Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Kedvenc versek 7.
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Versrovat
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2014. 04. 23. 05:10    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Petri György:

Ha majd

Ha majd itthagylak téged,
kérlek, ne félj,
majd óvlak odaátról, hogy ne érj buta véget,
hogy ne boruljon rád hirtelen az éj.

Ültessél a síromra sok virágot,
árvácskát, gyöngyvirágot, ibolyát,
mikor a pusztulás rólam mindent lerágott,
a virágok legyőzik a halált.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2014. 06. 12. 05:33    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Káli László: Jó lenne
Majd ugye... jössz megint!? Ahogyan jön a gondolat,
betoppansz megint, elhoz hozzám egy boldog pillanat.
És ugye... egyszer úgy érkezel, hogy nem mész többé el?
És ugye... én leszek, én lehetek, ki boldoggá tesz Téged?

Jó lenne megint Veled! Mint abban a percben, amikor
még fogtam a szemed, és néztem a kezed, ahogyan lassan
elengeded szemem tükréből a szivárványszín könnycseppet.
És én a lelkem csókoltam szép szádra abban a pillanatban.
Káli László: Jó lenne


Jó lenne összebújni! Mint két vadgalamb a hólepte faágon
egy téli hajnalon. Mint két testvér... Mint anyához gyermeke,
mint tenyér simul a tenyérbe, ahogyan csak Te tudsz bújni,
pihegve, szerelmesen a vállamra, gondokat messzi kergetve.

Szeretni egymást. Kéz a kézben sétálni a végtelenbe s vissza.
Levenni válladról a terhet, könnyíteni mindazon, amin lehet,
ami bánt. Hogy ne csillogjon gyémánt könnyed soha többé!
Hogy ne fájjon, ami most még fáj, s minden rosszat elfeledj.

Majd ugye... jössz megint?! Miképpen az álom érkezik.
És nem kell, hogy keresselek úttalan utakon még mindig,
hanem itt leszel, és maradsz. Nem többre, csak álomnyi életre.
Akár ölelkező szobrok, mozdulatlan eggyé leszünk ezer évre
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Ancsa
Mester


Csatlakozott: 2005.03.29. Kedd 22:55
Hozzászólások: 660

HozzászólásElküldve: 2014. 10. 17. 22:13    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Bús Királylány írta:
Petri György:

Ha majd

Ha majd itthagylak téged,
kérlek, ne félj,
majd óvlak odaátról, hogy ne érj buta véget,
hogy ne boruljon rád hirtelen az éj.

Ültessél a síromra sok virágot,
árvácskát, gyöngyvirágot, ibolyát,
mikor a pusztulás rólam mindent lerágott,
a virágok legyőzik a halált.


Hmm...szép...
_________________
" Mélységesen nem számít, milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahová a köznapok embere soha el nem juthat."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Ancsa
Mester


Csatlakozott: 2005.03.29. Kedd 22:55
Hozzászólások: 660

HozzászólásElküldve: 2014. 10. 29. 02:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Saját halottamnak tekintelek,
Mint ahogy élőnek is a sajátom voltál,
Így halottként is kisajátíthatlak.
Nem tudom, hogy fogadtak odaát,
Volt-e protokoll, üdvözlőbeszéd,
Beiktattak-e ünnepélyesen?
Vagy mint újoncot csicskásként kezeltek?
Egyáltalán, hogy adminisztrálják
Ott a jövevényt?

Fárasztó út világra jönni,
Nem kevésbé az, onnan exitálni.
Mit kezd az ember a sok földi nyűggel,
Mi rárakódik élete során?
A testét itt hagyja,
Jó, annyival is könnyebb,
De hová rejti el lelke kincseit?

Csupaszon érkezel az Úristen elé?
Számonkér, kifaggat, beszélget veled?
Rádolvassa bűneidet,
Felment vagy elítél?
Nyájas, megértő vagy félelmetes?
Ő az Erő, a képletekbe foglalt?
Ő az emberképmású bibliai Isten?

Milyennek tartja a világot?
Nem szégyell bennünket?
Szeret és megbocsát?
Megbocsát bennünket magának?

Ilyennek képzelted?
Szót értesz vele?
Mit csinálnak a szentek?
Éhezik Gandhi? Meditál Buddha?
Keresztel Jézus? Muzsikál Beethoven?
Vagy semmi érzés, semmi indulat?
Csak a vegyületek és a részecskék
Rázódnak össze, majd szétválnak,
Mint a rossz házasok?
Fúvódik a mindenség hasa?
Tágul a tér, aztán összeszűkül,
Akárcsak itt a földön?

Mondd meg őszintén,
Érdemes volt meghalni?
Itt azért szerettünk, mindenki sajnál,
Én beléd rokkantam,
És életemet adnám egy kézfogásodért.
Gondold meg, gyere vissza!
Címem és szerelmem
Maradt a régi.
Várlak!

(Ágai Ágnes: Kérdések innen oda)

_________________
" Mélységesen nem számít, milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahová a köznapok embere soha el nem juthat."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Ancsa
Mester


Csatlakozott: 2005.03.29. Kedd 22:55
Hozzászólások: 660

HozzászólásElküldve: 2014. 10. 30. 01:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Bódás János: Valahol ki van jelölve helyed…

Azért van síró, hogy vigasztald,
az éhező, hogy teríts neki asztalt.
Azért van seb, hogy bekösse kezed,
vak, elhagyott azért van, hogy vezesd.
Azért van annyi árva, üldözött,
hogy oltalmat nyerjen karjaid között.
Azért roskadnak mások lábai,
hogy terhüket te segíts hordani.
Az irgalmat kínok fakasztják.
Mélység felett van csak magasság.
Hogyha más gyötrődik, szenved – azért van,
hogy te befogadd szívedbe boldogan.
Megmutattad néha legalább,
hogy lelked által enyhült, szépült a világ?
Vagy tán kezedtől támadt foltra folt
ott is, ahol eddig minden tiszta volt?

Mi vagy?
Vigasznak, írnak szántak,
menedéknek, oszlopnak, szárnynak.
Valahol rég… siess… keresd,
Ki van jelölve a helyed.

Csak ott leszel az, aminek Isten szánt,
másként céltalan lesz az életed,
s a sors ekéje bármily mélyen szánt,
mag leszel, mely kőre esett.
Elkallódott levél leszel,
mely a címzetthez nem jut el.
Gyógyszer, mely kárba veszett,
mit sohasem kap meg a beteg.
Rúd leszel, de zászlótalan,
kalász leszel, de magtalan.
Cserép, melyben nem virít virág,
s nem veszi hasznát
sem az ég, sem a világ.
_________________
" Mélységesen nem számít, milyennek látnak bennünket mások, ha a mi ablakaink a képzeletre nyílnak, s ha tükreink olyan világba vezetnek, ahová a köznapok embere soha el nem juthat."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kiscipő
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2004.11.19. Péntek 1:53
Hozzászólások: 1381

HozzászólásElküldve: 2014. 10. 30. 16:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kozák Mari--Különös ballada

Mire a reggel megérkezett,
a kereszt dalba kezdett,
a vén síron a virágok
anyó lába elé feküdtek.

Füzek vállán a madarak
halkan beszélgetve
dicsérték a tegnapi napot,
a temető hallgatott.

-Csend vigyázta az álmot,
felhők könnye megeredt,
s anyó apóval
halkan beszélgetett.-

Mióta elmentél, kedvesem,
a rét virágot nem terem,
az öreg diófa az udvaron
haldoklik minden napon.

Tetőn a kémény kesereg,
lehajtja fejét az eresz,
sarokban a gereblye,
mellette pihen az eke.

Nem láttak azóta víg napot,
eső mossa csak az ablakot,
az ajtó halkan sírdogál,
rajta a szél ki-bejár.

Nem hoz a postás levelet,
messze vannak a gyerekek,
a múlt télen cipót sütöttem,
felét az ajtónk elé tettem.

A varjak hangosan nevettek,
belőle bíz, egy falatot sem ettek,
kabátod is ott lóg a fogason,
cipőd panaszkodik nagyon.

Színét már elvesztette,
nem mehet vele ember elébe,
a nadrág a szék karfáján kesereg,
odakint havat hoznak a fellegek.

-Anyó fejét kezébe hajtotta,
a síron kék virágját igazgatta,
majd ujjait imára fonva,
szebb napokról álmodva
néhány szót súgott tenyerébe,
és rásimította a kereszt fejére.-

Mire a reggel megérkezett,
a kereszt dalba kezdett,
a vén síron a virágok
anyó lába elé feküdtek.

Füzek vállán a madarak
halkan beszélgetve
dicsérték a tegnapi napot,
a temető ma is hallgatott,
anyó már apóval álmodott.

_________________
"Altass el, ringass mint régen,
Már értem a mesét,
hogy jól csak a szíveddel látsz"
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
kiscipő
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2004.11.19. Péntek 1:53
Hozzászólások: 1381

HozzászólásElküldve: 2014. 10. 30. 16:09    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével


Horváth Piroska-Őszbe hullott

Galagonyák bíbortüzén izzik az ősz,
berkenyésbe riad, szökken egy szelíd őz,
ökörnyálon múló idő fut a széllel,
dió koppan, áldott napfény szőlőt érlel.

Muskotályos körte nyirkos fűbe pottyan,
mosolyog éretten, hogyha kedve szottyan,
dérszakállú hajnal lassan tovabaktat,
csipkebogyóágra vörös fürtöt aggat.

Ködbehajló fűzfák lombja bólint mélán,
illan a nyár, őszbe hullott már a sétány,
eléd terül, amerre lépsz aranyszőnyeg,
napsugárból őszi reményt - álmot szőnek.

_________________
"Altass el, ringass mint régen,
Már értem a mesét,
hogy jól csak a szíveddel látsz"
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
angyay
Mester


Csatlakozott: 2008.07.26. Szombat 15:35
Hozzászólások: 687
Tartózkodási hely: Kredenc

HozzászólásElküldve: 2015. 02. 03. 17:33    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

A véletlen játékai

Szavamat nem hallod léptem
Halk s reményt adó selyem vagyok
Fülem nem sejt halkan megyek
Vártam éveket
Sziklák emelkedtek süllyedtek
Tenger nincs már öblök
S benne hajók várják
Szelet vitorla feszül
S már nem vagyok sosem éltem
Pillanat voltam s remény
Talán

Testem nincs nem voltam
Élek fényben
Hold lennék félek
Nap sugárban
Reméllek

Porszemként éltem keserűségben
Indiában születtem fent a hegyekben
Szikla részeként folyó hozott
Gyermek talált nevetve vitt
Részesed lettem a létezésben

Bársonyban születtem pompában kelletem magamat
Ételt mit kívántam elibém hozták tárgyat
Szolgát s reményt vesztet élet madarát
Gondolatban néztem messze sivatagon túlra
Szem nem lát oly távolba s reményem sincs rá
Élek s életben várok rád magamra ébredj várlak
Karaván hozza terhét nekem hisz itt én vagyok a minden
Ki vagyok virágom nézlek pompádban száradok
Lelkem hasad ketté magam vagyok gazdag lennék

Hóban keservesen húzza batyuját
Messze házal kenyerét keresi
Homályt fed a tájra fújó hópor
Lelkéből merít bírja terhét
Fényt észlelt
Gyöngy szemek koppantak kezére

Benned létezel tovább
Reményem vesztve emelkedem
Feléd karjaim ürességet ölelik
Cseppek koppannak fejemre
Szikrázó fényben eső verdesi
Létezésemet
Ébredem vagyok látom szivárvány
Hidadat
_________________
Jövök, mert így kell hogy legyek
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 02. 24. 19:50    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Vesztergom Andrea: Saroklakó






Azt mondják rám mind a nagyok,
Éktelenül komisz vagyok.
Rossz, akár az égedelem,
Sarok-lakó lett a nevem.

Mikor reggel felébredek,
Kiöntöm a csokis tejet.
Anya már a fejét fogja;
"Nyomás gyorsan a sarokba".

Ha az ebéd finom falat,
Megkínálom én a falat.
Apa mérges, halkan mondja;
"Indíts tüstént a sarokba".

Délután a játszótéren
Megdobálom kistestvérem.
Nagymama a kezem fogja;
"Megyünk haza, a sarokba".

A papagájt kiengedem,
Fogócskázzon ő is velem.
Mikor apa visszahozta,
Mennem kellett a sarokba.

Ha labdámmal futballozok,
Kirúgom én az ablakot.
Nagyapa a fülem fogva
Odavezet a sarokba.

Tévében a mesét nézem,
S összetöröm a kisszékem.
Mondják megint, századszorra,
"Irány oda, a sarokba!"




Mivel álmos úgysem vagyok,

Aludni én juszt sem fogok.

Az egész család együtt mondja:

Éjszakázzon a sarokba?



Azt szeretné sok-sok gyerek,

Minden szoba legyen kerek.

De ha addig megjavulok,

Üres lesz az összes sarok.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 03. 05. 05:52    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Parti Nagy Lajos: Ujjaim kibogoznád

ujjaim kibogoznád
ha eljuthatnék hozzád
és várnál kaviárral
suhogó zöld madárdal
lugasával
színezüst halat adnál
ott állnék asztalodnál
napfény és hajad méze
hullna a terítékre
végre
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 03. 05. 17:49    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Baranyi Ferenc: Felhívás

Valaki jöjjön és szeressen,
mert megfullaszt a tavasz engem,
korai volna szenesednem
másoknak gyújtott őrtüzekben,
most még nekem gyúljon ki menten
minden, ami másnak éghetetlen,
didergek perzselő szelekben-
valaki jöjjön és szeressen!
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 03. 17. 06:07    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Gyurkovics Tibor: Feleselő
Tudod, hogy mi a szerelem?
- hogy vele igen - Vele nem

Hogy mi a tűzbocsátkozás?
- csak ő legyen és senki más

Az utcán meg sem ismerem
- még szemhéját is szeretem!

Minden mozdulata hamis!
Mosolya, csókja - Akkor is!

Torkomig ér gyűlöletem:
senkivel se - Vele igen!

És kerülöm és megvetem
és átkozom - és szeretem!

Őrült vagyok és lángolok
karjában - mint a csillagok.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 03. 18. 05:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Babits Mihály : Hunyt szemmel

Hunyt szemmel bérceket futunk
S mindig csodákra vágy szívünk
A legjobb, amit nem tudunk
A legszebb, amit nem hiszünk.

Az álmok síkos gyöngyeit
Szorítsd ki, unod a valót.
Hímezz belőlük
Fázó lelkedre gyöngyös takarót.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 04. 22. 12:59    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Móra Magda
Az út felén túl

Ha elkerülted már a negyven évet,
a lelked gyakran tűnt időkbe téved.
A dolgaidban tartod még a rendet,
de egyre inkább áhítod a csendet.
Már nem vársz rangot, címet, hatalmat,
és nem mész fejjel valamennyi falnak.
Már tiszteled az évgyűrűt a fában,
és hinni tudsz: a mások igazában.
Már reméled, hogy nem hiába éltél:
mit szóval mondtál vagy tettel beszéltél,
nem maradt hang: a semmibe kiáltó.
Ha nem is lettél irányjelző zászló,
a magad helyén álltál rendületlen:
szélben, viharban, ködben, szürkületben,
mint kapubálvány őrizted a házat,
és voltál tűrés, és lettél alázat.
A tieidnek maradtál a béke:
a nyitott ajtó biztos menedéke.
Ha elkerülted majd a negyven évet,
már nem hiszed, hogy adósod az élet,
csak azt érzed, hogy tiéd az adósság,
mert kevés volt a salakmentes jóság:
a mindent adó, semmit visszaváró,
a minden próbát derekasan álló,
mely sosem számol, szüntelen csak árad,
örök fölény és örökös alázat.
Ha elkerülted már a negyven évet,
s mindezt beláttad, és mindezt megélted,
és be tudsz állni a legszürkébb helyre,
már te lehetsz a sorsod fejedelme!
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Bús Királylány
Mester


Csatlakozott: 2005.04.20. Szerda 15:51
Hozzászólások: 1173

HozzászólásElküldve: 2015. 04. 27. 04:46    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Ady Endre:Vajon milyennek láttál?


Nagy és derűs kópéságom
Véletlen, napos mezében
Jobb szerettél volna látni?

Csupán egyszer látni engem:
Gondolod, hogy mindent láttál
S hitted-e, hogy szívig-láthatsz?

Minden vagyok, amit vártál,
Minden vagyok, amit nem sejtsz,
Minden vagyok, mi lehetnék.

S minden vagy, mi lehetséges,
Minden lehetsz, mire vágyok,
Talán semmi, talán Minden.
_________________
"...szól a szem és szól a szív:
folyamodnak teérted...."

queen
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Versrovat Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Következő
7 / 8 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.