Hogyan lehet túlélni a szakítást?

November elején jelent meg Taussig Gerda első regénye Se veled, de nélkülem címmel a Bioenergetic Kiadó gondozásában. Könyvében életének egy nagyon fontos időszakába avatja be olvasóit, kendőzetlen őszinteséggel. Az írónő nem álmodott írói karrierről, könyvkiadásról, csak szeretett írni. Az élete azonban úgy alakult, hogy egy fájdalmas szakítást követően nem látott más kiutat, mint hogy kiírja magából az összes fájdalmát. Az alkotásterápia során egyre erősebb motivációt érzett arra, hogy a saját története által támogatást nyújtson mindazoknak, akik hasonló helyzetben voltak, vannak vagy lesznek. Így vall magáról: "Hétköznapi nő vagyok. Akár a dédanyám, a nagyanyám, az anyám vagy a lányom, sőt, a még meg nem született unokám, Léna. Lehetnék bármelyik nő, aki élt és élni fog, aki valaha félt, aki szeretett. Egy nő vagyok, aki megnyílt a félelemnek és engedte, hogy szeretetté érjen benne. A nő vagyok, aki egy férfiért megszerette önmagát."

Minden kor egyik legjelentősebb közös problémaköre a társkeresés, a párkapcsolat, annak örömei és bánatai. Ez mindig is így volt, csupán az változott időről időre, illik-e beszélni ezekről a dolgokról, vagy sem. Nemhogy írni! Szerencsére elmúltak azok az idők, amikor egy sikertelen próbálkozás szégyennek számított, és mindenki féltve – és közben önmagát rombolva – őrizte magában a „sötét” titkot, hogy kudarcot vallott. Mert bárhogy is történt, feltehetően sokan így élték meg.

„Bevallom, a regényem alapjai nem a nyilvánosság számára születtek. Az hajtott, hogy mind fizikai, mind lelki értelemben segítsem a gyógyulásomat egy fájdalmas szakítás után, aminek feldolgozásában teljesen magamra maradtam. Kimondatlan gondolatok, megválaszolatlan kérdések dolgoztak bennem, így belső párbeszédbe fogtam, majd az érzéseimet levelek formájában is megfogalmaztam. Több mint 200 el nem küldött levél pihent a fiókban” – emlékezett vissza Taussig Gerda, aki írói álnevét két számára jelentőségteljes név kombinálásával alkotta meg. Gerdának hívják a Hókirálynő című mese hősnőjét, aki arra vállalkozik, hogy felolvassza legjobb barátjának jéggé fagyott szívét, a Taussig pedig egy gyermekkorában megismert zsidó házaspár vezetékneve volt, akik jelentős hatással voltak élete alakulására. Írói álnevével az ő emlékük előtt tiszteleg.



Önismereti munka az írás

A könyv megszületése az írónő számára izgalmas kalandnak bizonyult, és teljesen új élményeket, kihívásokat tartogatott. Miközben a több száz levél regénnyé formálódott, a múlt szép emlékű vagy éppen fájdalmas történései megelevenedtek, és nem csupán a párkapcsolat sebei szakadtak fel újra és újra, de az emlékezés magával hozta a gyermekkor, a tinédzserkor és a korai felnőttkor fel nem dolgozott sérüléseit, traumáit is. Kiderült, nem „csak egy” párkapcsolatot kell most feldolgozni, átértékelni és útjára engedni, hanem az egész eddigi életet.

„Amikor szerkesztői biztatásra belekezdtem a regénybe, nem gondoltam volna, hogy ennyire összetett és nehéz út lesz. Érdekes módon, nem maga az írás folyamata viselt meg leginkább, hanem az, amikor a munkával elkészültem és el kellett engednem a könyvet. Hiszen, miközben írtam, visszacsöppentem abba a világba, a párkapcsolatba, újraélhettem számos közös kalandot és megélhettem olyanokat is, melyekhez korábban nem volt merszem. Talán a könyvben megjelenő őszinte hangvétel és karakterábrázolás segíti az olvasót abban, hogy a hétköznapi hősök alakjában önmagára ismerjen. Azt remélem, hogy a megküzdési folyamataimon keresztül más is válaszokat kaphat a saját kérdéseire, elakadásaira, problémáira” – avatott be Taussig Gerda.



Művészeti ágak összefonódása

„Novemberben jelenik meg a regényem, amelyet egy éven keresztül írtam. Úgy érzem, komoly gyógyulási folyamaton vagyok túl, melyben le tudtam tenni lelki terheim nagy részét, hogy teljes lényemmel a céljaim elérésére koncentrálhassak” – mondta az írónő, aki azt is elárulta, hogy már készül a történet folytatása, amelyben a főszereplőnő az elmúlt párkapcsolat tapasztalataival felvértezve úgy dönt: továbblép, és megnyitja szívét egy másik férfi felé.

„A következő kötet befejezésével, egy ciklust lezárva szeretnék kilépni a saját történet kereteiből. Az élet-halál kérdése foglalkoztat most leginkább, erről írnék a jövőben” – tette hozzá Taussig Gerda, aki civil életében banki kockázatelemzőként tevékenykedik, korábban pedig profi sminkesként dolgozott, ami a mai napig megmaradt hobbiként az életében.  

„Nagy álmom, hogy az írást és a sminkelést összekössem, szeretném elmesélni, ha úgy tetszik, megfesteni sminkesként is a történetet. Mindig vonzott ezen a területen az extremitás, az új, izgalmas látásmód bemutatása. Ezúttal is ezt ígérhetem. Egy 8-10 képből álló fotósorozaton keresztül sokféle technika – sminkelés, testfestés, tárgyak és ékszerek rendhagyó alkalmazása – által mutatom majd be azt az elementáris erőt, amellyel ez a két ember kapcsolódott egymáshoz” – vetítette előre a sokoldalú művész.