Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Kedvenc versek 7.
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Versrovat
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 05. 05. 05:21    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Szép Ernő
Én úgy szerettem volna élni

Én úgy szerettem volna élni
Minden halandóval beszélni
Mindenkinek nevét kérdezni
Mindenkinek szívét érezni
A járdán osztani virágot
Tegezni az egész világot
Megsímogatni ami állat
Érinteni minden fűszálat
Imádni végtelen sereggel
A napot ha fellangall reggel
És énekszóval összejönni
Az esti csillagnak köszönni
S testvéri csókkal hazatérni
Én így szerettem volna élni.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 05. 21. 20:40    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Johann Wolfgang Goethe:
Mintha...

Mintha
a tested lennék úgy érezz
mintha egy válasz lennék úgy kérdezz
mintha
az utad lennék úgy kövess
mintha
már tiéd lennék úgy szeress
mintha
a szavam lennél úgy beszélj
mintha
csak igaz lennél úgy is élj
mintha
csak napom lennél úgy égess
mintha
az élet lennél úgy éltess
színes széles a csend
ha itt vagy
csend velem
mintha
a vágyad lennék úgy higgy bennem
mintha
egy dallam lennék hallgass engem
mintha
csak véred lennék éltesselek
mintha
csak benned élnék érezzelek
színes a csend
nézd én már majdnem, elfeledtem hinni
s újra érzem hinni lehet
hinnék neked
mindenki azzá lesz amivé tette
a szeretet és a gyűlölet
megváltottál
itt vagy velem újra nekem
nézd, én már majdnem elfeledtem sírni
s újra érzem könnyem meleg
könnyed meleg
Te hoztad el
mindenki vére piros mégis mindenki
más és másképp szeret
Te
így tudtál...
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
kgab1
Neofita


Csatlakozott: 2015.06.16. Kedd 15:46
Hozzászólások: 37

HozzászólásElküldve: 2015. 06. 16. 16:09    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

József Attila - Irgalom

Bizony nem voltam én sem az,
akit a családfők kegyelnek.
És időm sem volt - az igaz -
kikönyörögnöm a kegyelmet.

S bár hűvös, örökkévaló
dolgok közt muszáj őgyelegnem,
a palánkok közt szárnyaló
munkát nem lehet elfelednem.

Mit oltalmaztunk, nincs jelen,
azt most már támadóink védik.
Elejtem képzelt fegyverem,
mit kovácsoltam harminc évig.

És hallgatom a híreket,
miket mélyemből énszavam hoz.
Amíg a világ ily veszett,
én irgalmas leszek magamhoz.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
pihike
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2006.10.30. Hétfő 17:20
Hozzászólások: 1992

HozzászólásElküldve: 2015. 07. 21. 21:39    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Dzsida Jenő: Gyakran eljön

Éjjel meglátogatott.
Azt mondta: szeret engem. Sok-sok nap óta
figyel engem. Szeretne több nevetést látni az arcomon.

Megsimogattam nagy hűvös haját:
az szikrázott, mint karácsonykor a csillagszóró.

Meg akartam csókolni.
Huncutkásan megfenyegetett.

Aztán megígérte, hogy gyakran eljön.
Végtelenné tágult szobámon a puszták illata remegett át,
s mi labdázni kezdtünk nagy, zöld csillagokkal.
_________________
"Az az egy fontos, legyetek jók most, már nem kell túl sok a holnaphoz. Legyetek jók, ha tudtok, a többi nem számít."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 10. 28. 09:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

ESZMÉLET
1

Földtől eloldja az eget
a hajnal s tiszta, lágy szavára
a bogarak, a gyerekek
kipörögnek a napvilágra;
a levegőben semmi pára,
a csilló könnyűség lebeg!
Az éjjel rászálltak a fákra,
mint kis lepkék, a levelek.

2

Kék, piros, sárga, összekent
képeket láttam álmaimban
és úgy éreztem, ez a rend -
egy szálló porszem el nem hibbant.
Most homályként száll tagjaimban
álmom s a vas világ a rend.
Nappal hold kél bennem s ha kinn van
az éj - egy nap süt idebent.

3

Sovány vagyok, csak kenyeret
eszem néha, e léha, locska
lelkek közt ingyen keresek
bizonyosabbat, mint a kocka.
Nem dörgölődzik sült lapocka
számhoz s szívemhez kisgyerek -
ügyeskedhet, nem fog a macska
egyszerre kint s bent egeret.

4

Akár egy halom hasított fa,
hever egymáson a világ,
szorítja, nyomja, összefogja
egyik dolog a másikát
s így mindenik determinált.
Csak ami nincs, annak van bokra,
csak ami lesz, az a virág,
ami van, széthull darabokra.

5

A teherpályaudvaron
úgy lapultam a fa tövéhez,
mint egy darab csönd; szürke gyom
ért számhoz, nyers, különös-édes.
Holtan lestem az őrt, mit érez,
s a hallgatag vagónokon
árnyát, mely ráugrott a fényes,
harmatos szénre konokon.

6

Im itt a szenvedés belül,
ám ott kívül a magyarázat.
Sebed a világ - ég, hevül
s te lelkedet érzed, a lázat.
Rab vagy, amíg a szíved lázad -
úgy szabadulsz, ha kényedül
nem raksz magadnak olyan házat,
melybe háziúr települ.

7

Én fölnéztem az est alól
az egek fogaskerekére -
csilló véletlen szálaiból
törvényt szőtt a mult szövőszéke
és megint fölnéztem az égre
álmaim gőzei alól
s láttam, a törvény szövedéke
mindíg fölfeslik valahol.

8

Fülelt a csend - egyet ütött.
Fölkereshetnéd ifjúságod;
nyirkos cementfalak között
képzelhetsz egy kis szabadságot -
gondoltam. S hát amint fölállok,
a csillagok, a Göncölök
úgy fénylenek fönt, mint a rácsok
a hallgatag cella fölött.

9

Hallottam sírni a vasat,
hallottam az esőt nevetni.
Láttam, hogy a mult meghasadt
s csak képzetet lehet feledni;
s hogy nem tudok mást, mint szeretni,
görnyedve terheim alatt -
minek is kell fegyvert veretni
belőled, arany öntudat!

10

Az meglett ember, akinek
szívében nincs se anyja, apja,
ki tudja, hogy az életet
halálra ráadásul kapja
s mint talált tárgyat visszaadja
bármikor - ezért őrzi meg,
ki nem istene és nem papja
se magának, sem senkinek.

11

Láttam a boldogságot én,
lágy volt, szőke és másfél mázsa.
Az udvar szigorú gyöpén
imbolygott göndör mosolygása.
Ledőlt a puha, langy tócsába,
hunyorgott, röffent még felém -
ma is látom, mily tétovázva
babrált pihéi közt a fény.

12

Vasútnál lakom. Erre sok
vonat jön-megy és el-elnézem,
hogy’ szállnak fényes ablakok
a lengedező szösz-sötétben.
Igy iramlanak örök éjben
kivilágított nappalok
s én állok minden fülke-fényben,
én könyöklök és hallgatok.

J.A.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
szj
Neofita


Csatlakozott: 2005.09.08. Csütörtök 18:01
Hozzászólások: 192

HozzászólásElküldve: 2015. 12. 01. 16:16    Hozzászólás témája: advent Hozzászólás az előzmény idézésével

Ady Endre:
Virágos karácsonyi ének


Óhajtozom el a Magasságba,
Nagy a csúfság idelenn,
De van Karácsony, Karácsony,
Istenem, én Istenem
S ember-vágy küldte Krisztusunkat.

Két gerlicét vagy galamb-fiókát,
Két szívet adnék oda,
Hogyha megint vissza-jönne
A Léleknek mosolya
S szeretettel járnánk jászolhoz.

Krisztus kivánata, Megtartóé,
Lázong át a szívemen,
Mert Karácsony lesz, Karácsony,
Istenem, én Istenem,
Valaha be szebbeket tudtál.

Óhajtozom el a Magasságba
Gyermekségemben kötött
Minden szűzséges jussommal,
Mert az emberek között
Nem így igértetett, hogy éljek.

Követelem a bódító álmot,
Karácsonyt, Krisztus-javat,
Amivel csak hitegettek,
Amit csak hinni szabad,
Csúfság helyett a Magasságot.

Lábainknak eligazitását
Kérem én szerelmesen,
Karácsony jöjjön, Karácsony
És száz jézusi seben
Nyiladozzék ékes bokréta.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Ancsa
Mester


Csatlakozott: 2005.03.29. Kedd 22:55
Hozzászólások: 660

HozzászólásElküldve: 2015. 12. 08. 21:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sohonyai Attila - El kell lökjelek magamtól

El kell löknöm magamtól téged,
mielőtt a veled töltött szépet megmérgezik
a hétköznapokká fakuló, most még
forró együttlétek. Meg is kell bántsalak: fájón,
vörösen, hogy a múlásban se tudjak megszépülni
lényed magányos viszketésében.
El kell hagyjalak, hisz másként mindez a szép
mi most nélkülözhetetlen, egyszer csak sima
közönségesség, amolyan undor lesz, egy
megszokott kacat-muszáj, s ezzel együtt
egymás torkának eső gyűlölet.
Hazudnom is kell neked - e nélkül úgysem
hinnéd, hogy csupán azért hagylak
el, mert már más kell. Hidd inkább, hogy
galád vagyok, csaló, s gazember, minthogy
alább adva, hozzánk méltatlanként kelljen
bizonyosságban izzadjak, mennyire maradnék.
Legmesszebbre vándorolok hát, hátam mögé
utasítva mindent; felégetem, meghazudtolom
mindazt mit lehet – kivéve téged. A távolban
ülve leszek egy végtelen vacogás és nyugalom;
mert sose lehetsz, s mert így örökre együtt maradunk.
_________________
" Mélységesen nem számít, milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahová a köznapok embere soha el nem juthat."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
peti
Mester


Csatlakozott: 2007.04.06. Péntek 10:21
Hozzászólások: 1150

HozzászólásElküldve: 2016. 11. 30. 16:30    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

URSONATE - kurt schwitters performed by michael schmid


https://www.youtube.com/watch?v=PXtDkAnJx7o
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 11. 01. 16:37    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Szami ezt neked találtam.

William Wordsworth: Heten (We are Seven)


Egy egyszerű gyermek
Kinek még oly fürge tüdeje
S izmai életet teremnek
A halált vajon ismerheti-e?

Találkoztam egy kislánnyal
Nyolc éves, így mondta ő
Haja dús volt, sok hullámmal
Éke volt, a legszebb fejfedő

Parasztos volt, egy vadóc
Gyűrött-szakadt rongyosan
A szeme égő, fénylő kanóc
Szépségétől elakadt szavam

˝Nővéred, bátyád, kisleány,szivárvány,
A háznál mennyi gyerek van?˝
˝Mennyi? Hét.˝ Szólt hozzám
S nézett felém álmodozóan

˝És hol vannak? Mondd csak el.˝
Felelte, ˝Heten vagyunk, heten;
Két testvérem Conway-ben nő fel
És kettő kint van, a tengeren.˝

˝Ketten a temetőben fekszenek
Egy nővérem, és a bátyám;
És a temetői kis kunyhóban ott élek
Én, és velem van az édesanyám.˝

˝Mondod, kettő Conway-ben él
És kettő kint van, a tengeren
Mégis heten vagytok, hát beszélj
Hogyan lehetséges ilyen?˝

Ekkor így válaszolt a kisleány,
˝Hét fiú és lány vagyunk mi
De ketten a temetői tölgy alá
Mentek mélyen örökké aludni.˝

˝Kisleány, te még szaladgálsz
S minden izmod életet terem
Ha ők ketten lementek a tölgy alá
Ti nem heten vagytok, csak öten˝

˝A sírok olyan zöldek, láthatod őket˝
A kislány nekem ezt felelte,
˝Alig kell menned ajtónktól, hogy megleld
Ott az egyik sír, s a másik mellette˝

˝A harisnyámat gyakran ott kötöm,
A kendőimet is velük hímezem;
Naphosszat csak ülök a füvön
S a kedvenc dalukat énekelem˝

˝És néha, uram, napnyugta után,
Mikor az ég, akár a parázsló szén
Tálkámmal a házat hátrahagyván
Mellettük vacsorázom én˝

˝Jane nővérem halt meg előbb;
Ágyban feküdt, csak szenvedett,
Majd az Isten felszabadította őt;
És talált neki egy jobb helyet.˝

˝A temetőbe, oda fektettük le;
És mikor a fű száraz lett a végén,
Ott játszottunk ő körülötte
A bátyám John, és én.˝

˝És mikor a föld hófehérre vált
Én szaladtam, csúsztam mindenfelé
A bátyám tőlünk örökre elvált
És oda feküdt, a nővérem mellé˝

˝Hányan vagytok akkor?˝, kérdeztem,
˝Ha kettő a mennyekben van fenn?˝
Hamar megkaptam a feleletet,
˝Heten vagyunk, uram, heten.˝

˝De ők halottak; ők ketten halottak!
A lelkük a mennyekben van fenn!˝
Hiába volt minden igyekezet, mert
A kislány makacsul így felelt,

" De hisz halottak! Mind halott!
Lelkük a Mennybe' fenn. "
S hogy szóm elhalván csöndre vált,

A lánykám kihúzta magát:

" Nem, mi így vagyunk heten! ,,
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 1815

HozzászólásElküldve: 2018. 11. 01. 20:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hangya írta:
Szami ezt neked találtam.

William Wordsworth: Heten (We are Seven)


Egy egyszerű gyermek
Kinek még oly fürge tüdeje
S izmai életet teremnek
A halált vajon ismerheti-e?

Találkoztam egy kislánnyal
Nyolc éves, így mondta ő
Haja dús volt, sok hullámmal
Éke volt, a legszebb fejfedő

Parasztos volt, egy vadóc
Gyűrött-szakadt rongyosan
A szeme égő, fénylő kanóc
Szépségétől elakadt szavam

˝Nővéred, bátyád, kisleány,szivárvány,
A háznál mennyi gyerek van?˝
˝Mennyi? Hét.˝ Szólt hozzám
S nézett felém álmodozóan

˝És hol vannak? Mondd csak el.˝
Felelte, ˝Heten vagyunk, heten;
Két testvérem Conway-ben nő fel
És kettő kint van, a tengeren.˝

˝Ketten a temetőben fekszenek
Egy nővérem, és a bátyám;
És a temetői kis kunyhóban ott élek
Én, és velem van az édesanyám.˝

˝Mondod, kettő Conway-ben él
És kettő kint van, a tengeren
Mégis heten vagytok, hát beszélj
Hogyan lehetséges ilyen?˝

Ekkor így válaszolt a kisleány,
˝Hét fiú és lány vagyunk mi
De ketten a temetői tölgy alá
Mentek mélyen örökké aludni.˝

˝Kisleány, te még szaladgálsz
S minden izmod életet terem
Ha ők ketten lementek a tölgy alá
Ti nem heten vagytok, csak öten˝

˝A sírok olyan zöldek, láthatod őket˝
A kislány nekem ezt felelte,
˝Alig kell menned ajtónktól, hogy megleld
Ott az egyik sír, s a másik mellette˝

˝A harisnyámat gyakran ott kötöm,
A kendőimet is velük hímezem;
Naphosszat csak ülök a füvön
S a kedvenc dalukat énekelem˝

˝És néha, uram, napnyugta után,
Mikor az ég, akár a parázsló szén
Tálkámmal a házat hátrahagyván
Mellettük vacsorázom én˝

˝Jane nővérem halt meg előbb;
Ágyban feküdt, csak szenvedett,
Majd az Isten felszabadította őt;
És talált neki egy jobb helyet.˝

˝A temetőbe, oda fektettük le;
És mikor a fű száraz lett a végén,
Ott játszottunk ő körülötte
A bátyám John, és én.˝

˝És mikor a föld hófehérre vált
Én szaladtam, csúsztam mindenfelé
A bátyám tőlünk örökre elvált
És oda feküdt, a nővérem mellé˝

˝Hányan vagytok akkor?˝, kérdeztem,
˝Ha kettő a mennyekben van fenn?˝
Hamar megkaptam a feleletet,
˝Heten vagyunk, uram, heten.˝

˝De ők halottak; ők ketten halottak!
A lelkük a mennyekben van fenn!˝
Hiába volt minden igyekezet, mert
A kislány makacsul így felelt,

" De hisz halottak! Mind halott!
Lelkük a Mennybe' fenn. "
S hogy szóm elhalván csöndre vált,

A lánykám kihúzta magát:

" Nem, mi így vagyunk heten! ,,


Köszönöm! Smile


"Ha valakit elveszítettünk, akit szerettünk, a lélek azonosulással gyógyul. Egyszer csak észrevesszük, hogy bizonyos tulajdonságait, mozdulatait öntudatlanul is átvettük annak, akit nehéz elengedni. Valami apró gesztust, hangsúlyt vagy mindennapi szokást. Például úgy terítünk, úgy hajtjuk össze a szalvétát, ahogy az elhunyt édesanyánk tette. Valamit föltámasztunk abból, aki elment. A pszichológia ma már tudja: akkor ér véget a gyász időszaka, az elengedés folyamata, amikor az ember azt veszi észre magán, hogy valamit pont úgy csinál, ahogy a számára fontos, általa elveszített személy annak idején, és ráeszmél arra, hogy egy darabkát belőle beépített az énjébe. Őt már nem kapja vissza, de valamit belőle mégis megőrizhet haláláig. Így folyamatosan össze vagyunk kötve mindazokkal, akiket valaha szerettünk, mert a lelkünkben ott van az emlékük, és a viselkedésünkben néhány motívum, amiről tán magunk se tudunk, mert nem tudatosítottuk ezeket. De ha megfigyeljük, rájöhetünk, hogy mit támasztottunk fel azokból, akiket elveszítettünk és megsirattunk."

Bagdy Emőke
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Versrovat Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8
8 / 8 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.