Keresés 
  
 Gy.I.K.Gy.I.K.   KeresésKeresés   TaglistaTaglista   CsoportokCsoportok   RegisztrációRegisztráció 
 ProfilProfil   Privát üzeneteid olvasásához be kell jelentkeznedPrivát üzeneteid olvasásához be kell jelentkezned   BelépésBelépés 

Kezdő szülők
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Következő
 
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája
Előző téma megtekintése :: Következő téma megtekintése  
Szerző Üzenet
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:14    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Lady_Zed írta:
Kage írta:
Nagyon félreolvastál valamit, ugyanis nem adtam tanácsot sehol. Veletek ellentétben nem mondtam, hogy így vagy úgy csináld. Másrészről azt meg valahogy figyelmenb kívül hagytad, hogy az is valós tapasztalat, hogy az ember hogyan nőtt föl - már aki emlékszik rá -, az is, hogy a környezetében hogyan neveltek gyerekeket, és minek milyen eredménye volt. Könyvekből vett tanácsot sem láttam sehol, ha a hideg ráz, csukd be a barlangot, ja azon nincs ajtó...

Tudod, kicsit fura, hogy egyszer azon nyafogsz, hogy nem pörög eléggé a fórum, utána meg azon, hogy ejnye, ki milyen jogon szól hozzá valamihez. Enyhén visszatetsző... persze lehet, hogy csak nekem...


Ebben nagyon igazad van! Bizony írj csak ha úgy látod jónak, még akár mi is tanulhatunk belőle...és olvasgass, hiszen abból te is meríthetsz ötleteket a jövőre nézve. Ezeket raktározd el magadban, még jól jöhetnek "krízishelyzetben", ötletből soha nem elég. Viszont abban 100%-ig biztos vagyok, hogy te is az ösztöneidre fogsz hallgatni és úgy fogsz cselekedni, ahogy azt a saját és a gyermeked érdekében jónak látod. Tartalak annyira józannak, hogy nem leszel egyetlen elv vagy nézet rabja sem, hanem úgy teszel majd, ahogy az a legbelső zsigereidből fakad...


Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Lady_Zed
Dögggg


Csatlakozott: 2005.08.11. Csütörtök 22:49
Hozzászólások: 2727
Tartózkodási hely: holittholottmásholkénelennem:)

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:15    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Swindler írta:
Igen, nagyon hasznos tanacs volt, de a lenyeg, ugyanugy egy tanacs, mint az osszes tobbi. Semmikepp sem lehet globalis ervenyu valasz, mert akkor azt mondanank, hogy ne kerdezz, talald ki magadtol. Inkabb azt mondanam, kerdezz, hallgass, donts, es talald ki magadtol is Very Happy


Egyik válasz se lehet globális érvényű, miért pont ez lenne az? Wink
Itt apró mozaikokat adhatunk...azzá válik, amit kirak magának belőle a kérdésben érdekelt Wink Smile
_________________
"Tekintem azt, amim nincs, és boldogtalannak hiszem magam. Mások tekintik azt, amim van és azt hiszik, boldog vagyok." (Joseph Roux)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:19    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Lady_Zed írta:
Swindler írta:
Igen, nagyon hasznos tanacs volt, de a lenyeg, ugyanugy egy tanacs, mint az osszes tobbi. Semmikepp sem lehet globalis ervenyu valasz, mert akkor azt mondanank, hogy ne kerdezz, talald ki magadtol. Inkabb azt mondanam, kerdezz, hallgass, donts, es talald ki magadtol is Very Happy


Egyik válasz se lehet globális érvényű, miért pont ez lenne az? Wink
Itt apró mozaikokat adhatunk...azzá válik, amit kirak magának belőle a kérdésben érdekelt Wink Smile

Főleg ha benéz ide, és elolvassa végre a sok okosságot amiket írtunk!
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Lady_Zed
Dögggg


Csatlakozott: 2005.08.11. Csütörtök 22:49
Hozzászólások: 2727
Tartózkodási hely: holittholottmásholkénelennem:)

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:22    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kage írta:
Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)


Bizony...sokfélét írunk, mert sokfélék vagyunk és gyermekeink még több félék. Ezek olyan tapasztalatok, amik működtek nálunk. De valószínűleg csak nálunk, csak a saját gyermekeinkre érvényesek ezek. Még ha számodra konkrét megoldással nem is szolgál majd egyik sem, arra jók lehetnek, hogy átlendítenek egy nehezebben megoldható helyzeten vagy pillanaton. Így viszont már megérte... Wink
_________________
"Tekintem azt, amim nincs, és boldogtalannak hiszem magam. Mások tekintik azt, amim van és azt hiszik, boldog vagyok." (Joseph Roux)
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Sieglinde
Orákulum


Csatlakozott: 2004.10.29. Péntek 12:23
Hozzászólások: 8686

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:33    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kage írta:
Lady_Zed írta:
Kage írta:
Nagyon félreolvastál valamit, ugyanis nem adtam tanácsot sehol. Veletek ellentétben nem mondtam, hogy így vagy úgy csináld. Másrészről azt meg valahogy figyelmenb kívül hagytad, hogy az is valós tapasztalat, hogy az ember hogyan nőtt föl - már aki emlékszik rá -, az is, hogy a környezetében hogyan neveltek gyerekeket, és minek milyen eredménye volt. Könyvekből vett tanácsot sem láttam sehol, ha a hideg ráz, csukd be a barlangot, ja azon nincs ajtó...

Tudod, kicsit fura, hogy egyszer azon nyafogsz, hogy nem pörög eléggé a fórum, utána meg azon, hogy ejnye, ki milyen jogon szól hozzá valamihez. Enyhén visszatetsző... persze lehet, hogy csak nekem...


Ebben nagyon igazad van! Bizony írj csak ha úgy látod jónak, még akár mi is tanulhatunk belőle...és olvasgass, hiszen abból te is meríthetsz ötleteket a jövőre nézve. Ezeket raktározd el magadban, még jól jöhetnek "krízishelyzetben", ötletből soha nem elég. Viszont abban 100%-ig biztos vagyok, hogy te is az ösztöneidre fogsz hallgatni és úgy fogsz cselekedni, ahogy azt a saját és a gyermeked érdekében jónak látod. Tartalak annyira józannak, hogy nem leszel egyetlen elv vagy nézet rabja sem, hanem úgy teszel majd, ahogy az a legbelső zsigereidből fakad...


Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)

Más gyerekét megnyugtatni azért nem ugyanaz, mint a sajátot... tapasztalat... a gyereked 24 órás szolgálatot igényel, különösen az első évében... másként nem tudja kifejezni magát, hát sír, ha éhes, ha melege van, ha fázik, ha fáj valami és ha tele a pelus... ezek mellett unatkoznia - és az anyának pláne! - nem lehet... Meg kell tanulniuk egymást az anyának és a gyereknek.
A külső segítség a frissességével, szokatlanságával szokott hatni...
_________________
Kudarc nem létezik, csak késleltetett siker.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 11:38    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sieglinde írta:
Kage írta:
Lady_Zed írta:
Kage írta:
Nagyon félreolvastál valamit, ugyanis nem adtam tanácsot sehol. Veletek ellentétben nem mondtam, hogy így vagy úgy csináld. Másrészről azt meg valahogy figyelmenb kívül hagytad, hogy az is valós tapasztalat, hogy az ember hogyan nőtt föl - már aki emlékszik rá -, az is, hogy a környezetében hogyan neveltek gyerekeket, és minek milyen eredménye volt. Könyvekből vett tanácsot sem láttam sehol, ha a hideg ráz, csukd be a barlangot, ja azon nincs ajtó...

Tudod, kicsit fura, hogy egyszer azon nyafogsz, hogy nem pörög eléggé a fórum, utána meg azon, hogy ejnye, ki milyen jogon szól hozzá valamihez. Enyhén visszatetsző... persze lehet, hogy csak nekem...


Ebben nagyon igazad van! Bizony írj csak ha úgy látod jónak, még akár mi is tanulhatunk belőle...és olvasgass, hiszen abból te is meríthetsz ötleteket a jövőre nézve. Ezeket raktározd el magadban, még jól jöhetnek "krízishelyzetben", ötletből soha nem elég. Viszont abban 100%-ig biztos vagyok, hogy te is az ösztöneidre fogsz hallgatni és úgy fogsz cselekedni, ahogy azt a saját és a gyermeked érdekében jónak látod. Tartalak annyira józannak, hogy nem leszel egyetlen elv vagy nézet rabja sem, hanem úgy teszel majd, ahogy az a legbelső zsigereidből fakad...


Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)

Más gyerekét megnyugtatni azért nem ugyanaz, mint a sajátot... tapasztalat... a gyereked 24 órás szolgálatot igényel, különösen az első évében... másként nem tudja kifejezni magát, hát sír, ha éhes, ha melege van, ha fázik, ha fáj valami és ha tele a pelus... ezek mellett unatkoznia - és az anyának pláne! - nem lehet... Meg kell tanulniuk egymást az anyának és a gyereknek.
A külső segítség a frissességével, szokatlanságával szokott hatni...

Igen, lehet. Igazi mamának lenni mindig más, ez természetes. Az is biztos, hogy kívülről sokszor jobban látszakan a hibák is - aztán majd elválik, hogy hogyan működik belülről. Az is természetes, hogy minél szorosabb egy kapcsolat - bármilyen - annál több az esély a konfliktusra is.
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
julya
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2006.12.07. Csütörtök 20:15
Hozzászólások: 1512
Tartózkodási hely: tiszavasvári

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 13:27    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

mindegy hogy lesz kage maga lesz a csoda.és kivánom neked hogy minden percét élvezd akkor is ha fáradt leszel vagy akkor is ha konfliktusotok lesz...mert ez a legszebb dolog a világon egy nő életében ...ANYÁNAK lenni.sok sikert és egészséget hozzá.
_________________
A végtelenbe és tovább!....
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 13:59    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

julya írta:
mindegy hogy lesz kage maga lesz a csoda.és kivánom neked hogy minden percét élvezd akkor is ha fáradt leszel vagy akkor is ha konfliktusotok lesz...mert ez a legszebb dolog a világon egy nő életében ...ANYÁNAK lenni.sok sikert és egészséget hozzá.

Köszönöm.
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Sziámi cica
Főmágus


Csatlakozott: 2003.10.20. Hétfő 14:01
Hozzászólások: 4846

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 14:06    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kage írta:
Sieglinde írta:
Kage írta:
Lady_Zed írta:
Kage írta:
Nagyon félreolvastál valamit, ugyanis nem adtam tanácsot sehol. Veletek ellentétben nem mondtam, hogy így vagy úgy csináld. Másrészről azt meg valahogy figyelmenb kívül hagytad, hogy az is valós tapasztalat, hogy az ember hogyan nőtt föl - már aki emlékszik rá -, az is, hogy a környezetében hogyan neveltek gyerekeket, és minek milyen eredménye volt. Könyvekből vett tanácsot sem láttam sehol, ha a hideg ráz, csukd be a barlangot, ja azon nincs ajtó...

Tudod, kicsit fura, hogy egyszer azon nyafogsz, hogy nem pörög eléggé a fórum, utána meg azon, hogy ejnye, ki milyen jogon szól hozzá valamihez. Enyhén visszatetsző... persze lehet, hogy csak nekem...


Ebben nagyon igazad van! Bizony írj csak ha úgy látod jónak, még akár mi is tanulhatunk belőle...és olvasgass, hiszen abból te is meríthetsz ötleteket a jövőre nézve. Ezeket raktározd el magadban, még jól jöhetnek "krízishelyzetben", ötletből soha nem elég. Viszont abban 100%-ig biztos vagyok, hogy te is az ösztöneidre fogsz hallgatni és úgy fogsz cselekedni, ahogy azt a saját és a gyermeked érdekében jónak látod. Tartalak annyira józannak, hogy nem leszel egyetlen elv vagy nézet rabja sem, hanem úgy teszel majd, ahogy az a legbelső zsigereidből fakad...


Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)

Más gyerekét megnyugtatni azért nem ugyanaz, mint a sajátot... tapasztalat... a gyereked 24 órás szolgálatot igényel, különösen az első évében... másként nem tudja kifejezni magát, hát sír, ha éhes, ha melege van, ha fázik, ha fáj valami és ha tele a pelus... ezek mellett unatkoznia - és az anyának pláne! - nem lehet... Meg kell tanulniuk egymást az anyának és a gyereknek.
A külső segítség a frissességével, szokatlanságával szokott hatni...

Igen, lehet. Igazi mamának lenni mindig más, ez természetes. Az is biztos, hogy kívülről sokszor jobban látszakan a hibák is - aztán majd elválik, hogy hogyan működik belülről. Az is természetes, hogy minél szorosabb egy kapcsolat - bármilyen - annál több az esély a konfliktusra is.


Persze biztosan másabb a saját gyermeke az embernek, de azért sokat jelent a tapasztalatok terén az, ha volt az ember környezetében kisgyerek huzamosabb ideig és mondjuk közelibb kapcsolatban. Nem a heti egyszeri látogatásokra gondolok. Pl. én 16 éves voltam, amikor a legkisebb húgom született, én voltam az első számú anyapótoló. Még ha nem is a sajátom, azért elég sok mindent leszűrtem egy gyerek neveléséről-gondozásáról. Az tuti, hogy nem lesz teljesen ismeretlen a dolog és egy percig nem parázok egy csecsemőtől (inkább a szüléstől). Végül is az a lényeg, hogy láttunk már csecsemőt élőben is, úgyhogy szerintem, az már megadja a jogot arra, hogy itt szóljunk.
_________________
"Tégy engem pecsétként
A te karodra
És a te szívedre
Mert a szerelem erősebb, mint a halál"

Oldalam: www.csodakert.eoldal.hu
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 14:10    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziámi cica írta:
Kage írta:
Sieglinde írta:
Kage írta:
Lady_Zed írta:
Kage írta:
Nagyon félreolvastál valamit, ugyanis nem adtam tanácsot sehol. Veletek ellentétben nem mondtam, hogy így vagy úgy csináld. Másrészről azt meg valahogy figyelmenb kívül hagytad, hogy az is valós tapasztalat, hogy az ember hogyan nőtt föl - már aki emlékszik rá -, az is, hogy a környezetében hogyan neveltek gyerekeket, és minek milyen eredménye volt. Könyvekből vett tanácsot sem láttam sehol, ha a hideg ráz, csukd be a barlangot, ja azon nincs ajtó...

Tudod, kicsit fura, hogy egyszer azon nyafogsz, hogy nem pörög eléggé a fórum, utána meg azon, hogy ejnye, ki milyen jogon szól hozzá valamihez. Enyhén visszatetsző... persze lehet, hogy csak nekem...


Ebben nagyon igazad van! Bizony írj csak ha úgy látod jónak, még akár mi is tanulhatunk belőle...és olvasgass, hiszen abból te is meríthetsz ötleteket a jövőre nézve. Ezeket raktározd el magadban, még jól jöhetnek "krízishelyzetben", ötletből soha nem elég. Viszont abban 100%-ig biztos vagyok, hogy te is az ösztöneidre fogsz hallgatni és úgy fogsz cselekedni, ahogy azt a saját és a gyermeked érdekében jónak látod. Tartalak annyira józannak, hogy nem leszel egyetlen elv vagy nézet rabja sem, hanem úgy teszel majd, ahogy az a legbelső zsigereidből fakad...


Igen, ebben én is biztos vagyok.

...és pont azért örülök, hogy sokfélét írtok, mert ebből is lehet tanulni! Ez is tapasztalat - ha valaki bele tud érezni - és ez szerencsére megy. (amúgy a nővérem lányával kapcsolatban igen jó "mamának" bizonyultam anno... öszötönösen jó volt a kapcsolatunk - egy két mindkétrészről történő kivételektől eltekintve - és érdekes, hogy amikor időnként mindenki csődött mondott a "neveléssel" kapcsolatban, akkor jöttem én, mndván, hogy " segíts már, rád hallgat" pedig sosem csináltam vele semmi különöset... unokatesóm babájával a helyzet detto)

Más gyerekét megnyugtatni azért nem ugyanaz, mint a sajátot... tapasztalat... a gyereked 24 órás szolgálatot igényel, különösen az első évében... másként nem tudja kifejezni magát, hát sír, ha éhes, ha melege van, ha fázik, ha fáj valami és ha tele a pelus... ezek mellett unatkoznia - és az anyának pláne! - nem lehet... Meg kell tanulniuk egymást az anyának és a gyereknek.
A külső segítség a frissességével, szokatlanságával szokott hatni...

Igen, lehet. Igazi mamának lenni mindig más, ez természetes. Az is biztos, hogy kívülről sokszor jobban látszakan a hibák is - aztán majd elválik, hogy hogyan működik belülről. Az is természetes, hogy minél szorosabb egy kapcsolat - bármilyen - annál több az esély a konfliktusra is.


Persze biztosan másabb a saját gyermeke az embernek, de azért sokat jelent a tapasztalatok terén az, ha volt az ember környezetében kisgyerek huzamosabb ideig és mondjuk közelibb kapcsolatban. Nem a heti egyszeri látogatásokra gondolok. Pl. én 16 éves voltam, amikor a legkisebb húgom született, én voltam az első számú anyapótoló. Még ha nem is a sajátom, azért elég sok mindent leszűrtem egy gyerek neveléséről-gondozásáról. Az tuti, hogy nem lesz teljesen ismeretlen a dolog és egy percig nem parázok egy csecsemőtől (inkább a szüléstől). Végül is az a lényeg, hogy láttunk már csecsemőt élőben is, úgyhogy szerintem, az már megadja a jogot arra, hogy itt szóljunk.

Igen, teljesen egyetértek. Ja, és ne parázz a szüléstől sem! Tudod, pozitív programozás! (mellesleg nyivános fórum lévévén eleve megvan a jogod, hogy megszólalj, kivéve ha nem tartod be a netikettet, de ebbe ne menjünk bele...)
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Mona
Főmágus


Csatlakozott: 2003.08.15. Péntek 10:04
Hozzászólások: 3734
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 15:42    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Sziámi cica írta:
Persze biztosan másabb a saját gyermeke az embernek, de azért sokat jelent a tapasztalatok terén az, ha volt az ember környezetében kisgyerek huzamosabb ideig és mondjuk közelibb kapcsolatban. Nem a heti egyszeri látogatásokra gondolok. Pl. én 16 éves voltam, amikor a legkisebb húgom született, én voltam az első számú anyapótoló. Még ha nem is a sajátom, azért elég sok mindent leszűrtem egy gyerek neveléséről-gondozásáról. Az tuti, hogy nem lesz teljesen ismeretlen a dolog és egy percig nem parázok egy csecsemőtől (inkább a szüléstől). Végül is az a lényeg, hogy láttunk már csecsemőt élőben is, úgyhogy szerintem, az már megadja a jogot arra, hogy itt szóljunk.


Jelent valamit hidd el, de egészen más a saját gyermek. Én is 16 körül voltam, amikor a bátyáméknál megszületett az első baba, nagyon sokat voltam vele, később még jött az öccse is, alig egy év múlva.

De mindaz amit ott tapasztaltam, amit ott éreztem egészen más ahhoz, mint amikor a sajátoddal törődsz: pláne ha elsőszülöttről van szó.

Én a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy pl. az első 3 évben otthon legyek vele. Ekkor úgy intéztem, hogy ne kelljen mindennap főznöm, és az így nyert plusz fél napokat közös programokkal, játszással töltöttük. A többi anyuka a játszótérről, állandóan kérdezte, hogy mit tudsz otthon csinálni? Persze, ők reggeltől estig kint voltak, had menjen a gyerek, addig sincs probléma vele. Mi is mentünk, de nem állandó jelleggel. És nagyon meglátszik egy gyereken az, hogy a szülő mennyit foglalkozik a gyerekkel, mennyi időt szán rá.....
_________________
"Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát." /Heine/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
julya
Mágus 3.kör


Csatlakozott: 2006.12.07. Csütörtök 20:15
Hozzászólások: 1512
Tartózkodási hely: tiszavasvári

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 23. 16:01    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Mona írta:
Sziámi cica írta:
Persze biztosan másabb a saját gyermeke az embernek, de azért sokat jelent a tapasztalatok terén az, ha volt az ember környezetében kisgyerek huzamosabb ideig és mondjuk közelibb kapcsolatban. Nem a heti egyszeri látogatásokra gondolok. Pl. én 16 éves voltam, amikor a legkisebb húgom született, én voltam az első számú anyapótoló. Még ha nem is a sajátom, azért elég sok mindent leszűrtem egy gyerek neveléséről-gondozásáról. Az tuti, hogy nem lesz teljesen ismeretlen a dolog és egy percig nem parázok egy csecsemőtől (inkább a szüléstől). Végül is az a lényeg, hogy láttunk már csecsemőt élőben is, úgyhogy szerintem, az már megadja a jogot arra, hogy itt szóljunk.


Jelent valamit hidd el, de egészen más a saját gyermek. Én is 16 körül voltam, amikor a bátyáméknál megszületett az első baba, nagyon sokat voltam vele, később még jött az öccse is, alig egy év múlva.

De mindaz amit ott tapasztaltam, amit ott éreztem egészen más ahhoz, mint amikor a sajátoddal törődsz: pláne ha elsőszülöttről van szó.

Én a kezdetektől nagy hangsúlyt fektettem arra, hogy pl. az első 3 évben otthon legyek vele. Ekkor úgy intéztem, hogy ne kelljen mindennap főznöm, és az így nyert plusz fél napokat közös programokkal, játszással töltöttük. A többi anyuka a játszótérről, állandóan kérdezte, hogy mit tudsz otthon csinálni? Persze, ők reggeltől estig kint voltak, had menjen a gyerek, addig sincs probléma vele. Mi is mentünk, de nem állandó jelleggel. És nagyon meglátszik egy gyereken az, hogy a szülő mennyit foglalkozik a gyerekkel, mennyi időt szán rá.....

milyen igaz mona.
engem rendesen hülyének néztek mert mentünk az úton és én verseltem és énekelgettem a kicsinek mikor már figyelt rá és kezdett beszélgetni kb 8 hónapos koruktól.persze nem fennhangon meg úgy mint egy dilinyós de nagyon klassz volt és imádták a gyerekek.nagyon hamar megtanultak beszélni és én hiszem hogy azért mert énekeltem mondókáztam első perctől nekik.és én is itthon voltam mindhárommal 3 évig nem mintha megengedhettük volna magunknak, de kérdem én megengedheti-e egy nő magának hogy gyermeket vállal majd 1éves korában beadja egy teljesen idegen környezetbe idegen emberek kezébe.lelke rajta mindenkinek.
_________________
A végtelenbe és tovább!....
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Sziámi cica
Főmágus


Csatlakozott: 2003.10.20. Hétfő 14:01
Hozzászólások: 4846

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 25. 18:04    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Pedig manapság egyre gyakoribb, hogy két éves korában beadják bölcsibe a piciket. Sőt, az egyik ismerősöm, megjegyezte, hogy vétek kihagyni a gyerek életéből a bölcsit, mert hogy milyen rendesek a gyerekkel, jobban bánnak vele, mint az óvodában.
_________________
"Tégy engem pecsétként
A te karodra
És a te szívedre
Mert a szerelem erősebb, mint a halál"

Oldalam: www.csodakert.eoldal.hu
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése MSN Messenger
Kage
-


Csatlakozott: 2004.01.12. Hétfő 14:10
Hozzászólások: 19355

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 26. 08:21    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

...és vannak, akik ennél is korábban fél(!) évesen. Két iylet ismerek... indokot mindegyik tud... persze nem azt, hogy baromira nem volt kedve foglalkozni a babával....
_________________
Az Árnyékos Út
végül kiér a Fényre.
Ott várok majd Rád.
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése
Mona
Főmágus


Csatlakozott: 2003.08.15. Péntek 10:04
Hozzászólások: 3734
Tartózkodási hely: Budapest

HozzászólásElküldve: 2007. 03. 26. 11:17    Hozzászólás témája: Hozzászólás az előzmény idézésével

Kage írta:
...és vannak, akik ennél is korábban fél(!) évesen. Két iylet ismerek... indokot mindegyik tud... persze nem azt, hogy baromira nem volt kedve foglalkozni a babával....


Az előző munkahelyemen volt egy hölgy, aki 1 hónapos babát hagyott otthon a nagyira. Pont valami pszáf ellenőrzés volt, és még az ellenőrnek is mesélte - az ellenőr egy 50-es férfi volt - aki csak annyit tett hozzá, hogy ekkora babának az anya mellett lenne a helye......

A leányzóm már nagyobb lány, de ha beteg, akkor az első pár napban sem hagyom a nagymamára, semmi munka, semmi nem éri meg, hogy ne legyél a gyereked mellett.
_________________
"Akárhogy is sír az ember, a végén csak kifújja az orrát." /Heine/
Vissza az elejére
Felhasználó profiljának megtekintése Privát üzenet küldése Email küldése
Hozzászólások megtekintése:   
Új téma nyitása   Hozzászólás a témához    Tartalomjegyzék -> Az alma és a fája Időzóna: (GMT +1 óra)
Ugrás a köv. oldalra: Előző  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Következő
4 / 7 oldal

 
Ugrás:  
Nem készíthetsz új témákat ebben a fórumban.
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.
Nem módosíthatod a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem törölheted a hozzászólásaidat a fórumban.
Nem szavazhatsz ebben fórumban.