A nap réme: A bőrrák

Hönigsmann professzor, a bécsi Egyetemi Kórház Bőrgyógyászati osztályának vezetője így írt cikkében: "Minden bőrgyógyász tanúsíthatja: a rákos megbetegedések fele újabban a bőrrák és ezek 2/3-a a napsugarak káros hatásaira vezethetők vissza. Ugyanakkor elmondhatjuk, nem a napsugárzás jelent közegészségügyi problémát, hanem ahogy mi a napon viselkedünk."

Hönigsmann professzor, a bécsi Egyetemi Kórház Bőrgyógyászati osztályának vezetője így írt cikkében: "Minden bőrgyógyász tanúsíthatja: a rákos megbetegedések fele újabban a bőrrák és ezek 2/3-a a napsugarak káros hatásaira vezethetők vissza. Ugyanakkor elmondhatjuk, nem a napsugárzás jelent közegészségügyi problémát, hanem ahogy mi a napon viselkedünk."

A túl sokáig tartó, vagy túl gyakori napozás, a nem eléggé hatékony napvédelem következményei késleltetett bombaként eszünkbe juttathatják azt, hogy bőrünk nem valamiféle védőpajzs, hanem élő szerv. A megoldást is talán ismerjük: Védelem és megelőzés. A bőrrákos daganatok nagyobbik része szerencsére jóindulatú, ám esztétikailag nagyon zavaró és veszélyes dolog. A dermatoonkológiában is érvényes, hogy a gyógyulás esélyei a korai felfedezés időszakában a legjobbak. A bőrdaganatok könnyen észrevehetők, mégsem ritka a súlyos szövetpusztulással járó, befolyásolhatatlan hámdaganat, illetve a feltartóztathatatlanul disszeminálódó, magas mortalitású melanoma. A korai daganatok felismerését nehezíti, hogy gyakran egyéb, nem malignus dermatózisra emlékeztetnek, nem keltve daganat gyanúját. Erről szólunk ezen a héten a HarmoNet oldalain.

Gyakorlati útmutató korai bőrdaganat kórismézéséhez
1. Hámeredetű daganatra utal a kültakarón észlelt, lassú növekedésű, hámképződési rendellenességet mutató, fájdalmatlan képlet, mely az alkalmazott külső kezelésre változást nem mutat. A hangsúly a változáson van, hisz megfelelő kezelés gyógyulást, rosszul megválasztott terápia romlást eredményez.
A gyakorlatban maximum 4 hét elegendő arra, hogy az elkezdett terápia hatása lemérhető legyen.
2. A melanocytarendszer rosszindulatú daganatára, a melanoma kialakulására más jelek utalnak. A korábban meglevő pigmentált naevus növekedése, alakjának, felszínének vagy színének változása a figyelmeztető jel. Egyes esetekben a viszketés az egyetlen figyelemfelhívó tünet. Azonban megelőzően ép bőrön is kialakulhat a pigmentált, viszonylag gyorsan növekvő, szabálytalan képlet! A vérzékenység már korántsem korai klinikai jel, mint ez a melanomáról a köztudatban él! A bőrdaganatok helyes diagnosztizálása elsősorban a bőrgyógyászoktól várható el, de valamennyi, beteget vizsgáló orvos, elsősorban háziorvos óriási szolgálatot tehet, ha felfigyelve a kültakaró malignitásra gyanús elváltozására, szakorvoshoz irányítja betegét. A leggyakoribb precancerozisok és bőrtumorok klinikai jellegzetességeinek rövid felvázolásával ezt a tevékenységet igyekszem segíteni.

A hám legalsó rétegéből eredő borrák, a basalioma (bazalióma)
A basalioma többnyire a napfénynek kitett borterületeken keletkezik. A daganat eleinte apró, fénylő, tömött csomó a bőrön, amely nagyon lassan no, néha olyan lassan, hogy fel sem tűnik az új növedék. Az egyes daganatok növekedési sebessége azonban nagyon eltérő lehet, némelyikük évente 10 millimétert is nőhet. A basaliomák kifekélyesedhetnek, vagy var keletkezhet a közepükön. Néha laposan növekednek és heget utánozhatnak. A basalioma szegélye némelykor gyöngyházfényű lehet. A borrák időnként vérezhet, majd pörkösödhet és gyógyulhat, ennek alapján a beteg sokszor azt gondolja, hogy az elváltozás nem borrák, hanem csak egyszerű seb. Ez az időnkénti kisebesedés és gyógyulás valójában a basalioma vagy spinalioma jellegzetes tünete. A basaliomák ritkán adnak áttétet a test távoli részei-be, inkább a környező szöveteket roncsolják. Ha a basaliomák a szem, száj, csont vagy az agy közelében növekednek, behatolásuk következményei súlyosak lehetnek. A legtöbb betegen azonban csupán a bőrben növekednek. Mindazonáltal a basaliomák korai eltávolításával megelőzhető az alattuk fekvő szervek károsodása.

Kórisme és kezelés
Az orvos a basaliomák többségét ránézésre felismeri. A kórisme megerősítésének szokásos módja az elváltozásból végzett biopszia (próbakimetszés és szövettani vizsgálat). A rendelőben az orvos általában el tudja távolítani az egész daganatot, lekaparva és elektromos tűvel kiégetve vagy kimetszve. Ezen kezelési eljárások előtt érzésteleníti a területet. Ritkán sugárkezelést is végeznek. A kiújuló daganatok és a hegszerű basaliomák esetén mikroszkópos ellenőrzés melletti sebészi eltávolítás (Mohs-módszer) válhat szükségessé. A borrák helyi kezelésére kenőcsöket (pl. fluorouracil) nem szabad használni, mert a gyógyult hám alatt daganatterjedést okozhatnak.

Mit tegyünk a megelőzésért?
A napfény pozitívan befolyásolja hangulatunkat, elengedhetetlen néhány anyagcsere folyamathoz, de jótékony hatásának eléréséhez nem feltétlenül szükséges napoznunk. A D-vitamin szintéziséhez a hétköznapjaink során a szabadban eltöltött néhány perc már elégséges, depressziós hangulatunkon pedig már a fény látványa is javít.

A sugárzások hatásai
A nap ultraibolya sugarainak azonban vannak káros hatásai is, melyeket két csoportra oszthatunk. Az első csoportba tartoznak a közvetlen hatások, amelyek a napozás után néhány órával jelentkeznek. Ilyenek a napégés, a bőrszárazság, a szem szaruhártyájának gyulladása, valamint a szervezetünk fertőzések elleni védelmének, az immunrendszernek a legyengülése. A napozásnak ez utóbbi káros hatását talán kevesen hangsúlyozzák, pedig ilyenkor fokozottan érzékenyek vagyunk számos gyulladásos megbetegedésre. A második csoportba tartoznak a napozás után évekkel, évtizedekkel megjelenő tünetek, melyekre közösen jellemző, hogy elvben már egyetlen leégés után kialakulhatnak, azonban a napon életünk során eltöltött idővel párhuzamosan, egyre valószínűbbé válik megjelenésük. Ilyenek a bőr idő előtti öregedése, ráncosodása, vagy a bőrrákok kialakulása, illetve a szemlencsén szürkehályog képződése. A káros hatásokért a nap legkeményebb ultraibolya sugarai a felelősek, amelyek szerencsére csak nyáron, 11 és 15 óra között jutnak el hozzánk.

Források: http://pro-patiente.hu/pp/books/msd/html/p18/208/basalioma.html

Gyűjtötte: Váraljai