Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Mi az, ami ma elszomorított? 6.
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 6, 7, 8, 9, 10, 11  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Lélekemelő
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Jadis
Főmágus


Csatlakozott: 2005.01.23. Vasárnap 20:38
Hozzászólások: 4390
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 12. 13:24    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Jadis írta:

Szerintem nem zárja ki a nyelvtanulás a magyar nyelv ápolását vagy fordítva.
Nagyon szeretem az anyanyelvem és fontosnak tartom, hogy ha lehet, akkor magyar szavakat használjunk, ha magyarul beszélünk. Sőt, esetleg még helyesen is írjunk, de manapság már az sem divat.

Viszont ugyanígy fontosnak tartom az idegen nyelveket. Nagyon érdekes belekukkantani egy másik ember fejébe azzal, hogy elsajátítod a nyelvét. Iskolai és munkahelyi pályafutásom alatt három idegen nyelvvel találkoztam és tanultam: német, latin és az angol. Utóbbit nem szeretem, de muszájból tanulom, használom. Viszont egészen távol áll tőlem.
Ezzel szemben a latin az szenzációs. (Jó, igaz, a tanárom is az volt, aki tanította.) A latin nyelvtan a maga rendszerével, illetve annak az élménye, hogy klasszikus műveket (inkább részleteket) eredeti nyelven olvashatsz, leírhatatlan. A német pedig inkább erre hajaz, mint az angolra. Viszont mindkét élő nyelv előnye, hogy emberekkel ismerkedhetsz meg és kinyílik a világ.
Kicsit próbálkoztam a japánnal is, aminek egyébként a nyelvtana hasonlít a magyarra, úgyhogy nekünk pl. könnyebb tanulni, mint angol vagy más indoerupóai anyanyelvvel rendelkezőknek.

Érdekességként, pont tegnap jött szembe
ez a cikk, egy dél-afrikai lány, aki magyarul tanul.
Ilyet se hallottam még, hogy a NÉMET nyelv közelebb áll a latinhoz, mint az angolhoz...Én eddig úgy tudtam,hogy a latin a mai olaszhoz, franciához, és spanyolhoz áll közel, a német viszont majdhogynem az angolnak csak egy "dialektusa"...Énis tanultam néhány évig németet, és nagyjábol ismerem az angol nyelvet is, (De élőben használni nem vagyok hajlandó sohasem őket, igaz, nagyon nemis tudok beszélni rajtuk,de azért ISMEREM mindkét nyelvet...)éshát már a kezdet kezdetél is feltünt nekem az, hogy pl. az angol és német szavak szinte ugyanarra az alapszóra épülnek jórészt...pl. a német "Ja", Illetve az angol "yes"...Vagy a német "soldat", illetve az angol "soldier" szó...És így tovább a végtelenségig...Miböl gondolod azt Jadis, hogy a német nyelv közeli rokona a latinnak? Én még sose hallottam ilyet...

Egészen pontosan csak annyit állítottam (vagy akartam, ha esetleg elírtam volna), hogy a német közelebb áll a latinhoz, mint az angol. Ami lemaradt, hogy ez elsősorban a nyelvtanra vonatkozik, szavak terén kb ugyanannyira vannak közel/messze (hozzáállástól függően). Mindkét nyelvben rengeteg latin eredetű szó van amúgy. És igen, az olasz és a francia sokkal közelebb áll a latinhoz, mint az előbbiek, de erről nem is szóltam.

(Amúgy nem vagyok nagy híve a nyelvcsaládos beosztásnak, mert sok tekintetben félrevezető: utólag nagyon nehéz megmondani, hogy két nyelv rokon-e vagy csak hosszú egymás mellett élés miatt átvettek ezt-azt. Arról nem is szólva, hogy nyelvtan csak véges sokféleképpen alakulhat ki, ami szintén megmagyaráz egy-két furcsa "rokoni" kapcsolatot. De ezt csak nagyon zárójelben jegyzem meg.)


Van egy nagyon kedves magyar ismerősöm, akinek a szülei magyarok, de Ausztráliában ismerkedtek meg és az ismerősöm is ott született. Szülei révén megtanult magyarul, a környezet révén pedig angolul. Vele sokat beszélgettem nyelvekről (amúgy most japánban tanít angolt japánoknak). Ő azt mondta, hogy alapvetően képekben gondolkodik, vagyis nyelvfüggetlenül és ha ki kell mondania, akkor kapcsol hozzá egy nyelvet, amin aztán beszél vagy ír.

Amit pedig magamon vettem észre: ha sokat beszélek idegen nyelven (ez jelen esetben a német, angolul nem tapasztaltam, de mondom, az angollal erős ellenérzéseim vannak), akkor egy idő után előbb jut eszembe a keresett fogalom németül, mint magyarul. Nem minden szó, de ha egy pillanatra elakadok vagy nagyon gyakran használom németül, akkor igen. És csak megerősíteni tudom, hogy én sem fordítgatok, hanem csak beszélek (és nagyon nehéz az iskolai rossz szokásoktól és a maximalizmustól megszabadulni). Egy idő után már hallom, ha nem jó nyelvtannal mondom, ilyenkor javítani szoktam, ami segíti a rögzülést.

Hangya: nem véletlen népszerűek manapság a kéttannyelvű iskolák. Smile
_________________
"Megtanítani semmit nem lehet az embernek, csak segíteni, hogy rátaláljon önmagán belül."
/Galileo Galilei/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Jadis
Főmágus


Csatlakozott: 2005.01.23. Vasárnap 20:38
Hozzászólások: 4390
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 12. 13:27    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Samantha írta:
Jadis írta:

Édes, ékes apanyelvünk

Oh Jadis, megelőztél a linkelésben! Smile

Amint olvastam, hogy Hangya Brachfeld Siegfried-et emlegeti, egyből eszembe jutott ez nekem is.
Nagyon szeretem. Volt időszak amikor annyit hallgattam, hogy szinte kívülről tudtam. Sinkovits Imre előadásában pedig páratlan, és utánozhatatlan. Gondolkozom, hogy kinek az előadásában tudnám manapság élvezni... van-e olyan, még ma is élő színészünk, aki felér hozzá?
Lecke feladva.
Honnan ismertétek ti már ezt a mulatságos, de igaz nyelvi játékoskodást? Én most hallottam ezt először...

Nem emlékszem, de szerintem valaki megmutatta. De az biztos, hogy rendszeresen, pár havonta, de akkor egymás után többször meg szoktam hallgatni. Egyszerűen zseniális.
_________________
"Megtanítani semmit nem lehet az embernek, csak segíteni, hogy rátaláljon önmagán belül."
/Galileo Galilei/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 12. 15:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Jadis írta:



Van egy nagyon kedves magyar ismerősöm, akinek a szülei magyarok, de Ausztráliában ismerkedtek meg és az ismerősöm is ott született. Szülei révén megtanult magyarul, a környezet révén pedig angolul. Vele sokat beszélgettem nyelvekről (amúgy most japánban tanít angolt japánoknak). Ő azt mondta, hogy alapvetően képekben gondolkodik, vagyis nyelvfüggetlenül és ha ki kell mondania, akkor kapcsol hozzá egy nyelvet, amin aztán beszél vagy ír.



Ez nagyon érdekes számomra. Ugyanis képekben gondolkozom én is. De az azonos jelentésű orosz szavakhoz egészen más képeket társítok, mint a magyarokhoz. Ha "festészet", magyarul egy barokk női portré, oroszul egy képtár fala, amin festmények sorakoznak. Ezért volt nekem nehéz megtanulni oroszról magyarra fordítani. Eredetileg nem volt kapcsolat a két nyelv között, azt külön kellett kiépíteni.
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 12. 15:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Jadis írta:
Titusz írta:
Samantha írta:
Jadis írta:

Édes, ékes apanyelvünk

Oh Jadis, megelőztél a linkelésben! Smile

Amint olvastam, hogy Hangya Brachfeld Siegfried-et emlegeti, egyből eszembe jutott ez nekem is.
Nagyon szeretem. Volt időszak amikor annyit hallgattam, hogy szinte kívülről tudtam. Sinkovits Imre előadásában pedig páratlan, és utánozhatatlan. Gondolkozom, hogy kinek az előadásában tudnám manapság élvezni... van-e olyan, még ma is élő színészünk, aki felér hozzá?
Lecke feladva.
Honnan ismertétek ti már ezt a mulatságos, de igaz nyelvi játékoskodást? Én most hallottam ezt először...

Nem emlékszem, de szerintem valaki megmutatta. De az biztos, hogy rendszeresen, pár havonta, de akkor egymás után többször meg szoktam hallgatni. Egyszerűen zseniális.

Hajdan, amikor a rádiókabaré szilveszteri műsor volt, és nem hetenként adták, mint mainapság, akkor hangzott el mindkét szám. A Brachfeld Siegfried száma korábban, hozzá képest a Sinkovicsé későbben. Na persze, ez nektek már történelem. Very Happy Very Happy
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2096

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 12. 19:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Na, mindez számomra már kínai... scratch
De nagyon érdekes számomra ez a képekben való gondolkodás.
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2096

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 06:51    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Hangya írta:
Hajdan, amikor a rádiókabaré szilveszteri műsor volt, és nem hetenként adták, mint mainapság, akkor hangzott el mindkét szám. A Brachfeld Siegfried száma korábban, hozzá képest a Sinkovits-é későbben. Na persze, ez nektek már történelem.

Na, akkor egy kis történelemóra:

Humor, kabaré, szatíra - a Magyar Rádióban

Hm...ha konkrétan kerestem volna egy erről szóló cikket, tuti nem találtam volna rá. Smile
Igazából csak Brachfeld Siegfried-ről szerettem volna kicsit tájékozódni...ő valóban már történelem számomra, a "húzó-vonó"-n kívül más "emlékképem" nincs is róla. Az viszont nem fogott meg annyira, mint Sinkovits Imre előadása.

(Némileg paradoxon, hogy egy "szomorkodós" topicban kabaréról beszélünk, de hát így alakult...Smile )
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1894

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 16:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Samantha írta:

Ez jó lehet. Én el sem tudom képzelni, hogy az agyam képes lenne ilyenre...annyira csak a magam "egynyelvű" módján tudok gondolkozni.

Ő még gyermekként tanulta meg mindhárom nyelvet? (Gondolom...)Azt hallottam, hogy jó lehet úgy felnőnie egy gyereknek, hogyha a szülei több nyelven beszélnek anyanyelvi szinten, mert könnyedén elsajátíthatják ők is. Hogyha pl. az egyik szülő az egyik, a másik csak a másik nyelven beszél velük.
Mondjuk én sokat gondolkoztam már azon, hogy hogy lehetséges az, hogy egy kisgyermek nem fogja keverni ilyenkor a két nyelvet? (Gondolom, ha nem, akkor azért nem, mert mindig ki van javítva...)
Tudsz nekem ezzel kapcsolatban válaszolni?
Tudok persze...Miért ne tudnék? A nejem már kiskorátol úgy szokta meg a dolgot, hogy több nyelven is beszél, bár az is igaz,. hogy az oroszt ő is az iskolában kezdte csak tanulni, szóval az orosszal viszonylag későn találkozott először, de mivel állandóan az orosz tévécsatornákat nézték odahaza, hát volt mindig bőven alkalma az orosz tudásának elmélyítésére iskolán kívül is...Meghát azt is elismerte sokszor, hogy NÁLUK az egykori SZU-ban, egész más volt az orosz nyelv megbecsültsége, mint pl. nálunk...Míg mi itt Magyarországon gyűlöltük az oroszokat annó, és ugye a nyelvüket is a történelmi tapasztalatok okán, ők viszont odaát egész másként álltak az orosz nyelv dolgához...Így akkor a nejem lelkesen, és gond nélkül lett hamar perfekt ebböl a nyelvböl is...És a mai napig is úgy vágja, mint a magyart...Emlékszem, ezelőtt néhány évvel járt itt nálunk a faluban egy orosz turistacsoport, és sétálgattak az orosz turisták a falu utcáin...Mivel az orosz turisták tisztában voltak azzal, hogy manapság nálunk már senki sem beszéli gyakorlatilag az oroszt, hát vígan tereferéltek egymás között, abban a tudatban, hogy "úgysem érti senki sem,hogy mit beszélnek egymás között"...És a nejem pont jött a boltbol hazafelé, amikor szembetalálkozott néhány ilyen orosz turistával...Az oroszok végignéztek rajta, aztán az egyik elkezdett élcelődni oroszul a többinek, hogy: "Nézzétek csak, milyen helyes nőci jön itt velünk szembe, nekem bejönne, csak nem tudom leszólítani, mivel nem beszélek semmit se magyarul"...A nejem meg ezt hallva, ahogy elment mellettük, csakúgy mellékesen odavetette nekik a saját, akcentus nélküli orosz nyelvükön hogy:"Sajnálom fiúk, de egyrészt már férjnél vagyok, másrészt meg ti sehogyse vagytok az eseteim, úgyhogy örültem a találkozásnak, további szépeket"...Aztán vígan ellépkedett mellettük, de vagy 10-20 méter után visszanézett az orosz csókákra, és látta, hogy azok még mindig ott állnak teljesen ledöbbenve meg leforrázva, és értetlenül, elképedve pislognak hol egymásra, hol meg rá...Olyan sokkoló dolog volt számukra a váratlan eset, hogy egy helyi "magyar" nőci színtiszta orosz nyelven visszaszólt nekik, hogy percekig szóhoz se jutottak a döbbenettöl...Na...Amikor később mesélte a nejem ezt az esetet, emlékszem, énrám is rámjött a kacagás egyböl, ahogy elképzeltem magamnak ezt az esetet...Tiszta kabaré lehetett...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1894

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 17:09    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hangya írta:
Na akkor. Hogyan tanultam oroszul.
Szüleim már elemibe orosz iskolába írattak, ahol magyar irodalmat, nyelvtant, Magyarország történetét és földrajzát tanultuk magyarul, a többit oroszul. És voltak plusz tárgyaink is, mint orosz irodalom, stb. Első két évben nyelvet tanultunk, magyar tanárnő, magyarul is beszélve tanított. Harmadiktól jöttek az orosz tanárok, akik született orosz tanárok voltak, és kukkot nem szóltak magyarul. Nomostan ennek megfelelően nekem is oroszul kellett felelnem a magam szegényes orosz tudásával.
Az ember két pillanat alatt felfogta, hogy a nyelvhelyességet nyelvtanórán osztályozzák. Számtanból viszont mindegy, hogy rossz a nyelvtan, vagy nem ugrik be a megfelelő szó. Esetleg ha nagyon rosszul hangzott a mondatom, "ingyen" kijavította a tanerő. A lényeg, hogy a szakmai információ helyes legyen, osztályzatot kizárólag erre adtak.
És az ember ezek után mondta ahogy jött. Néhány év után már egyre jobb szókinccsel és nyelvtannal, de kezdettől fogva mertem beszélni.

Zseniális módszer volt a nyelvtanulásra.
És az ember nem fordított, hiszen az orosz nyelvű órákon nem hangzott el egy magyar szó sem. A matematikai fogalmakat később meg kellett tanulni magyarul is, de pl. a 'legkisebb közös többszörös' fogalmán egy pillanatra mindig gondolkoznom kell, amit reflexből tudok, az a 'наименьшее общее кратное'.

És Titusz, tökéletesen értem a feleségedet. Az agyában van három terület, ahol szavak és nyelvtan van. Ha ukránul beszél, az ukrán területet használja, és ukránul jön a mondandója, ha oroszul beszél, az orosz területet használja. Nem fogalmaz más nyelven, azon a nyelven jönnek a mondatok, aminek a területét használja. És igen, az ember ilyenkor azon a nyelven gondolkodik is.
Egy kivétel van: ha káromkodni kell, az csak magyarul jön. Talán annak is van köze a dologhoz, hogy nincs az a tanár, aki megtanít káromkodni. Meg állítólag jajgatni is az anyanyelvén szokott az ember. Very Happy Very Happy

Ha az ember idegen nyelvi környezetben van néhány napnál tovább, akkor automatikusan átkapcsol az idegen nyelvre. Volt, hogy kollégáimmal Németországban dolgoztunk néhány hetet, és a végén akkor is előfordult, hogy németül szóltunk egymáshoz, amikor nem volt jelen német kolléga. Very Happy
Hangya...Meg szabad kérdezni azt, hogy mi volt annak az oka, hogy a szüleid eleve orosz nyelvü iskolába irattak itt, Magyarországon? A szüleid eredetileg nem magyarok voltak, vagy mi volt ennek az oka? Nekem az idők folyamán sokat változott a viszonyom az oroszhoz, úgyhogy amíg gyerekként utáltam, és gyűlöltem az orosz nyelvet, addig mostanára már nincs semmi bajom vele, sőt, néha még orosz nyelvü filmeket is szoktam nézni a netröl...Igaz, érteni nemigen értek belőlük semmit sem, de ez a dolog nemnagyon szokott zavarni, vagy ha nagyon kíváncsi vagyok egy-egy filmbeli párbeszéd értelmére, akkor megkérdezem a nejemet, hogy:" Most miröl beszéltek a szereplők"? Ő meg akkor elmondja...Néha olyan mulatságos tud lenni ez az orosz nyelv...Emlékszem, egyszer arrol beszélgettünk, hogy melyik a "szebb nyelv"...És én azzal érveltem, hogy a magyar, mivel az "jóval nagyobb kifejező erővel bír"...Ezt demonstrálva mondtam a nejemnek, hogy nézzük meg azt, hogy kire fog hallgatni a macskánk, ha rászólunk hogy "menjen ki a szobábol"...(Mivel addig is sokat nevettem már azon, hogy az orosz, ha a macskát ki akarja zavarni a szobábol, akkor azt mondja hogy:"Brez át szjúdá"! Ez nekem valahogy olyan mulatságosan, és komikusan hangzik mindig, hogy a kacagás jön rám állandóan, ha csak meghallom...)Szóval próbaként ráordítottam néhányszor a macskánkra, hogy:Brez át szjúdá! Mire a cica csak nézett rám értetlenül, és tanácstalan szemekkel, hogy "ez most tulajdonképpen mi akarna lenni"? Bezzeg amikor rákiáltottam, hogy:"Sicc ki"! Abbol mindjárt értett...Szóval arra jutottam, hogy azért a mi szép magyar nyelvünknél nincs szebb, és kifejezőbb erejü nyelv a világon...Ezt még egy macska is át tudja szerintem érezni...
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Titusz
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 7:31
Hozzászólások: 1894

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 17:19    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Jadis írta:
Titusz írta:
Jadis írta:

Szerintem nem zárja ki a nyelvtanulás a magyar nyelv ápolását vagy fordítva.
Nagyon szeretem az anyanyelvem és fontosnak tartom, hogy ha lehet, akkor magyar szavakat használjunk, ha magyarul beszélünk. Sőt, esetleg még helyesen is írjunk, de manapság már az sem divat.

Viszont ugyanígy fontosnak tartom az idegen nyelveket. Nagyon érdekes belekukkantani egy másik ember fejébe azzal, hogy elsajátítod a nyelvét. Iskolai és munkahelyi pályafutásom alatt három idegen nyelvvel találkoztam és tanultam: német, latin és az angol. Utóbbit nem szeretem, de muszájból tanulom, használom. Viszont egészen távol áll tőlem.
Ezzel szemben a latin az szenzációs. (Jó, igaz, a tanárom is az volt, aki tanította.) A latin nyelvtan a maga rendszerével, illetve annak az élménye, hogy klasszikus műveket (inkább részleteket) eredeti nyelven olvashatsz, leírhatatlan. A német pedig inkább erre hajaz, mint az angolra. Viszont mindkét élő nyelv előnye, hogy emberekkel ismerkedhetsz meg és kinyílik a világ.
Kicsit próbálkoztam a japánnal is, aminek egyébként a nyelvtana hasonlít a magyarra, úgyhogy nekünk pl. könnyebb tanulni, mint angol vagy más indoerupóai anyanyelvvel rendelkezőknek.

Érdekességként, pont tegnap jött szembe
ez a cikk, egy dél-afrikai lány, aki magyarul tanul.
Ilyet se hallottam még, hogy a NÉMET nyelv közelebb áll a latinhoz, mint az angolhoz...Én eddig úgy tudtam,hogy a latin a mai olaszhoz, franciához, és spanyolhoz áll közel, a német viszont majdhogynem az angolnak csak egy "dialektusa"...Énis tanultam néhány évig németet, és nagyjábol ismerem az angol nyelvet is, (De élőben használni nem vagyok hajlandó sohasem őket, igaz, nagyon nemis tudok beszélni rajtuk,de azért ISMEREM mindkét nyelvet...)éshát már a kezdet kezdetél is feltünt nekem az, hogy pl. az angol és német szavak szinte ugyanarra az alapszóra épülnek jórészt...pl. a német "Ja", Illetve az angol "yes"...Vagy a német "soldat", illetve az angol "soldier" szó...És így tovább a végtelenségig...Miböl gondolod azt Jadis, hogy a német nyelv közeli rokona a latinnak? Én még sose hallottam ilyet...

Egészen pontosan csak annyit állítottam (vagy akartam, ha esetleg elírtam volna), hogy a német közelebb áll a latinhoz, mint az angol. Ami lemaradt, hogy ez elsősorban a nyelvtanra vonatkozik, szavak terén kb ugyanannyira vannak közel/messze (hozzáállástól függően). Mindkét nyelvben rengeteg latin eredetű szó van amúgy. És igen, az olasz és a francia sokkal közelebb áll a latinhoz, mint az előbbiek, de erről nem is szóltam.

(Amúgy nem vagyok nagy híve a nyelvcsaládos beosztásnak, mert sok tekintetben félrevezető: utólag nagyon nehéz megmondani, hogy két nyelv rokon-e vagy csak hosszú egymás mellett élés miatt átvettek ezt-azt. Arról nem is szólva, hogy nyelvtan csak véges sokféleképpen alakulhat ki, ami szintén megmagyaráz egy-két furcsa "rokoni" kapcsolatot. De ezt csak nagyon zárójelben jegyzem meg.)


Van egy nagyon kedves magyar ismerősöm, akinek a szülei magyarok, de Ausztráliában ismerkedtek meg és az ismerősöm is ott született. Szülei révén megtanult magyarul, a környezet révén pedig angolul. Vele sokat beszélgettem nyelvekről (amúgy most japánban tanít angolt japánoknak). Ő azt mondta, hogy alapvetően képekben gondolkodik, vagyis nyelvfüggetlenül és ha ki kell mondania, akkor kapcsol hozzá egy nyelvet, amin aztán beszél vagy ír.

Amit pedig magamon vettem észre: ha sokat beszélek idegen nyelven (ez jelen esetben a német, angolul nem tapasztaltam, de mondom, az angollal erős ellenérzéseim vannak), akkor egy idő után előbb jut eszembe a keresett fogalom németül, mint magyarul. Nem minden szó, de ha egy pillanatra elakadok vagy nagyon gyakran használom németül, akkor igen. És csak megerősíteni tudom, hogy én sem fordítgatok, hanem csak beszélek (és nagyon nehéz az iskolai rossz szokásoktól és a maximalizmustól megszabadulni). Egy idő után már hallom, ha nem jó nyelvtannal mondom, ilyenkor javítani szoktam, ami segíti a rögzülést.

Hangya: nem véletlen népszerűek manapság a kéttannyelvű iskolák. Smile
Jadis...Tőled meg azt szeretném megkérdezni, hogy miként kerültél kapcsolatba a LATIN nyelvvel? Vagy hogy jutott eszedbe az, hogy pont EZT a nyelvet vedd fel a tanulmányaid során? Ha jól tudom, a latint manapság már nagyon kevesen értik, és tanulják...Téged mi motivált pont a latinra? A másik amit még kérdezni szeretnék...Te mint a jelek szerint nyelvészetben némileg járatos illető, miként látod a magyar nyelv dolgát? Finnugornak, vagy töröknek látod? Vagy ilyesmi dolgok kívül esnek már az érdeklődési körödön?
_________________
"Az élet célja a tökéletességre való törekvés. Nem fontos, hogy elérjük a tökélyt, sokkal fontosabb, hogy erre törekedjünk."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 19:27    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Smile Titusz, jó lehetett a feleséged kalandja az oroszokkal! Már én is jártam hasonlóképpen, amikor azt hittem, hogy külföldön a magyart úgysem érti senki. Értette. Szerencsémre annyira nem volt pimasz, amit én mondtam, mint amit a feleségednek mondtak. Very Happy
Bizony megtanultam, hogy akárhol vagyunk, csak vállalható dolgokat szabad mondani magyarul is. Smile
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 19:36    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz, értem én, hogy a magyar nyelvet tartod a világon a legszebb, legkifejezőbb nyelvnek. De had legyek pimasz: honnan tudod, mit lehet oroszul tömören és nagyon plasztikusan kifejezni, amit magyarul nem? Hidd el, hogy egy orosz szövegnek egészen más hangulata tud lenni, mint a magyar, a jó magyar fordításának.
Van pl. az oroszban egy lehetőség, a kicsinyítés. Teljesen normális beszédben, affektálás nélkül egy tárgyat, egy embert kicsinyítő képzővel láthatsz el. Nem azt mondod, hogy szék, hanem székecske. Ezzel, többek között, a magad viszonyát, érzelmi viszonyát tudod jelezni, amivel a szék felé fordulsz. Ezt pl. a magyarban sehogyan nem tudod így kifejezni. Ugyanígy van nagyító képző, amit már nem is lehet egyszerűen lefordítani.
Nem azért... csak mondom... Wink
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2096

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 20:03    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

profile_right
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.


A hozzászólás legutóbb Samantha által 2018. 02. 14. 19:51-kor lett szerkesztve, összesen 2 alkalommal.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hangya
hangya


Csatlakozott: 2005.04.18. Hétfő 7:51
Hozzászólások: 9594
Tartózkodási hely: itt vagyok

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 13. 20:07    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz, kérdezed, hogy hogyan kerültem orosz iskolába. Hosszú leszek.

Az 1940-es évek vége, az 50-es évek eleje egészen más világ volt. A sajtóból az ömlött, hogy a tudás érték, hogy a munkások gyerekeinek soha nem látott lehetősége van tanulni. Az ömlött ránk, gyerekekre, hogy mi vagyunk a jövő, mi vagyunk az ország reménysége. Tanuljunk, mert az országnak kiművelt emberfőkre van szüksége. Minden lehetőség adott ahhoz, hogy tanuljunk.
Más, mint manapság...

A mi családunkban anyámnak voltak rossz érzései azzal kapcsolatban, hogy jó eszű szegény gyerekként nem tanulhatott, pedig szeretett volna. Felnőtt fejjel pótolta esti iskolában, munka és háztartás mellett.
A gyerekének sokkal többet, jobbat szeretett volna.

Az orosz tannyelvű iskolát a pártkáderek gyerekeinek hozták létre, elit iskola volt. Mind a tanárok, mind a környezet, mind a tananyag tekintetében elit iskola volt. A tanulóknak bő 80%-a pártfőkorifeusok, miniszterek és hasonlók gyerekeiből állt. De mint minden időben, minden elitiskolában (az egyháziakban is!) fenntartottak 20 %-ot az egyszerű nép gyerekei számára. Ezen a 20%-on demonstrálták, hogy a főelvtársak gyerekei pont ugyanolyan bánásban és megítélésben részesülnek, mint az egyszerű nép gyermekei. Ez fontos elve volt a nevelésüknek.
Tekintve, hogy az én apám egyszerű munkás volt, nyugdíjazása előtt csoportvezetőségig jutott az Óbudai Hajógyárban, engem a 20% terhére vettek fel az iskolába. Very Happy

A szüleim részéről kizárólag az elit iskola volt szempont, amikor oda írattak, az orosz nyelv talán kevésbé. Illetve az, hogy a gyerek nyelvet tanul, az komoly szerepet játszhatott. Azt hiszem, hogy pont orosz nyelvet tanultunk, az nem játszott nagy szerepet.
_________________
Tudom, hogy hiszem.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Yahoo Messenger MSN Messenger
Jadis
Főmágus


Csatlakozott: 2005.01.23. Vasárnap 20:38
Hozzászólások: 4390
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 15. 09:19    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Jadis...Tőled meg azt szeretném megkérdezni, hogy miként kerültél kapcsolatba a LATIN nyelvvel? Vagy hogy jutott eszedbe az, hogy pont EZT a nyelvet vedd fel a tanulmányaid során? Ha jól tudom, a latint manapság már nagyon kevesen értik, és tanulják...Téged mi motivált pont a latinra? A másik amit még kérdezni szeretnék...Te mint a jelek szerint nyelvészetben némileg járatos illető, miként látod a magyar nyelv dolgát? Finnugornak, vagy töröknek látod? Vagy ilyesmi dolgok kívül esnek már az érdeklődési körödön?

Gimnáziumban kerültem kapcsolatba vele. Első idegen nyelvként németet tanultam és kellett hozzá választani egy másodikat a francia, spanyol, orosz, latin és német nyelvek közül. Az utóbbi eleve kizárt volt, hiszen már azt tanultam első nyelvként, a maradékból a spanyol annyira nem vonzott, franciából pedig tudható volt, hogy lutri, melyik tanárt kapjuk és a 3-ból 2 nem volt túl jó. Úgyhogy szépen bejelöltem első helyen az oroszt, másodikon a latint. Ámde, gondolom a régi beidegződések miatt, nagyon kevesen jelentkeztünk oroszra, ezért nem indult csoport. Nos, így maradt a latin. Smile
(Hozzáteszem, sosem bántam meg, életem legjobb tanára tanította.)

A nyelvészet pedig "családi ártalom", ugyanis a nagyszüleim magyartanárok voltak, a nagypapám ráadásul az egyetemen is tanított a Mai Magyar Nyelv Tanszéken. Úgyhogy nálunk megkerülhetetlen volt a nyelvtan pontos és mélységekbe menő elsajátítása. Ehhez jön hozzá az én analitikus gondolkodású fejem, ami ezt rendszerezi, táblázatosítja stb. Maradjunk annyiban, hogy érdekel, de nem vagyok szakértő. Smile
Nem törnék pálcát egyik elmélet mellett sem, de ami biztosnak látszik, hogy ez sokkal összetettebb kérdés, mint ahogy tanítják. A töröknek hatása volt a magyarra, az biztos és nem csak az itteni 150 év alatt, hanem akár már korábban, Ázsiában is. Biztos vagyok benne, hogy valamilyen kölcsönhatás volt a finnugor nyelvekkel is (akár egészen hosszú ideig), de szerintem nem egy "nyelvcsalád".
Ezekkel a nyelvcsaládokkal az a "baj", hogy utólag már nem lehet megmondani, hogy a hasonlóságok azért vannak, mert együtt alakultak ki és utána váltak szét, vagy azért vannak, mert sokáig voltak egy területen és hatottak egymásra, majd szétváltak.

A nyelvtani hasonlóságokból pedig akár egész vad elképzelések is születhetnek, illetve nem annyira elrugaszkodott, de nem feltétlen igazak is. Ahogy egy nyelvészetet tanult csapattársam szokta mondani: a nyelvtannak véges sok variációja van, vagyis csak néhányféleképpen alakítható ki. Például egy ige idejét kifejezhetjük úgy, hogy hozzárakunk egy toldalékot (pl. magyarban), úgy hogy megváltoztatjuk a szóalakot (pl. latin) vagy úgy, hogy segédigét használunk (pl. angolban tagadó mondatban). Vagy akár a jelző és a jelzett szó: a jelző állhat a szó előtt (pl. magyar) vagy mögött (pl. latin, de a latin is használja alkalmanként előtte). Ezekből érezhető, hogy a világ 6500-7000 (a szám folyamatosan csökken) beszélt nyelvében mindenféle történelmi kapcsolódás nélkül is lehetnek azonos vagy nagyon hasonló nyevtanúak. Pl. van olyan indián nyelv, aminek a nyelvtana majdnem teljesen egyezik a magyaréval.
"A kecsua és az ajmara is ragozó nyelv, akárcsak a legtöbb amerikai indián nyelv, és nincsen bennük nyelvtani nem sem. Az kecsua igék ragozásának logikája is eléggé hasonlít a magyar nyelv ragozására, és az egyeztetés nélküli melléknevek a főnevek előtt állnak. A kecsuában is nagyon sok esete van a főneveknek, szám szerint 19 a magyar nyelv 18 esetéhez képest."

Vagyis a nyelvtani hasonlóságra alapozni egy elméletet eleve nagyon sok buktatót rejt magában.
_________________
"Megtanítani semmit nem lehet az embernek, csak segíteni, hogy rátaláljon önmagán belül."
/Galileo Galilei/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Samantha
Mágus 2.kör


Csatlakozott: 2017.07.13. Csütörtök 14:05
Hozzászólások: 2096

HozzászólásElküldve: 2018. 02. 17. 08:50    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Titusz írta:
Samantha írta:

Ez jó lehet. Én el sem tudom képzelni, hogy az agyam képes lenne ilyenre...annyira csak a magam "egynyelvű" módján tudok gondolkozni.

Ő még gyermekként tanulta meg mindhárom nyelvet? (Gondolom...)Azt hallottam, hogy jó lehet úgy felnőnie egy gyereknek, hogyha a szülei több nyelven beszélnek anyanyelvi szinten, mert könnyedén elsajátíthatják ők is. Hogyha pl. az egyik szülő az egyik, a másik csak a másik nyelven beszél velük.
Mondjuk én sokat gondolkoztam már azon, hogy hogy lehetséges az, hogy egy kisgyermek nem fogja keverni ilyenkor a két nyelvet? (Gondolom, ha nem, akkor azért nem, mert mindig ki van javítva...)
Tudsz nekem ezzel kapcsolatban válaszolni?
Tudok persze...Miért ne tudnék? A nejem már kiskorátol úgy szokta meg a dolgot, hogy több nyelven is beszél, bár az is igaz,. hogy az oroszt ő is az iskolában kezdte csak tanulni, szóval az orosszal viszonylag későn találkozott először, de mivel állandóan az orosz tévécsatornákat nézték odahaza, hát volt mindig bőven alkalma az orosz tudásának elmélyítésére iskolán kívül is...Meghát azt is elismerte sokszor, hogy NÁLUK az egykori SZU-ban, egész más volt az orosz nyelv megbecsültsége, mint pl. nálunk...Míg mi itt Magyarországon gyűlöltük az oroszokat annó, és ugye a nyelvüket is a történelmi tapasztalatok okán, ők viszont odaát egész másként álltak az orosz nyelv dolgához...Így akkor a nejem lelkesen, és gond nélkül lett hamar perfekt ebböl a nyelvböl is...És a mai napig is úgy vágja, mint a magyart...

Nos igen. Én nem pont erre gondoltam, de most már ezt is tudom. Smile
Nem baj a plusz infó, csak nem hiszem, hogy a nejed tudna válaszolni a kérdésemre, mert ő kicsi gyerek kora óta tanul együtt több nyelvet, és nem biztos hogy emlékszik a buktatókra, mert lehet, hogy számára nem voltak, ill. a gyermeki agy nem raktároz el ilyen "felesleges információkat", mint a "félelem" - bár előfordulhat. Egy gyermek "félelemérzete" még minden ponton kisebb. Pont ez a pláne ebben a módszerben (is), hogy a gyereknek könnyebb emiatt.
Értsd ezt úgy, hogy arra gondolok, hogy aki valami "veszélyesebb" dolgot megtanul gyerekként, nincs vele gondja, de felnőttként már a félelem vezérli. Tapasztalatból mondom és állítom: ha pl. még gyerekként tanultam volna meg biciklizni, nem is félnék tőle.
A nyelvtanulásnál, ha nem is ilyen félelemre gondolok, de hasonlóra. Emlékszem, általános iskolásként még nem zavart ha valamit rosszul mondtam oroszórán, (nekem egyébként orosz anyanyelvű orosztanárnőm volt, élvezettel tanított, és - talán gyermeki korom okán is - nem éreztem a környezetemben ellenszenvet sem az oroszok, sem az orosz nyelv iránt.) középiskolásként meg folyton az munkált bennem angol órákon 15-16 éves kor felett, hogy "mindenki hallja, hogy rosszul mondom". S ez ugye egy ördögi kör, mert aztán egyre kevésbé akar az ember beszélni, s egyre kevesebbet is fog, és egyre kevésbé fejlődik. Én így jártam az angol nyelvvel. Na, de ez egy másik történet, hogy én hogy értem ezt meg...majd elmondom később.

Visszatérve: Mivelhogy az egy dolog, hogy hallom hogy "milyen jó azoknak a gyerekeknek, akiknek a szülei több nyelven beszélnek, mert könnyebb a gyerekeknek a nyelvtanulás, ha az egyik szülő az egyik, a másik szülő csak a másik nyelven szól a csemetéhez".
Szóval igazából az gondolkoztatott el - természetesen csak ha Te is szívesen megosztanád velünk, - hogy: "Milyen jó lehet, hogy van itt valaki a személyedben, aki "testközelből", személyes tapasztalatokkal is tudna szolgálni számomra, hogy hogy is működik ez a dolog? Vagyis az érdekelne, hogy a Ti gyermeke(i)tek, hogy vannak ezzel, és szervesen kapcsolódva ehhez, hogy érintett ez titeket a nejeddel és ő(ke)t, a csemeték(ke)t a gyakorlatban ? Mert hát szülőként, felnőttként azért Ti biztosan emlékeztek, ill. tapasztaltátok ennek előnyeit, hátrányait...már - feltéve - ha "együtt", ezzel a módszerrel tanítottátok a nyelveket a gyermeke(i)teknek...
Azt nem feltételezem hogyha Ti tudtok (együttesen) több nyelven akkor azt nem tanítottátok meg neki(k) is. Mondjuk, van ismerősöm, aki nem tanította meg porontyait a másik anyanyelvére, de annak elvi okai vannak, az elbeszéléseidből számomra úgy tűnik, nálatok nincs ilyen gond.

A nejed és az orosz pasik története vicces. Nekem is van hasonló, csak az fordítva volt, ott lányok beszéltek ki egy fiút, feltételezve, hogy úgysem érti a másik... van az így Smile ...szerencsére az eset nem velem történt: írom mindjárt.
_________________
A könyvek mindig csodás birodalmat jelentettek számomra - fehér oldalak, fekete tinta...új világok és új barátok vártak. Amikor először ütök fel egy kötetet, izgatottá tesz a várakozás, hogy vajon hová jutok majd el, és kikkel találkozom benne.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Lélekemelő Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... 6, 7, 8, 9, 10, 11  Következő
7 / 11 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.