A bűnbakkeresés célkeresztjében mindig ott az anya

Antal Orsolya

A világ nem fehér és nem csak fekete. Ha egy fegyelmezetlen emberrel találkozol, akkor azt mondod, ezt se nevelték meg.

Nem biztos, hogy nevelési probléma.

heki

Valóban nem biztos. De tudni kell,hogy nagyban hozzá tartozik az elkövetkezendő életünk során,hogy mit hoztunk otthonról.
Milyen értékeket kaptunk a szüleinktől nagyszülőktől.És itt az egész családról van szó nem egy emberről! Viszont gyereke is válogatja,hogy milyen felfogással bír és van-e elképzelése a jövőt illetőleg.
Azt hiszem ez a topik egy most megjelent írás miatt születet.
Smile

Antal Orsolya

Igen most megjelent írás miatt született. Kíváncsi vagyok itt ki hogyan áll ehhez a dologhoz.
Gyerekkor befejeztével már mindenki megtudja külömböztetni a jót a rossztól
Sanyarú gyerekkor! mondják a rendőrségi hírekben. Na és mi van azokkal, akik aranykanállal szájukban születtek, mégis rossz útra tértek.

Mak

Egyszer nekem azt mondta valaki, hogy 18 éves kora után az ember nem hivatkozhat a gyerekkorára Smile

Antal Orsolya

Illúzió

Illúzió

Antal Orsolya

heki

Antal Orsolya

Én meg amondó vagyok, hogy ki mit, milyen jellemet hozott magával. Rosszat el lehet nyomni, a jót kiemelni, NEVELÉSSEL. De farkas a szőrét elhullajtja, de a természete megmarad, legfeljebb finomul.
Egy érzelem sivár ember bár milyen nevelést kap akkor is az lesz.

Legfeljebb jól tudja álcázni.
Én hiszem és vallom, hogy a magunkkal hozott természetet nem lehet megváltoztatni. Ha nagyon elnyomja, valahol ki ütközik.
Volt szerencsém látni nagyon tanult embert aki laposra verte időnként a családját, csak ő nem kommersz italtól rúgott be, hanem márkás italtól. Szüleit is ismerem, szerény egyszerű emberek, akik mindent megtettek, hogy a gyerkőc tanulhasson. Nem nevelték zsarnoknak,nyaranta dolgozott, egyetemi évei alatt. Mégis egy durva kekeckedő hatalmaskodó basáskodó ember vált belőle.

heki

Antal Orsolya

bellatrixx

Én is egyetértek azzal, hogy 18 éves kor után már nem illik a szülőkre ujjal mutogatni, hiszen tudatosan lehet változtatni a dolgokon, ha valami nem tetszik, nem sajnáltatni kell magunkat, hanem úgy élni, ahogyan mi szeretnénk. Persze erre én is csak sokkal később jöttem rá... Amúgy szülőként pedig én is próbálok fejlődni. A hibákat már (legalábbis amikre később jövök rá) nem mindig lehet kijavítani, legfeljebb levonni a tanulságot, hogy mit kellett volna másképp csinálni... Kár hogy nem a mai eszemmel kezdem újra a kis életüket. Mindenesetre nemcsak én nevelem a gyerekeket, hanem nagyon sok mindent én tanulok tőlük, ők is nevelnek engem... Csak meg kell hallani őket... De ezt is a saját bőrömön tanultam meg...
_________________
Minden nem lehet a tiéd. Hova tennéd?

heki

Igen ez mind nagyon szép és igaz aki ezt belátja. Viszont vannak akik jól érzik benne magukat és eszük ágában sincs rajta változtatni.
Az én exem egyszer azt mondta,hogy az anyja arra tanította:"van férfi munka meg van női munka". Na ő ehhez tartotta is magát mind végig. Nem is volt olyan meló otthon ami férfi meló lett volna. Evil or Very Mad

Na most már van mióta nincs feleség a házban! Laughing

mooshika

Én is egyetértek azzal, hogy mindenki hoz magával egy jellemet, amiből egyaránt kihozhatja a legjobbat és a legrosszabbat is.
Motiváció és önismeret kérdése, milyenné válik felnőtt korára.
Sokszor a szülők is hibáznak, de ha valaki elég tudatos, akkor igenis változtathat magán...és ehhez nem kell 18 utánig várni.
_________________
"Az emberek azt hiszik, hogy birtokolnak egy elmét, pedig az elméjük az, ami fogva tartja őket."