Föld alatti atomkutató központ , a CERN

A CERN számítógépközpontja alapkutatással foglalkozik, a másik főcél az oktatás. Közel-Keleten, Dél-Amerikában nyári iskolákat szerveznek. Egyik nagy fizikus Kenyából származik, a másik Afganisztánból.

A CERN számítógépközpontja alapkutatással foglalkozik, a másik főcél az oktatás. Közel-Keleten, Dél-Amerikában nyári iskolákat szerveznek. Egyik nagy fizikus Kenyából származik, a másik Afganisztánból. Itt ezek a tehetséges tudósok a nemzetiségi ellentétekkel nem foglalkoznak, közösen gondolkodnak, kutatnak.

Ez a világ legnagyobb fizikai kutatóintézete. Az a célja, hogy a különböző országokból összegyűlt emberek közös nyelvet beszéljenek, a tudomány nyelvét. Megépítették a világ legnagyobb részecske ütköztető berendezését. 27 km-es alagútban épül az LHC, melyben a protonokat gyorsítják. Megfelelő sebesség után szinkrontonba teszik, egy idő után sebességük megközelíti a fényét. A protoncsoportok egymás felé tartanak, számukra közeledik a nagy robbanás.


Itt olyan energiák szabadulnak fel, amik csak az ősrobbanás idején lehettek. Ez olyan komputer teljesítményt igényel, amilyet még nem láttak bolygónkon. 10 GB / sec-hoz az eszközök új generációja kell.

(Wolfgang von Reuden) A világ minden információjának 1%-át fogja szolgáltatni. 2007-re olyan számítógépet terveznek, mely az akkor kapható leggyorsabb PC-kből 5000-t tartalmaz. A maiakból 20-40 ezer darab kellene. A világon 10-12 nagy és 50-60 kisebb hasonló számítógépet terveznek. Az új szuperszámítógép neve GRID.

Cél az is, hogy a csúcseredmények mielőbb a hétköznapokban is elérhetőek legyenek. Az orvos-biológiában is a részecskefizika segített – mondja egy indiai orvosnő. A rák elleni kutatásban használják. A CERN élenjár a kristályok és elektro-alkatrészek fejlesztésében.

Eddig minden befektetett fillér háromszoros hasznot hozott. A Sezami nevű szinkrotron megépült Jordániában. Itt dolgozik egy nemzetközi kormányszervezet, melynek vezetői előzőleg a CERN-ben dolgoztak. Egy tanteremben ülnek a palesztinok, izraeliek, irániak. A
nagy Hadron-ütköztetőjén dolgozik egy hatalmas tudósgárda, akik a detektorokat a világegyetem teremtésének közelébe szeretnének juttatni.

A protonok ütköztetésének helyén 1016 Kelvin fok hőmérséklet van. Ez a Nap középponti hőmérsékletének milliárdszorosa. Kiszámítható, hogy mikor volt ilyen forró az Univerzum.
Akkor, amikor az Univerzum mindössze néhány centiméteres volt.

Az Atlaszt tudósok és mérnökök százai építik. Az Atlasszal és másik három új detektorral újra felfedezheti az ember az Univerzumot. Az anyag és antianyag között miért volt valamikor csak parányi különbség. Minden százmillió antirészecske mellett volt százmillió +1 részecske a százmillió pár megsemmisült, és ez az általunk ismert anyag.

De mi a sötét anyag?
A részecskéknek van-e rejtőzködő szuperszimmetrikus párja?
Az anyagból újra kiszabadulhatnak a kvarkok. Még a csillagközi vákuum természete is vizsgálat tárgya. Két vákuum képes egymást taszítani.

Lehet, hogy a világegyetemet a ma hix-nek nevezett rész tölti ki. Ez vákuumbeli súrlódás, így lesz a részecskéknek tömege.
A standard modell szerint az anyagot kétféle típusú részecske építi fel: a leptonok és a hadronok. A hadronok, amelyhez a proton is tartozik, kvarkokból épül fel; míg a leptonok -- úgy tűnik – elemi (azaz tovább nem bontható), pontszerű részecskék. A kvarkok is -- amennyire tudjuk -- a leptonokhoz hasonlóan elemi részecskék. A kvarkok és a leptonok (és az antirészecskéik) az anyag legalapvetőbb összetevői.

A kvarkok különböző állapotokban létezhetnek – háromféle színben: vörösben, kékben és zöldben (és ezek antiszíneiben). Természetesen itt a színeket nem valósi színeknek kell elképzelni, hanem a kvarkok kvantumállapotainak. Annyiban hasonlít ez a tulajdonságuk a valódi színekhez, hogy az egyes összetett részecskék mindig úgy épülnek fel, hogy a színek eltűnjenek. (Egy hadron állhat például egy vörös, egy kék és egy zöld kvarkból. Ez a három valódi szín együtt fehéret adna.)

Az alapvető erők vagy más néven kölcsönhatások lépnek fel a kvarkok és leptonok között. Magát az erőt másfajta elemi részecske csoportok közvetítik – az úgynevezett közvetítők. Három erő jelenik meg a részecskék világában:
- az erős kölcsönhatás kvarkok között hat
- az elektromágneses kölcsönhatás töltött részecskék között
- a gyenge kölcsönhatás kvarkok és leptonok között is.
A negyedik erő a gravitáció, amelynek szinte semmilyen mérhető hatása nincs a részecskék világában, annak ellenére, hogy a mi életünkben nagyon feltűnő.

Ez az első időszak a történelem folyamán, hogy az anyag belső szerkezetének és az anyagban ható erőknek ilyen teljes leírása létezik. Igaz, hogy ma még csak művészi és tudományos szinten, de megvalósult az emberiség egyik legnagyobb álma, hogy világunk legnagyobb gondolkodói közösen dolgoznak a világ megismerésén.
Dobosy Ildikó