztos. Megerősíti és támogatja a többieket. 
 
A humanisztikus pszichológusoktól a tech-szakértőkig sokak fantáziáját megragadta ez a filozófiai irányzat. A népszerű Linux operációs rendszer is erről kapta a nevét, amely mindenki számára elérhető és ingyenes, a szoftverfejlesztők szabadidejükben dolgoznak rajta. 
 
A történet eredete tehát tisztázatlan, mivel sem az antropológus, sem a falu neve nem ismert, de ennek ellenére sokakban megragadt. Akkor mi az benne, ami megmozgatott olyan sokakat?  A titok nyitja a mondanivaló mellett a mesélésben rejlik. A történetek lehetőségeket nyitnak meg. Mindenki számára elérhető módon osztanak meg tapasztalati élményeket, gondolatokat, és tudást. Reményt adnak és inspirálnak kihívásokkal teli időkben, segíthetnek visszaadni az emberiségbe vetett hitünket.
 
 
 
 "Ha gyorsan akarsz haladni, menj egyedül. Ha messzire akarsz érni, keress társakat." Afrikai közmondás

A cikk szerzője pszichológus Phd stud., tanár, metamorphoses meseterapeuta