Kölcsönvett fejek – gondolatolvasás hétköznapokon

Aki nem indexel, csak eléd vág, aki utal rá, de nem mondja, az mind azt hiszi, értesz hozzá! Mármint a gondolatolvasáshoz! ... és mi lenne, ha mégis?? Jó lenne? Ezzel a gondolattal már mindenki játszott, csak éppen nem eleget!

Agykontrollos technika – állatokkal könnyű

Aki járt agykontrollra, az emlékezhet arra a technikára, amikor – talán a második napon? – rá lehet venni arra állatokat tudati technikákkal, hogy egy számunkra kívánatos viselkedést folytassanak egy nem kívánatos helyett. A módszert mindig nagy ováció követi, ugyanis az állatokkal viszonylag könnyű sikert elérni.

Én magam a kutyám kiképzése során mindig küldtem a kiképzésnek megfelelő gondolati üzeneteket a kutyának, akivel azóta is jóban vagyunk „metanyelven”. A feladat lényege, hogy alfa tudati szinten az elképzelt állat fejét gondolatban „felhúzzuk” saját fejünkre és megpróbáljuk az ő fején keresztül szemlélni a világot. A mágikus tanokban ezt a technikát tovább is alkalmazzák, ám emberekkel nem könyű.



Az emberi elme túl bonyolult?

Kedvenc szerzőm – Terry Pratchett – így ír erről:

„Sokkal nehezebb ráhatni egy emberi tudatra, mint mondjuk egy rókáéra. Az emberi elme mintegy szégyenfoltnak értékelve ezt, tudni akarja, hogy miért. Hát ezért.

Az állati tudat egyszerű, és ezért élesen körvonalazott. Az állatok sohasem töltenek azzal időt, hogy a tapasztalatokat kis darabokra osszák, és aztán eltöprengjenek az összes kihagyott részen. A világegyetem teljes parádéja takarosan nyilvánul meg számukra úgy mind dolgok a) amikkel üzekedni lehet b) ehetőek c) amik elől el kell rohanni d) sziklák. Ez megszabadítja az elmét a szükségtelen gondolatoktól és vágóélhez juttatja olyasmikben, amik tényleg számítanak. Az átlagállat valójában soha nem próbál meg egyszerre menni és rágógumizni.

Másrészt az átlagember mindenféléről gondolkodik megállás nélkül, különféle szinteken, biológiai napirendek és időjelzők tucatjainak közbeszólásával. Vannak kimondandó gondolatok, meg magángondolatok, meg igazi gondolatok, meg gondolatok a gondolatokról, meg aztán a tudatalatti gondolatok teljes skálája.

Egy ember fejének gondolatolvasása fülsüketítő lárma. Vasútállomás, ahol az összes hangosbeszélő egyszerre beszél. Komplett frekvencia modulálló hullámhossz – és azoknak az adóknak némelyike nem túl jó hírű, törvényen kívüli kalóz tiltott tengereken, amik késő éjszaka az agy limbikus részét megcélzó szövegű felvételeket játszanak le.”


Mit mond a parapszichológus?

A tudatok közötti kommunikáció lehetséges, ám a klasszikus gondolatolvasás valószínűleg csak vásári produkció, csalás maradhat. A hipnózis kutatói ma már az orvoslásban is használják azokat a technikákat, amelyek segítségével a tudatos, éber lét számára ismeretlen területeket is feltérképezhetjük. Számos ilyen kutatásról számolnak be orvosi szaklapok, melyek egyre nagyobb teret adnak a misztikus tanok létezésének, az előző életeknek, sőt a „gondolatolvasást” a tudományosság szintjére emelték.

[kapcsolodo_cikkek] 
A hétköznapi gondolatok olvasásában nem annyira a tudomány orvosi, mint inkább az empirikus, megfigyelő módszerek válhatnak be. Az ember szemének testtartásának beszédmodorának, arckarakterének (fiziognómiájának) felmérése alapján nagyon sokat megtudhatunk arról, hogy az illető hogyan gondolkodik a világról és hogyan viszonyul hozzá, ám magukat a gondolatait, amiket az adott pillanatban gondol és érez, nem valószínű, hogy szó szerint kitalálhatjuk, ugyanis a gondolat sokkal gyorsabb, mint a szó.

Csak gondolatsebességgel működik, így mások gondolatait szó szerint szavakba önteni nem lehetséges. Az együttérzés, a gondolatok megértése annál inkább fontos és hasznos dolog lehet önismeretünk és mások megismerésének útján.