Mit ünneplünk pünkösdkor?

A pünkösd egy zsidó vallásból átemelt ünnep, amely az eredeti jelentése helyett immár a megvilágosodást ünnepli. Jézus mennybemenetele után, ezen a napon áradt ki a szentlélek az emberekre, amelyet gyakran egy fehér galamb szimbolizál. Emellett pedig sokféle érdekes népszokás és hagyomány is alakult az ünnep köré.

 Mikor van pünkösd?

 

A pünkösd a görög pentekoszté szóból ered, amelynek jelentése 50. Mivel a zsidó vallásban a pészách ünneptől számított ötvenedik napon ünneplik a tóraadás ünnepét, ezért ennek a keresztény megfelelőjét, vagyis a pünkösdöt a húsvéttól számított 50. napon kell tartani. Mivel maga a húsvét is egy mozgó ünnep, így az ettől az ünneptől számított időpont is változó lesz, így maga a pünkösd is évről évre más időpontban jön el. Jellemzően május közepe és június közepe között szokott letelni az 50 nap.
 

Pünkösdi népszokások Magyarországon

 

Sokféle népszokás alakult ki mind Európa-szerte, mind hazánkban, tájegységenként kisebb változással, amelyek izgalmas szórakozást is nyújtottak a fiataloknak vagy éppen a zarándokoknak:
 

Pünkösdi király és királyné

 

Magyarországon is az ország több területén elterjedt a pünkösdi király és pünkösdi királyné vagy királynő választás. A szokás csak nevében kötődik a kereszténységhez, illetve magához a pünkösd ünnepéhez, ez egy pogány szokás, amelyre már évszázadokkal korábbról is vannak feljegyzések.
 
A királyt és királynét játékos versenyekkel választották, amelyek között olyan, ma is ismert ügyességi játékok is voltak, mint kötélhúzás. A király és a királyné megválasztását követően, „a rang” valamilyen előnyt is kaptak, amely tájegységenként más és más is lehetett. Sok helyen például a királynőt feldíszítette a többi lány, a fiúk pedig ingyen ihattak a kocsmában.
 

Csíksomolyói búcsú

 

A 15. században kialakult szokás szerint pünkösd ünnepén a székelyek elzarándokoltak a Csíksomlyóra, ahol részt vettek a helyi, Máriához köthető kegytemplomban tartott szentmisén és a körülötte kialakított búcsúban. Mára ez a szokás a magyar keresztény hívők ünnepévé nőtte ki magát, amely több tíz-, de akár százezer zarándokot vonz évről évre.
 
A csíksomolyói búcsúhoz kötődik még a kevésbé ismert napének szokása, amelyet pünkösd hajnalán, napfelkeltekor énekelnek közösen a hívek. Itt a napfelkelte jelképezi a szentlélek kiáradását, ezt várják énekelve a hívek.
 

Májusfa-állítás, lebontás

 

Nem igazán pünkösdhöz kapcsolódó szokás a májusfa-állítása, azonban mégis valamennyire kapcsolódik ehhez az ünnephez is. A májusfa a helyi közösségekben, falvakban a szerelem jelképe volt, amelyet a fiatal férfiak május első napjára virradóra állítottak a kiszemeltjük háza elé. A májusfát díszekkel, egyes térségekben kisebb ajándékokkal tarkították, amelyre a kiszemeltnek is lehetett válasza, a meghódítani kívánt hölgy elutasításként vagy gúnyolódásként zöldséget akaszthatott a fára. Ilyen lehetett például egy krumpli, amellyel azt üzente a leány, hogy az fiúnak krumpliorra van.
 
A májusfát általában pünkösd napján bontották le, amelyet zenés, táncos mulatság kísért. Ennek emlékét őrzi egyik szokásunk elnevezése: a májusfa kitáncoltatása is.
 

Törökbasázás

 

Ez a kevésbé ismert, főként Nyugat-Magyarországra jellemző szokás a gyerekek szokása volt. Pünkösdkor a gyerekek kiválasztottak maguk körül egyet, akinek a ruháját szalmával tömtek ki, ő lett a törökbasa. Ezt követően a kitömött törökbasa és kísérői házról házra jártak, miközben a törökbasát elverték pálcájukkal a kísérők. A vicces előadásért cserébe a törökbasa és kísérői ételt kértek a meglátogatott ház lakóitól.
 

Mi köze a pünkösdi rózsának az ünnephez?

 

A pünkösdi rózsa, más néven bazsarózsa, mint jelképe ennek az ünnepnek első sorban nem magának az ünnepnek a jelképeként került a köztudatba. A bazsarózsa a tavaszhoz és az ünnephez kötődő udvarlási rítusok által került a köztudatba és fonódott össze a pünkösddel. Szokás volt, hogy a bazsarózsát annak a személynek az ablakába helyezték el, akit jövendőbelijeként szeretett volna eljegyezni az ifjú. A lányoknál pedig a népi babona miatt gyakran rakták mosakodó vízbe a gyermekáldás miatt.
 
Ez a rózsafajta gyakran jelenik meg pünkösdi versekben, dalokban és játékokban, valamint szerelmes stófákban is.