Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Lehet - e a gyereket nevelni?
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... , 26, 27, 28  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2012. 08. 29. 19:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Laughing még mindig csak aszisztál a szülő...ez a tapasztalatom...
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Mak
Mester


Csatlakozott: 2008.05.21. Szerda 16:26
Hozzászólások: 748

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 05. 07:15    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Na igen, most nekem is lenne nevelési probléma:

Az 5 éves fiam a múltkor hasba boxolta a 3 éves lányom, tegnap pedig éppen szájba boxolta.
Na most még finoman megmondtam, hogy meg ne lássak ilyet. De szerintem ez kevés. Legközelebb is megteszi, kitudja mondjuk a szemét találja el...

Tudtok valami megoldást?
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 06. 09:07    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Mak írta:
Na igen, most nekem is lenne nevelési probléma:

Az 5 éves fiam a múltkor hasba boxolta a 3 éves lányom, tegnap pedig éppen szájba boxolta.
Na most még finoman megmondtam, hogy meg ne lássak ilyet. De szerintem ez kevés. Legközelebb is megteszi, kitudja mondjuk a szemét találja el...

Tudtok valami megoldást?

Hogyan reagáltál először?
Elbeszélgettél vele?
Kérdezted tőle, hogy ő szeretné-e ha valaki aki erősebb így bánna vele?
A gyerek reakciójától függően, jöhet a további beszéd...megegyezés, hogy ilyen nem csinálhat máskor...és bocsánat kérés...és mivel újra megcsinálta...büntetés...

ha viszont már ez mind megtörtént és mégis újrakezdi...
EGY JÓL IRÁNYZOTT POFON...azzal a megjegyzéssel, hogy ezt nem te kaptad, hanem a viselkedésed...hogy megjegyezd, ha odacsapsz valakinek az fájjjjj!
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
kiscipő
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2004.11.19. Péntek 1:53
Hozzászólások: 1381

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 07. 17:48    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hiaklo írta:
Mak írta:
Na igen, most nekem is lenne nevelési probléma:

Az 5 éves fiam a múltkor hasba boxolta a 3 éves lányom, tegnap pedig éppen szájba boxolta.
Na most még finoman megmondtam, hogy meg ne lássak ilyet. De szerintem ez kevés. Legközelebb is megteszi, kitudja mondjuk a szemét találja el...

Tudtok valami megoldást?

Hogyan reagáltál először?
Elbeszélgettél vele?
Kérdezted tőle, hogy ő szeretné-e ha valaki aki erősebb így bánna vele?
A gyerek reakciójától függően, jöhet a további beszéd...megegyezés, hogy ilyen nem csinálhat máskor...és bocsánat kérés...és mivel újra megcsinálta...büntetés...

ha viszont már ez mind megtörtént és mégis újrakezdi...
EGY JÓL IRÁNYZOTT POFON...azzal a megjegyzéssel, hogy ezt nem te kaptad, hanem a viselkedésed...hogy megjegyezd, ha odacsapsz valakinek az fájjjjj!


Szia!
Azt gondolom, inkább többször el kell a gyerekkel/testvérekkel beszélgetni ezekről a problémákról. Sok minden történik egy gyermek életében az óvodában,vagy akkor amikor mi épp mi szülők lakáson belül máshol vagyunk. Valami rosszul sikerül, kudarc éri, összekapnak valamin /véletlenül összeborit valamit az egyikük stb./A nyugodtabb hangvételű beszélgetésekkel többre fogsz menni szerintem mint egy pofonnal amivel te a fizikai fölényedet bizonyítod, nem azt, hogy tudsz ura lenni a helyzetnek.
Természetesen ez hosszadalmasabb munka minden szülő számára . Nálunk is volt hasonló, pedig nekem lányaim vannak.
Jelenleg hasonló problémával küzdünk az elsős iskolai osztályban legkisebb lányomnál, pedig még csak az első tanitási hét végénél tartanak. Őt rugdossa a kisfiú osztálytársa. Jelenleg a szülővel oldjuk meg ezt a problémát. Nála beilleszkedési probléma mutatkozik amit rugdosással kompenzál--- sajnos ez pld. ma fájt a lányomnak.

Ha meg úgy érzed, hogy nem tudod mi a kiváltó oka ami miatt verekszik érdemesebb inkább az ovódai pszichológussal megbeszélni mi legyen a teendő ha a hosszadalmasabb beszélgetések mindkét testvérrel nem hoznának eredményt.

Remélem sikeres leszel. Nálunk ez rövid időszak volt.
_________________
"Altass el, ringass mint régen,
Már értem a mesét,
hogy jól csak a szíveddel látsz"
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Antal Orsolya
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2009.03.04. Szerda 14:04
Hozzászólások: 1423

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 08. 06:58    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

kiscipő írta:
hiaklo írta:
Mak írta:
Na igen, most nekem is lenne nevelési probléma:

Az 5 éves fiam a múltkor hasba boxolta a 3 éves lányom, tegnap pedig éppen szájba boxolta.
Na most még finoman megmondtam, hogy meg ne lássak ilyet. De szerintem ez kevés. Legközelebb is megteszi, kitudja mondjuk a szemét találja el...

Tudtok valami megoldást?

Hogyan reagáltál először?
Elbeszélgettél vele?
Kérdezted tőle, hogy ő szeretné-e ha valaki aki erősebb így bánna vele?
A gyerek reakciójától függően, jöhet a további beszéd...megegyezés, hogy ilyen nem csinálhat máskor...és bocsánat kérés...és mivel újra megcsinálta...büntetés...

ha viszont már ez mind megtörtént és mégis újrakezdi...
EGY JÓL IRÁNYZOTT POFON...azzal a megjegyzéssel, hogy ezt nem te kaptad, hanem a viselkedésed...hogy megjegyezd, ha odacsapsz valakinek az fájjjjj!


Szia!
Azt gondolom, inkább többször el kell a gyerekkel/testvérekkel beszélgetni ezekről a problémákról. Sok minden történik egy gyermek életében az óvodában,vagy akkor amikor mi épp mi szülők lakáson belül máshol vagyunk. Valami rosszul sikerül, kudarc éri, összekapnak valamin /véletlenül összeborit valamit az egyikük stb./A nyugodtabb hangvételű beszélgetésekkel többre fogsz menni szerintem mint egy pofonnal amivel te a fizikai fölényedet bizonyítod, nem azt, hogy tudsz ura lenni a helyzetnek.
Természetesen ez hosszadalmasabb munka minden szülő számára . Nálunk is volt hasonló, pedig nekem lányaim vannak.
Jelenleg hasonló problémával küzdünk az elsős iskolai osztályban legkisebb lányomnál, pedig még csak az első tanitási hét végénél tartanak. Őt rugdossa a kisfiú osztálytársa. Jelenleg a szülővel oldjuk meg ezt a problémát. Nála beilleszkedési probléma mutatkozik amit rugdosással kompenzál--- sajnos ez pld. ma fájt a lányomnak.

Ha meg úgy érzed, hogy nem tudod mi a kiváltó oka ami miatt verekszik érdemesebb inkább az ovódai pszichológussal megbeszélni mi legyen a teendő ha a hosszadalmasabb beszélgetések mindkét testvérrel nem hoznának eredményt.

Remélem sikeres leszel. Nálunk ez rövid időszak volt.



Gyerek nevelés nagy erdő, ahhoz, hogy egy családban melyik gyerek hogyan áll a testvérhez, korán megnyilatkozik. Ha olyan a gyerek, hogy másokon nem tud uralkodni, csak a testvérén (benne van a génjeiben az uralkodási vágy) akkor a szentbeszéd ráhatás nem használ. Uralkodni akar és levezetni a testvérén a feszültségét. Ez nálunk is fenn állt. Én mind a kettőt felpofoztam, mindegy, hogy melyik kezdte a problémát. Nem sok idő múlva, megpróbálták békésen elintézni a problémájukat. Durva módszer, de hatásos volt. Hidd el, van amikor más módszer nincs
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 09. 07:58    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

kiscipő írta:
hiaklo írta:
Mak írta:
Na igen, most nekem is lenne nevelési probléma:

Az 5 éves fiam a múltkor hasba boxolta a 3 éves lányom, tegnap pedig éppen szájba boxolta.
Na most még finoman megmondtam, hogy meg ne lássak ilyet. De szerintem ez kevés. Legközelebb is megteszi, kitudja mondjuk a szemét találja el...

Tudtok valami megoldást?

Hogyan reagáltál először?
Elbeszélgettél vele?
Kérdezted tőle, hogy ő szeretné-e ha valaki aki erősebb így bánna vele?
A gyerek reakciójától függően, jöhet a további beszéd...megegyezés, hogy ilyen nem csinálhat máskor...és bocsánat kérés...és mivel újra megcsinálta...büntetés...

ha viszont már ez mind megtörtént és mégis újrakezdi...
EGY JÓL IRÁNYZOTT POFON...azzal a megjegyzéssel, hogy ezt nem te kaptad, hanem a viselkedésed...hogy megjegyezd, ha odacsapsz valakinek az fájjjjj!


Szia!
Azt gondolom, inkább többször el kell a gyerekkel/testvérekkel beszélgetni ezekről a problémákról. Sok minden történik egy gyermek életében az óvodában,vagy akkor amikor mi épp mi szülők lakáson belül máshol vagyunk. Valami rosszul sikerül, kudarc éri, összekapnak valamin /véletlenül összeborit valamit az egyikük stb./A nyugodtabb hangvételű beszélgetésekkel többre fogsz menni szerintem mint egy pofonnal amivel te a fizikai fölényedet bizonyítod, nem azt, hogy tudsz ura lenni a helyzetnek.
Természetesen ez hosszadalmasabb munka minden szülő számára . Nálunk is volt hasonló, pedig nekem lányaim vannak.
Jelenleg hasonló problémával küzdünk az elsős iskolai osztályban legkisebb lányomnál, pedig még csak az első tanitási hét végénél tartanak. Őt rugdossa a kisfiú osztálytársa. Jelenleg a szülővel oldjuk meg ezt a problémát. Nála beilleszkedési probléma mutatkozik amit rugdosással kompenzál--- sajnos ez pld. ma fájt a lányomnak.

Ha meg úgy érzed, hogy nem tudod mi a kiváltó oka ami miatt verekszik érdemesebb inkább az ovódai pszichológussal megbeszélni mi legyen a teendő ha a hosszadalmasabb beszélgetések mindkét testvérrel nem hoznának eredményt.

Remélem sikeres leszel. Nálunk ez rövid időszak volt.

Kedves kiscipő!
4 felnőtt gyerekem van és 5 unokám...
Az első és a negyedik gyerekem között 15 év van...fiaim is vannak és lányom is...
Elhiheted, hogy nagyon sok minden megtörtént a gyerekeimmel a bölcsitől az egyetemig...
Megpróbáltam alkalmazni többféle módszert...de hidd el nekem, kellő időben egy anyai-apai pofon és csak utána a beszélgetés...
A gyerek ha úgy érzi igaza van, egy burokba zárja magát és te beszélhetsz reggeltől estig...nem fog meghallani sem. Ha fájdalmat okoz másnak igenis éreznie kell, hogy ha ütsz...ütnek..fáj!!!
sunny
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
kiscipő
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2004.11.19. Péntek 1:53
Hozzászólások: 1381

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 10. 05:32    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kedves hiaklo!

Gyermeknevelésben mindenkinek a saját útját kell járnia, aszerint amit helyesnek tart.A döntés rajtad áll melyiket választod.

szép napot kivánok
kiscipő
_________________
"Altass el, ringass mint régen,
Már értem a mesét,
hogy jól csak a szíveddel látsz"
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 10. 08:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

kiscipő írta:
Kedves hiaklo!

Gyermeknevelésben mindenkinek a saját útját kell járnia, aszerint amit helyesnek tart.A döntés rajtad áll melyiket választod.

szép napot kivánok
kiscipő

Igen, ez a tökéletes megfogalmazás...minden szülő a pillanatnyi lelki szintjének megfelelő nevelési módszert választja...teszi a tőle telhetőt.
Azért írtam le, hogy sok mindent kipróbáltam...és a 4 gyerek nevelésekor figyelembe próbáltam venni mind azokat az elméleteket amik elérhetőek voltak számomra.
19 évesen úgy próbáltam nevelni a legidősebb fiam, ahogy engem neveltek...mindennapi pofonadagunkat add meg nekünk ma... Evil or Very Mad
4 év mulva jött a következő...addigra sok hiszti és feszültség lezajlott, mert a pofonosdi a legidősebb fiamból is csak a truccot...dühöt váltotta ki...ezért még a veszélyeztetett terhesség tartott sok időm volt és ilyen témával foglalkozó könyveket olvastam s próbáltam a gyakorlatban alkalmazni...már nem emlékszem a címére, de egy amerikai stílusút éreztem elfogadhatónak...ahol is a gyereknek mindent megenged...
Igen ám, de az én "idomításhoz" szokott fiam hála Istennek nevelte a testvérét...megmondta neki, hogy mit szabad és mit nem... Az iskolában színkitűnő volt...egyetemet végzett és jó munkahelye van, két gyereke egy felesége 15 éve...
Mivel a második fiam 4 hetes korától elkékült és fulladt...szó sem lehetett volna egyébként sem verésről...csakhogy így visszanézve...pontosan tudta használni a betegségét mint eszközt a büntetésemre... Alig tudta elvégezni az OKJ képzéses cukrászatot...nem azért mert hülye...hanem azért mert nem tanult meg felelősséget vállalni...nem tanult meg tanulni...mindent az utolsó pillanatban csinált meg...vagy utána...képes volt az egész évi tananyagot az utolsó két hónapban megtanulni...és a tanárok ezt nem igazán díjazták...Ma Montenegróban él, van egy házasságon kívüli gyereke, nem nősül...nem él együtt velük...egyik munkahelyről megy a másikra...néha éhezik. De ha skypon beszélünk leadja a három felvonást, hogy ő milyen jól keres ...stb.
Még 5 év mulva jött a lányom...őt már szinte nem is kellett nevelni. Mérleg lévén mindig tudta mit szeretnék hallani...a batyusoktól elleste, hogy miként lehet apát az újja köré csavarni...én meg hagytam, hiszen ha valamit nem tartottam helyesnek szóvátettem...s ekkor kitört a botrány, hogy én milyen erőszakos vagyok... Akkor rájuk hagytam. Csakhogy amikor bajba kerültek valamiért mindig csak rám számíthattak.
Ilyenkor én nem hánytorgattam, hogy "ugye megmondtam..." ők maguktól mondták és mondják ma is, hogy milyen jó volt, hogy tudták számíthatnak rám...
A lányom is férjnél van, most indul iskolába a nagyobb fiacskája és a pici meg 2 éves.
A legkisebb fiam meg még 6 év mulva jött a világra..."a legkisebb királyfi". Vele újra kezdődtek a konfliktusok mire elérte a tini kort, igaz soha se lehetett megmondani neki, hogy mit hogyan csináljon...nem állt ellent, de azt csinált amit akart, aztán ha baj volt kihúztuk a slamasztikából...ezért lett az ami...megtapasztalt sok mindent.
Most 21 éves és másodéves egyetemista filozófia szakon...remélem kinőtte már a dilis korszakot.

Ezeket csak azért írtam le, hogy tanuljatok belőle...
Majd az mutatja meg, hogy hogyan nevelted a gyereket, mikor felnőtt és elkezdi nevelni a sajátját...akkor kapod a valódi visszajelzéseket.

A nagy fiam 15 éves fiacskájának most is megenged mindent...soha meg se üti...de viszont nem szól ha a menyem nagyritkán egy-egy jólirányzott pofonnal jutalmazza, ha már nem tudja betartani a szabályokat.
A második fiam aki soha nem kapott egy pofont sem...felrója nekem, hogy miért nem voltam vele erélyesebb, miért nem kényszerítettem az iskolák elvégzésére....néha elveri a nőt, aki szült neki egy kislányt...és még a gyerek előtt. Nem tudja milyen az, megverve lenni!
A lányom pedagógusként póbálja a szülői szerepkört...
A "kicsi"...még meglátjuk

Bocsi, hogyha untattalak benneteket
Szeretettel
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Mak
Mester


Csatlakozott: 2008.05.21. Szerda 16:26
Hozzászólások: 748

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 11. 06:53    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziasztok!

kisfiam most leállt a verekedéssel éppen. De úgy láttam, elemezgettem a helyzetét, hogy azért agresszív mert kell neki az, hogy vele és csak vele foglalkozzam. Rengeteg mondanivalója van, de sokszor a kistesó belebeszél és nem hagyja végigmondani, ezért most éppen nem üt, de morog mint egy kutya.

Most keresek neki egy magántanárt, mivel tehetséges a rajzban. Hátha jobban tudja kifejezni magát. Természetesen ide elkísérem én is, és akkor egy kicsit kettesben lehetünk Smile

remélem, hamarosan helyrebillen az egyensúly.

Az előző hozzászólásokhoz reagálva:
Már születéstől fogva megmutatkozik hogy milyen személyiséggel jön a világra a gyerek. Ezen elég nehéz változtatni. Van olyan pici gyerek aki szívesen segít az otthoni munkában és van, aki lustácska. De valahogy mindegyiket a jó középút felé kell terelni, a módszerek pedig különbözőek lehetnek (van akinek elég a szentbeszéd, simogatás, bíztatás, van ahol pofon kell).
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2012. 09. 11. 08:16    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Laughing Bármelyik módszer jó.. ha a szeretet motiválja Laughing
Nekem nincs lelkiismeret furdalásom amiatt, hogy nem egyforma módszerrel neveltem őket, mert mindig az akkori tudásom szerint, tettem a tőlem telhetőt.
Ha ezt a nyugalmat eléri egy szülő, már megvizsgálhat több módszert, meghallgathat tapasztalatokat s mindezekből kialakít (sokszor nem is tudatosan) egy reagálási mechanizmust, ahogyan a felmerülő "kihívásokat" kezeli. Ha már meg van ez a mód...nem fog kapkodni, bizonytalankodni s ezzel megzavarni a gyereket.

A gyerekeim azért tudták, hogy bármi van...számíthatnak rám, mert ha olyan valami volt amikor nem tudtam azonnal a választ, vagy elcsattant egy pofon...mindig azt mondtam: Tudod az ember tehetetlenségében üt...most tehetetlennek éreztem magam...de most vonuljunk mindketten vissza és gondoljuk át a dolgot, hogy mi hogyan történt, ha lenyugodtunk és már tudunk beszélgetni is...megbeszéljük...JÓ?
Erre sose volt az a válasz, hogy NEM!
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2013. 01. 13. 07:38    Hozzászólás témája: Re: Lehet - e a gyereket nevelni? Hozzászólás az előzmény idézésével

hiaklo írta:
Sokszor felmerül bennem a kérdés: Lehet - e egyáltalán a gereket nevelni?
A szó szoros ma használatos értelmében én azt hiszem, hogy nem!
Legalább is a tapasztalataim ezt mutatják!
Azt hiszem a szülő csak azért van, hogy szeresse a gyereket és példát mutasson neki. Figyeljen és segítsen neki ha valamiben szüksége van erre!

Még mindig ez a véleményem
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Tidena
Orákulum


Csatlakozott: 2009.01.12. Hétfő 9:53
Hozzászólások: 8034

HozzászólásElküldve: 2013. 01. 23. 17:18    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

A gyereket kell nevelni,a gyereknek kell korlátokat ,lehetőségeket mutatni.Nem elég szeretni.Szerethetem én agyonra ha hagyom hogy a kocsi elé fusson mert nem nevelem arra hogy nézzen körül ha lelép a járdáról.
A fiamat szerethettem volna ítéletnapig,akkor is véresre harapta volna a nővérét,ha én meg nem mutatom neki milyen az ha őt harapják meg.Azért én haraptam meg ,mert én tudtam kontrollálni a harapást annyira hogy fájjon neki,érezze,de ne sérüljön tőle.Mikor megtapasztalta milyen az ha őt harapják meg sürgősen abbahagyta a tesója harapdálását.Először persze végigjátszottam vele az ejnye-bejnye,nem szabad ,meg simi-simi meg ilyenek,az nem használt.Így a szegény lányom elszenvedett egy csomó harapást.Az unokámnál tuti hogy 1x fogok neki szólni ha ilyet tesz,a másodiknál megmutatom milyen az ha ő kapja.Rövidebb ,gyorsabb és célravezetőbb.
_________________
"Most élsz,most vigyázz,hogy jól csináld...."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Tidena
Orákulum


Csatlakozott: 2009.01.12. Hétfő 9:53
Hozzászólások: 8034

HozzászólásElküldve: 2013. 01. 23. 17:31    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

hiaklo írta:


A gyerekeim azért tudták, hogy bármi van...számíthatnak rám, mert ha olyan valami volt amikor nem tudtam azonnal a választ, vagy elcsattant egy pofon...mindig azt mondtam: Tudod az ember tehetetlenségében üt...most tehetetlennek éreztem magam...de most vonuljunk mindketten vissza és gondoljuk át a dolgot, hogy mi hogyan történt, ha lenyugodtunk és már tudunk beszélgetni is...megbeszéljük...JÓ?
Erre sose volt az a válasz, hogy NEM!


Nos én nagyon ritkán ütök, ellenben ordítok...biztos hogy nem lennél a szomszédom. Smile Nálunk régebben ez úgy zajlott,hogy előbb kiordibáltuk magunkat ,ezzel levezettük a feszültséget aztán,mikor mindenki lehiggadt leültünk és megbeszéltük.Ma már hogy nagyobbak a gyerekek,az ordítozós rész már törlődött a forgatókönyvből és maradt a megbeszélés. Smile
_________________
"Most élsz,most vigyázz,hogy jól csináld...."
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2013. 01. 23. 21:35    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Tidena írta:
A gyereket kell nevelni,a gyereknek kell korlátokat ,lehetőségeket mutatni.Nem elég szeretni.Szerethetem én agyonra ha hagyom hogy a kocsi elé fusson mert nem nevelem arra hogy nézzen körül ha lelép a járdáról.
A fiamat szerethettem volna ítéletnapig,akkor is véresre harapta volna a nővérét,ha én meg nem mutatom neki milyen az ha őt harapják meg.Azért én haraptam meg ,mert én tudtam kontrollálni a harapást annyira hogy fájjon neki,érezze,de ne sérüljön tőle.Mikor megtapasztalta milyen az ha őt harapják meg sürgősen abbahagyta a tesója harapdálását.Először persze végigjátszottam vele az ejnye-bejnye,nem szabad ,meg simi-simi meg ilyenek,az nem használt.Így a szegény lányom elszenvedett egy csomó harapást.Az unokámnál tuti hogy 1x fogok neki szólni ha ilyet tesz,a másodiknál megmutatom milyen az ha ő kapja.Rövidebb ,gyorsabb és célravezetőbb.


Nagyon felelősségteljes feladat, ha az ember gyereket hoz a világra....

szerintem nincs biztos recept....
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
hiaklo
Főmágus


Csatlakozott: 2005.02.20. Vasárnap 18:11
Hozzászólások: 3509
Tartózkodási hely: Szeged-Szabadka

HozzászólásElküldve: 2013. 01. 23. 21:36    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Tidena írta:
hiaklo írta:


A gyerekeim azért tudták, hogy bármi van...számíthatnak rám, mert ha olyan valami volt amikor nem tudtam azonnal a választ, vagy elcsattant egy pofon...mindig azt mondtam: Tudod az ember tehetetlenségében üt...most tehetetlennek éreztem magam...de most vonuljunk mindketten vissza és gondoljuk át a dolgot, hogy mi hogyan történt, ha lenyugodtunk és már tudunk beszélgetni is...megbeszéljük...JÓ?
Erre sose volt az a válasz, hogy NEM!


Nos én nagyon ritkán ütök, ellenben ordítok...biztos hogy nem lennél a szomszédom. Smile Nálunk régebben ez úgy zajlott,hogy előbb kiordibáltuk magunkat ,ezzel levezettük a feszültséget aztán,mikor mindenki lehiggadt leültünk és megbeszéltük.Ma már hogy nagyobbak a gyerekek,az ordítozós rész már törlődött a forgatókönyvből és maradt a megbeszélés. Smile
Laughing majd meglátod milyen mikor már ők is szülők...
_________________
Szeretettel Hiaklo
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3 ... , 26, 27, 28  Következő
27 / 28 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.