Dharamszala szerzetese

Létezett egy hatalmas ország a világ tetején, ahol csodák történtek. Olyan szerzetesek éltek ott, akiknek a lelke el tudja hagyni a testét, és léteztek jóslatok, amelyek meghatározták a jövő történéseit. Az országot földünk legmagasabb hegyei övezik, és uralkodója egy Élő Isten volt.

Létezett egy hatalmas ország a világ tetején, ahol csodák történtek. Olyan szerzetesek éltek ott, akiknek a lelke el tudja hagyni a testét, és léteztek jóslatok, amelyek meghatározták a jövő történéseit. Az országot földünk legmagasabb hegyei övezik, és uralkodója egy Élő Isten volt. Lakhelye egy semmihez sem fogható szépségű vár volt egy vörös sziklán, és a fővárost, Lhászát szigorúan őrizték a szerzetesek. A titokzatos hegyekben még a Kék virág is nyílott. A Dalai Láma 1959-ben, a kínai fennhatóság elleni felkelés bukását követően menekült el Lhászából, kilenc évvel az után, hogy a kommunista csapatok elfoglalták a távoli, hegyekkel övezett térséget. Noha Peking árulónak tekinti, számos tibeti ma is hű az általuk Isten-királynak tartott vallási vezetőhöz.

Az élet az idegen uralom alatt egyre rosszabb és rosszabb lett. A Dalai Láma el tudott szökni, és nélkülözésekkel teli hetek után elérte Indiát. Pandit Nehru fogadta a prominens menekültet. Végeérhetetlenül jöttek a menekültek, és Dharamszalában egy nem hivatalos menekült kormányt alakítottak.

Az elkövetkező évek nehezek voltak. 1962-ben a Dalai Láma elvesztette szeretett édesanyját, majd hamarosan legidősebb bátyját, Lobszang Szamtent, aki még csak ötvenéves volt. Ők voltak a száműzetésben a legnagyobb támaszai. A Dalai Láma iránti csodálat és tisztelet világszerte egyre jobban terjedt. A kínai vezetés nagy bosszúságára a Dalai Láma karizmatikus személyisége hatására a tibetiek szabadságvágya mit sem változott. Az is Őszentsége érdeme, hogy a világ a tibeti népet kétezer éves kultúrájával széles körben, megismerte, és értékeinek szétrombolását,
mint hatalmas veszteséget fogta fel.

Béke Nobel-díj
Őszentsége életének csúcspontja kétségtelenül az volt, amikor 1989-ben megkapta a Béke Nobel-díjat. Az természetes, hogy büszkeséggel tölt el, hogy ez a tisztelt nagy személyiség az én barátom. De akkor is büszke vagyok, ha a tibeti menekültek a száműzetésben sikeresek és kedveltek. Még mindig hálás vagyok, hogy a lhászai tartózkodásomkor olyan nagyvonalúan befogadtak.

Tibetben negyven év óta tart az elnyomás. Lhászából szinte semmi nem maradt. Lhásza kínai város lett, számtalan kínai üzlettel, kocsmák és játéktermek százaival. A Potala körül piroslámpás házak működnek, hogy tudjanak hol szórakozni a megszálló katonák. Évtizedek óta zajlik a rombolás, az elnyomás, a sterilizálások, a genocídium és a politikai nyomás - mindez azonban a tibetiek szabadságvágyát nem tudta megtörni. Hitük és a Dalai Láma iránti tiszteletük töretlen. A világon mindenhol szimpátia-megmozdulások zajlanak a Dalai Láma mellett, és szóban sokan biztosítják őt arról, hogy egyetértenek vele - sajnos azonban a szavakat nem követik tettek.


Az anyagi javak fontosabbnak tűnnek a világnak, mint az emberi jogok. Mégis arról álmodunk, hogy eljön a szabadság napja, és mindazok, akik a Dalai Lámát és az ő népét szeretik, egy hatalmas körmenetben a Potala elé vonulnak, a tibeti teremtő erő eme egyedülálló épülete elé.

Ha a kulturális értékek megsemmisítése tovább is tart, akkor sem fog soha sikerülni a kínaiaknak a világ legmagasabb hegyein, amelyek az országot körülveszik, a tibeti istenek trónusát ledönteni. És ezért a magas hágókon a hívő tibetiek feliratai továbbra is hirdetik: „Az istenek győzni fognak!”

Őszentsége, a XIV. Dalai Láma tavaly augusztusban a világ 44 országából közel tízezer embert vonzott mágnesként a felújított Zürich-Oerlikon Stadionba. Az előadás központi témája az volt, hogy miként legyünk úrrá a szenvedéshez vezető érzelmeken.
Dobosy Ildikó

Vallás fórumajánló

Engedje meg, hogy szeretettel meghívjuk Önt és Partnerét az Impresszum Magazin által rendezett

Mandala a keleti harmónia művészete

című kiállítás megnyitójára.
A kiállítás a Renault Ház autószalonban (XIII. Róbert Károly krt. 96-98) tekinthető meg
2006. május 26-tól június végéig.

Az ünnepélyes megnyitó 2006. május 26-án 18órakor kerül sor, melyre Önt és Partnerét is szeretettel várjuk.

Néhány szó a figyelem felkeltésére:
Magazinunk hét magyar kortárs művész műveit állítja ki, melyekben közös, hogy mandalákat ábrá-zolnak. Mint tudjuk, a mandala egy délkelet –ázsiai művészeti forma, mely az ábrázoláson kívül transzcendens, meditatív spirituális jelentést is hordoz.

Kiállító művészeink: Nagy Szilvia, Paskalau Mariann, Setény Gyöngyi, Schmidt Gabriella,
Székács Zoltán, Szondi László és Verebes Marianna

A kiállított képekkel és az előadókkal szeretnénk néhány órára, Budapestre varázsolni azt az atmosz-férát, mely a mandala művészetét megteremtette.

A megnyitón:
-Mr. Ranjit Rae az Indiai Köztársaság budapesti nagykövete ünnepélyesen megnyitja a kiállítást
-Popper Péter író mond rövid ismertetőt a mandaláról.
-Kertész Éva az Indiaház vezetője megismertet az indiai látás móddal, melyben ez a művészeti
forma megszületett.
-Bíró Ica, test és léleképítő, aki közismert a lélek és test egységének megteremtésére tett fáradozásai- ról, fejti ki gondolatait a mandaláról
-Baranyai Beáta hastánca a szemnek és léleknek felemelő látvánnyal szolgál.
-Bagdi Bella szitár művésznő egy másik érzékszervünkön keresztül idézi elénk Kelet csodálatos
világát.
-Az est folyamán értékes tombola nyereményeket sorolunk ki vendégeink között.

A keleti hangulat megteremtéséhez járulnak hozzá a hennafestéssel, aurafotózással, délkelet-ázsiai ruhák forgalmazásával, indiai tárgyakkal, teával és ételekkel foglalkozó támogatóink, akik a meghívot-taknak mutatják be termékeiket és szolgáltatásaikat.

Hívjuk, és kérjük Önt, legyen vendége ennek a rendezvénynek, személyes jelenlétével tiszteljen meg bennünket, élményekkel gazdagodva vigye jó hírünket a nagyvilágba.