Álomfejtés- titkok nélkül

Az emberek évezredek óta késztetést éreznek arra, hogy megejtsék álmaikat. Arisztotelész, görög filozófus úgy gondolta, hogy az álmok betegségek előjelei, míg az egyiptomiak, a rómaiak és a zsidók szerint az álmok az istenek üzenetei.

Az emberek évezredek óta késztetést éreznek arra, hogy megejtsék álmaikat. Arisztotelész, görög filozófus úgy gondolta, hogy az álmok betegségek előjelei, míg az egyiptomiak, a rómaiak és a zsidók szerint az álmok az istenek üzenetei. A japán uralkodók politikai útmutatást kerestek álmaikban, ezért kifejezetten erre a célra álomserkentő ágyat készítettek csiszolt kőből a királyi palotában, Kyusuban.

A XIX. században az álomfejtésben radikális változást idézett elő Sigmund Freud és Carl Gusztav Jung munkássága. A többi jelentős álomfejtő között meg kell említenünk Fritz Perlst, Medard Bosst és Alfred Adlert, akiknek nevéhez a Gestalt, az egzisztencializmust és a kisebbségi komplexus fogalmának bevezetése kapcsolódik.



Keleti és nyugati értelmezések.
Az embereket ősidők óta lenyűgözték az álmok, melyekkel kapcsolatos kutatásaiknak és elméleteiknek jelentős mennyiségű írásos bizonyítékas maradt ránk.

Asszurbanapli, asszír király (kb. i.e. 668-626) könyvtára számos álomfejtéssel kapcsolatos könyvet és egy személyes álomtabellát tartalmazott, melyeket később a görög Artemidórosz álomfejtéssel foglalkozó nagy jelentőségű műve, az Oneirokritika fő forrásaként alkalmazott.


Az asszírok szerint az álmok a gonosz szellemek művei,akik éjszaka kapcsolatba lépnek az alvóval. A szellemek lehettek olyan halott emberek, akiket az álmodó még életükben ismert, vagy az alvilág más gonosz szellemei is. Ők bújtak meg minden lom mélyén, legyen az jó vagy rossz.
Továbbiak olvashatók a Titkok nélkül sorozat Álomfejtés című könyvében.