Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Anyák napja
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
lindus
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2005.10.14. Péntek 13:04
Hozzászólások: 1207
Tartózkodási hely: Mindenhol és sehol

HozzászólásElküldve: 2006. 05. 08. 12:11    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Az anyák halhatatlanok.
Csak testet, arcot, alakot
váltanak; egyetlen halott
sincs közülük; fiatalok,
mint az idő.

Újra születnek
minden gyerekkel; megöletnek
minden halottal - harmadnapra
föltámadnak, mire virradna.

Adassék nekik gyönyörűség,
szerelmükért örökös hűség,
s adassék könny is, hogy kibírják
a világ összegyűjtött kínját.

(Ratkó József: zsoltár)



_________________
Adjunk az évekhez életet
Ne csak az élethez éveket.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
dorotthy
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2006.07.04. Kedd 10:42
Hozzászólások: 1227
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2006. 11. 05. 11:59    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Tudom, h még odébb van, de minden nap az kellene, h legyen...

[img]http://www.steiner-australia.org/images/Mother%20&%20Child.jpg[/img]
_________________
"Beszélek hozzád, ha meghallasz. Eljövök hozzád, ha meghívsz. És akkor megmutatom, hogy mindig is ott voltam."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Bűnöslélek
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2005.07.07. Csütörtök 23:37
Hozzászólások: 1369
Tartózkodási hely: aholakarom

HozzászólásElküldve: 2007. 05. 06. 22:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével


Nem az én kezem munkája, nem az én megnyilvánulásom. Én most csak a narráció vagyok, de mondani nemigen tudok semmit.
_________________
"Soyons réalistes, demandons l'impossible"
Legyünk realisták: követeljük a lehetetlent
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 28. 12:59    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves Fórumozók!

Közeledik ismét ANYÁK NAPJA!

A Harmonet egy apró kedvességgel szertne hozzájárulni ehhez a naphoz: egy gyönyörű virágcsokrot ajánl fel annak, aki a legszebb anyák napi történetet írja le itt. Kinek milyen élménye, emléke van? Lehet vidám, lehet megható, lehet sírós, és lehet bolondos! Bármilyen, ami gyönyörű, szívet melengető történet!

A legszebb jutalomban részesül, egy csodálatos virágcsokorral lepjük meg, vagy az édesanyját.

Péntek délig lehet pályázati szándékkal írni, természetesen a téma utána is él, de csak az addig feltett történetek közül lesz kiválasztva a győztes. Írjatok, tegyetek mellé szép képeket. A nyertest priviben értesítem!



_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
aotan
Orákulum


Csatlakozott: 2006.09.26. Kedd 14:47
Hozzászólások: 5139
Tartózkodási hely: fantáziám mesevilága

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 28. 13:02    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

nahát ez nagyon aranyos ötlet Smile
_________________
Tudd élni az életed,
ne felejts el élni!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 28. 14:44    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

http://www.harmonet.hu/cikk.php?rovat=253&alrovat=256&cikkid=15943
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Somebody
Neofita


Csatlakozott: 2007.03.16. Péntek 17:50
Hozzászólások: 43
Tartózkodási hely: Hold

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 29. 18:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Engem köszöntöttek meg a manóim.

Először életünkben.
Lassan 3 évesek lesznek..

Sírtam. De csak kicsit..

angel13
_________________
"Jeleket látsz, ahol nincsenek jelek,
Ha zuhanni kezdesz,
Én megfogom a kezed."
Ákos: Angyali szerető
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
csillagpor
Mester


Csatlakozott: 2007.03.14. Szerda 20:38
Hozzászólások: 1047

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 29. 18:45    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Évekkel ezelőtt megtaláltam egy gyermekkori hangfelvételt (úgy 4 éves koromból), amin mást se csináltam, csak azt hajtogattam, hogy bele akarok beszélni a mikrofonba, mire anyukám mondta, hogy nem kell belebeszélni, felveszi akkor is a hangomat, ha távolról beszélek. Erre nekem sem kellett több, hát nekiálltam énekelni. Minden dal után megkérdeztem, hogy "most melyiket?". A dalok között volt egy anyáknapi köszöntő is. Abban az évben, mikor kezembe került a szalag, ezt a hangfelvételt játszottam le anyunak, azaz csak azt a részt, amikor az anyák-napi dalt éneklem. Nem maradt el a hatás, anyu sírva fakadt a meghatottságtól. Megjegyzem én is. Azt hiszem eddig ez volt a legjobban sikerült anyák-napi ajándékom anyunak.
_________________
Vagyok, aki vagyok. Smile
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
aotan
Orákulum


Csatlakozott: 2006.09.26. Kedd 14:47
Hozzászólások: 5139
Tartózkodási hely: fantáziám mesevilága

HozzászólásElküldve: 2008. 04. 30. 18:54    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

4 éve egy 24 órás vetélkedőn vettem részt.Anyáknapjára esett.Felkértek minden csapatot,hogy köszöntsék meg az édesanyákat.Anya eljött.Mi meg lázasan készülődtünk,hogy előadjunk valamit. A vetélkedő szomszédságában lévőket kértük meg,hogy adjanak nekünk virágokat.Volt ott orgona,nárcisz,meg mindenféle.Szóval mikor ránk került a sor akkor elmontunk hárman három verset.Az enyém volt a záró,utána énekeltünk,többé-kevésbé,mert addigra már mindenki pityergett.A végén sírva borultam anya vállára egy csokor nárcisszal.Persze az ő szeme sem maradt száraz és a legeslegjobb barátojm vígasztalt minket,hogy nem kell sírni meg hasonlók,és mi ezután sírva nevettünk.....
_________________
Tudd élni az életed,
ne felejts el élni!
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Holdanyó
Neofita


Csatlakozott: 2008.04.21. Hétfő 6:39
Hozzászólások: 108
Tartózkodási hely: Heves megye

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 01. 12:57    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Nos nálunk egészen érdekesen alakult az évek során az anyák napja.
Én nem szoktam felköszönteni anyumat, mert férjhez menésem óta hát finoman fogalmazva nincs jó viszony köztünk. Inkább iszony. Ezt soha nem éreztettem a lányaimmal. Anyósomat szoktuk felköszönteni.

Barbara lányom első éves ovis volt majdnem 6 éves. Jött az anyák napja. Már előző napokban nyűgös és hisztis volt. Bár ez nem volt rá jellemző. Megyek be az ünnepségre. Barbi kihív, elém áll és közli: „ Anya erre én nem vagyok hajlandó! „ Mire kislányom? „ hogy hülyét csináljak magamból sok anyuka előtt. Vedd tudomásul, hogy ha nem hiszed el hogy szeretlek, akkor elköltözöm a mamához, de vissza nem megyek! „
Apjukkal jót nevettünk és szépen hazamentünk. Azóta sem hajlandó szerepelni, de ezt senki sem erőlteti nekik.

Másik eset az ikrekkel volt hasonló. Ők későn csak most a kötelezőre járnak oviba. Bellike amikor egyik nap autóztunk haza az oviból, látom ő is nyűgös és a húga is . Osztották egymást a hátsó ülésen, pedig ez nem jellemző rájuk. Két tábla csoki és fél nap könyörgés után belli zokogva elpanaszolta, hogy „ ő és a húga engem és az apát mindig, mindennap szeret és miért csak anyák napján lehet szeretni engem, és hogy én rossz anya vagyok mert csak egy napon szeretem őket. „

Nos sírás közepette elmagyaráztam nekik, hogy ez egy olyan ünnepség amit ha ők nem szeretnének, akkor eszem ágában nincs őrájuk erőltetni. És én igen is minden nap szeretem őket.

Szóval nálunk minden nap anyák napja!! És minden nap rengeteg rajzzal, versikével lepnek meg. Nem is kell nekem ennél több soha! Mamát megünnepeljük és kész. Imádom a családom. Nekem ők a mindenem.

Minden anyukának boldog anyák napját az év minden napjára!!
love3 love2 love2 love2 love10 love10 love10
_________________
Soha ne mond, hogy soha !
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
csend
Adeptus


Csatlakozott: 2006.10.23. Hétfő 18:50
Hozzászólások: 438
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 01. 13:19    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Pillangó memoár

Gyere... Bújj ide mellém, a paplan melege megóv minket.
Fekszünk egymással szemben, arcunk a párnán pihen. Fogod a kezem.
Ahogy régen? Látod... Nem emlékszem...
Most nyugodt az arcod, szép és hideg.
Szegénykém, majd én átmelegítelek.
Akarod, ugye akarod..., hogy itt maradj velem?
Beszélgetünk? Tudod, csendesen, míg alszanak a gyerekek.
Én kérdezek, te felelj nekem. Ugye, megteszed?
Oldozz fel...
"Mire emlékszel szívesen?"
Na, ez nem ér! Úgy volt, hogy én kérdezek!

A templom hajnali csendjére, a borzongásra, mikor a hűssárga falakat érintem.
...és a félelemre, hogy valaki mindig figyel.
Az ablakok színes történeteire.
...a festett fájdalomra, mi kizárta a fényt, a meleget.
Arra, hogy volt egy ember, egy bűntelen, meghalt értem, bár nem is ismert.
s, arra, én vágytam, hogy szolgáljam,
...míg azt mondták, nem lehet, hisz nem vagyok bűntelen.
A hajnali szerepekre a misék megrendezett felvonásaiban,
...szalmakosárba gyűjtöttem a csörgő, ropogó megváltást.
Suttogtam örömöm, hogy a Holdon törpék élnek, sárkányok óvják a Földet
...de a márványpadlónak és a kopott fapadoknak nem álmodtam fület.
A gyóntatószék néma szájára, hogy feloldozást nyerhetek.
...a rettegésre, megtudják szörnyű bűnömet:
fillért, meg forintot csentem cukorkára, mikor a közértbe sörért küldtek.

Erre emlékszem. Látod? Mennyi bűn nyomja a lelkemet?
Látod, a gyarlóságom, mégis simogat kezed, mondd el, mondd el, mért teszed?
"Jaj, hát nem bűn az, ha a hited elveszett."

Lassan átmelegszik a kezed. Az arcod még oly merev!
Nem jó itt velem? Elmész? Kérlek, ne menj, maradj még! Maradj velem!
Mesélj! Most mesélj nekem!
Úgy, mint régen? Megint nem emlékszem...
Csak mozzanatokban, felvillanó képekben érezlek.
Ennyi maradt belőled?
"De hát mit akarsz még?"
Nem ettél az első főzömből!
"A tojást mikor felütötted, a tál mellé folyt a fehérje, a hús kemény és rágós volt, akár a bakancs talpa, a bundája meg kokszos."
...de hát csak nyolc éves voltam! Nem mertem elmondani, féltem, hogy haragszol majd rám...
"Apád mesélte másnap. Azt is elmondta, hogy együtt festettétek ki a szobákat a húgoddal,
és büszkén jelentetted ki, szobafestő leszel..."
...de.
"Segítettél meggyógyulni."

Már a karod is meleg. Bújj közelebb!
Ha azt mondom, szeretlek, elhiszed? Mért nem mondtad nekem soha?
"Soha?"
Igaz! Egyszer mondtad, ott abban az ágyban fekve...
"Mégis elég, nem igaz?"
Nem tudom, hiányoznak a szavaid. Az érintésed.
Tudod, mi hiányzik a legjobban? Amikor éjszakánként a lábszáram simogattad.
Fájt, sírtam. Ugye nem tudtál vele mit kezdeni? Mégis meggyógyítottál.
Gyakran botlom ezekbe a képekbe, ilyenkor akarom, hogy fájjon...
De Te, nem jössz el.

"Azt mondtad, kérdezel!"
Jaj, tényleg! Neked mi hiányzik a legjobban?

"A pillangók."
Tessék?
"A pillangók, a bennem élő pillangók.
Párizs ősze adta nekem őket. Ott voltam igazán boldog. A férfival, akit szerettem.
Sétáltunk, kart karba öltve, az utcán hömpölygött a harmonikaszó...
Először a gyomromban verdestek, ezer színt teremtve bennem.
Te nem érezted még?"

Nekem is vannak pillangóim... és, talán mindenkiben élnek.
Pillangószárnyak suhogása óvja a perceket... a perceimet.
Ez az életem? Mért nem mondtad el nekem?
Benned már nem élnek, ugye ott a csendben elhallgattak ők is?
"Már benned élnek, te hordozod őket"
Igen, az emlékeimben. Vigyázok rájuk, ígérem.
Vigyázok rád, így én óvlak már?

Sokáig beszélgettünk azon a hajnalon. Hol nevetve, hol sírva meséltünk egymásnak.
A pillanatokról, melyek ott ragyogtak a verdeső lepkeszárnyakban.
Boldog voltam újra.
Az átmelegedő testéhez bújva elnyomott az álom. Mikor felébredtem már nem volt sehol.
Saját magam öleltem. Bámultam a csendbe.
Ekkor felragyogott egy pillangó. Molyhoslila szárnya csillogott.
Az utolsó emlékem róla...
A fehér márványlapokat néztem - akár a templom köve is lehetne

- Ott feküdt. Megszürkült lábak közt, középen. Akár egy mesebeli hercegnő...

- meghalt, szeretett - Meztelen testén műanyagtakaró - nemrég az én paplanom alatt pihent - és álmodott.
Talán Párizsban járt. A pillangói megelevenedtek a gyomromban.
Szerettem volna búsősz szemébe nézni. De ő csak álmodott.
S míg kezek rángattak el, a halottas kamra ajtajából, könnyekkel írtam a szárnyakra:
Kelj fel, Anyám, mert megfázol!




(amikor ezt a zenét hallom, mindíg ő jut eszembe... Somewhere Over the Rainbow
http://www.youtube.com/watch?v=2A2Jt4WOxN8&feature=related[/quote]
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése Felhasználó weblapjának megtekintése MSN Messenger
Ejika
Orákulum


Csatlakozott: 2004.10.01. Péntek 22:08
Hozzászólások: 6393
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 01. 13:57    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

ez gyönyörűséges Crying or Very sad Crying or Very sad
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 01. 16:31    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Jaj... annyira...
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
bera
Főmágus


Csatlakozott: 2007.03.07. Szerda 13:08
Hozzászólások: 3494
Tartózkodási hely: Valahol a nagyon messze és a nagyon közel között.

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 02. 11:12    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Dsida Jenő: Hálaadás

Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Amig ő véd engem, nem ér semmi bánat.
Körülvesz virrasztó áldó szeretettel,
Értem éjjel-nappal dolgozni nem restell.

Áldott teste, lelke csak érettem fárad,
Köszönöm Istenem az édesanyámat!
Köszönöm a lelkét, melyből reggel, este
imádság száll Hozzád, gyermekéért esdve.

Köszönöm a szivét, mely csak értem dobban
itt e földön senki sem szerethet jobban! –
Köszönöm a szemét, melyből jóság árad,
Istenem köszönöm az édesanyámat!

Te tudod, Istenem – milyen sok az árva,
Aki oltalmadat, vigaszodat várja.
Leborulva kérlek: gondod legyen rájuk,
Hiszen szegényeknek nincsen édesanyjuk!

Vigasztald meg őket áldó kegyelmeddel,
Nagy-nagy bánatukat takard el, temesd el!
Áldd meg édesanyám járását-kelését,
Áldd meg könnyhullatását, áldd meg szenvedését!

Áldd meg imádságát, melyben el nem fárad,
Áldd meg két kezeddel az édesanyámat!
Halld meg jó Istenem, legbuzgóbb imámat:
Köszönöm, köszönöm az édesanyámat!
_________________
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2008. 05. 02. 14:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves Fórumosok!

Szívem szerint mindenkinek járna virágcsokor.

A szerkesztőség döntése alapján Csend kapja a nyereményt.
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4  Következő
2 / 4 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.